Budapesten egy olyan új turisztikai irányítási rendszer kiépítését kezdtük meg, amely demokratikus, átlátható, törvényileg garantált és valódi érintetti részvételre épül. A főváros készülő turisztikai keretstratégiájának ezért világosan ki kell mondani azt, hogy a turizmus nem lehet szűk szakmai vagy politikai körök magánügye, hanem közös városi ügy, amely közpénzt, közteret, lakossági életminőséget, vállalkozói működést és nemzetközi versenyképességet egyaránt érint.

Budapesten elutasítunk minden olyan turizmusirányítási modellt, amely a desztinációk jövőjét továbbra is néhány szereplő zárt döntései alapján határozná meg. A látogatógazdaság működtetésében azoknak is helyet kell kapniuk, akik a turizmus hatásait nap mint nap érzik: a lakóknak, a kerületeknek, a helyi vállalkozásoknak, a szálláshelyeknek, a vendéglátásnak, az idegenvezetőknek, a kulturális intézményeknek, a közlekedési és városüzemeltetési szereplőknek, valamint a szakmai és civil szervezeteknek.

A készülő budapesti stratégia ezért alulról építkező, demokratikus desztinációmenedzsmentet javasol. Ennek alapja egy olyan Budapest Visitor Economy Tanács lehet, amelyben a főváros, a kerületek, az állam, a szakmai szervezetek és a városi érintettek közösen határozzák meg a turizmus fejlesztési irányait. 

A cél egy olyan rendszer, amelyben a döntések nyilvánosak, az érdekek ütköztethetők, a forrásfelhasználás ellenőrizhető, és a város turisztikai jövője közös felelősséggé válik.

Ehhez valódi törvényi garanciákra van szükség. A magyar turizmus jövőjéről szóló szabályozásnak biztosítania kell az érintettek bevonását, a döntések átláthatóságát, a közbevételek visszaforgatását és a desztinációk kiszámítható finanszírozását. Álláspontom szerint a turizmusból származó bevételek egy részének – maradva a Tisza párt javaslatánál –, kötelezően vissza kell kerülnie a turizmus fenntartható működtetésébe, a városi terhelések kezelésébe, a közterületek védelmébe, az adatalapú monitoringba, a minőségi szolgáltatásfejlesztésbe és a lakossági konfliktusok mérséklésébe.

A garantált költségvetés sokkal több, mint technikai részlet, a működés demokratikus alapfeltétele. 

Valódi felelősséget csak olyan rendszerben lehet számon kérni, ahol a közösen elfogadott célokhoz kiszámítható források is kapcsolódnak. A forrásokról a turizmus érintettjeinek közösen kell dönteniük, világos szabályok, mérhető célok és éves nyilvános beszámolás mellett.

Budapesten a turizmust nem egyszerűsítjük pusztán marketingkérdésé. Az elmúlt hetek munkája alapján egyetértés van abban, hogy a város turizmusa összefügg a lakhatással, a közlekedéssel, a közterületek használatával, a kultúrával, az éjszakai gazdasággal, a Duna-partokkal, a turistabuszokkal, a rendezvényekkel, a rövid távú lakáskiadással és a város klíma- és fenntarthatósági céljaival. Ezért a turizmus irányítása városkormányzási feladat, amely nem működhet zárt, felülről vezérelt, alkalmi döntésekre épülő rendszerként.

A döntések alapja nem múlhat a személyes befolyáson, kiindulása a közös tudás, mérés és nyilvános értékelés lehet.

Budapesten 2036-ra olyan látogatógazdaságot kívánunk felépíteni, amely egyszerre szolgálja a város nemzetközi vonzerejét, a helyi gazdaság megerősítését, a lakók életminőségét és a fenntartható városhasználatot. 

Ehhez olyan turizmustörvényre és olyan desztinációmenedzsment-rendszerre van szükség, amely nem gyengíti, hanem megerősíti a helyi demokráciát.

Budapesten a munkacsoportokban az álláspontunk egyértelmű: a turizmus jövőjét nem lehet zárt körökben eldönteni. A turizmus közpénzt, közteret és közösségi erőforrásokat használ, ezért irányításának is közösségi, átlátható és ellenőrizhető rendszerben kell működnie. A magyar turizmus akkor lesz erős, ha a desztinációk nem kiszolgáltatott végrehajtói, hanem valódi döntési joggal, garantált forrásokkal és demokratikus legitimációval rendelkező szereplői lesznek a saját jövőjük alakításának.

A fővárosi munkánk alapján ezért olyan törvényi szabályozást várunk, amely véget vet annak, hogy a turizmus néhány ember játékszere legyen, és megteremti a közösen irányított, közösen finanszírozott és közösen ellenőrzött látogatógazdaság alapjait.

A szerző a főpolgármester turisztikai tanácsadója, saját meghatározása szerint a készülő budapesti stratégia „karmestere”. A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Turizmus.com szerkesztőségének álláspontját. 

(Nyitókép: Turisták a Halászbástyán / Fotó: 123rf)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!