Holoda Attila szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy Európában nincs elegendő finomítói kapacitás, miközben a kontinens dízel- és kerozinellátásában is fontos szerepet játszó közel-keleti finomítók termelése bizonytalanná vált. A finomított termékekért magas prémiumot kell fizetni: a nyersolaj hordónkénti ára 100 dollár körül mozog, a kerozin ára hordónként 170 dollár körül alakul.

A légitársaságok a drágulást nem feltétlenül hárítják át azonnal az utasokra, hiszen üzemanyag-vásárlásaikat jellemzően jóval korábban fedezik. A tartósan magas árak előbb járatritkításokhoz és kapacitáscsökkentéshez vezethetnek, és csak későbbi lépés a repülőjegyek drágulása 

– fejti ki a műsorban a szakember. 

A műsorban a Európa téli gázellátásának kockázatai is szóba kerülnek. Magyarország gáztárolóinak töltöttsége nagyjából a tavalyi szinten áll, 70–71 százalék körül alakul, Európán belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes országok között. 

A beszélgetésből kiderül:

• Hogyan hat a közel-keleti konfliktus az európai üzemanyag-ellátásra?
• Miért drágult ilyen jelentősen a repüléshez használt kerozin?
• Milyen módon reagálhatnek erre a légitársaságok és mikor jelenhet meg az üzemanyagár-emelkedés a repülőjegyek árában?
• Felkészülten várja-e Európa és Magyarország a téli gázszezont?
• Hogyan alakul jelenleg a földgáz nagykereskedelmi ára?
• Miért nehéz jelenleg az energiakereskedőknek előre jelezni az árak alakulását?

A teljes beszélgetés alább hallgatható meg. A riporter Érczfalvi András.

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!