A Balaton aktív turisztikai kínálata már ma is jelentős: a Balatoni Bringakör mellett több mint ezer kilométernyi kitáblázott kerékpáros túraútvonal, gyalogos túrák, természeti bemutatóhelyek és vízi élmények várják a látogatókat. A fejlesztési program legfontosabb megállapítása, hogy 

a következő szintlépéshez nem elsősorban új attrakciókra, hanem szemléletváltásra és a meglévő hálózatok és szolgáltatások jobb működtetésére, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére és a térségi együttműködések erősítésére van szükség.

A Balaton vonzereje adott, a szolgáltatásokon kell javítani

Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ képviseletében személyes tapasztalatain keresztül mutatta be a térség erősségeit és hiányosságait. 
„A Balatont valójában nem kell vonzóvá tennünk, mert önmagában is az. A feladatunk az, hogy az ideérkezők biztonságban, megfelelő minőségű szolgáltatások mellett élhessék át mindazt, amit a térség kínál” – hangsúlyozta. 

Hozzátette: a Balaton az ország aktív turisztikai fejlesztéseinek mintatérsége lehet. A program kormányzati elfogadását követően megkezdődhet a megvalósítás előkészítése, a dokumentum pedig a 2028–2034-es európai uniós fejlesztési ciklus forrásainak felhasználásához is alapot teremthet.

A szolgáltatók együttműködése a négy évszakos turizmus alapja

Horváth Teréz, a VisitBalaton365 Desztinációmenedzsment Irodájának vezetője az aktív turizmus és a térség más turisztikai termékeinek összekapcsolását emelte ki.
„Desztinációmenedzsment-szervezetként az egyik legfontosabb feladatunk, hogy segítsük a balatoni szolgáltatókat, láthatóvá tegyük kínálatukat, és összekapcsoljuk az aktív turizmust a gasztronómiával, a kultúrával és az egészségturizmussal. Különösen fontos számunkra a tervezett Balaton Aktív Adatplatform, amely illeszkedik digitális fejlesztéseinkhez, és az adatvezérelt döntéshozatalt, valamint a fenntarthatóságot is támogatja” – fogalmazott.

Egyedi élménycsomagokkal lehet versenyképes a Balaton

Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnök-vezérigazgatója az új országos turizmusstratégia előkészítéséről is beszélt. Mint elmondta, 

a cél a helyi kezdeményezésekre építő, ugyanakkor országosan összehangolt turizmusirányítás kialakítása, amelyben a Balaton jó példaként szolgálhat más térségek számára is. 

„Egy turisztikai térséget nem a közigazgatási határai, hanem a karakteres kínálata határoz meg. A Balatonnál az aktív turizmus, a kerékpározás, a túrázás és a vízi élmények természetes alapot jelentenek. Ha mindehhez a gasztronómiát, a bort és a kultúrát is hozzákapcsoljuk, olyan egyedi élménycsomag jöhet létre, amelyet máshol nem kaphat meg az utazó” – emelte ki.

Hangsúlyozta: a turizmus fejlődésének a helyi lakosság és a vállalkozások számára is előnyöket kell teremtenie, ezért meghatározó a térségi önszerveződés és a szolgáltatók közötti együttműködés.

Frissítés: Az MTI tudósítása szerint az új országos turizmusstratégia első verziója a jövő hétre várható, ezt egy társadalmi egyeztetés követi. Az MTÜ vezetője a rendezvényen hangsúlyozta, hogy augusztus elsejei kinevezése óta több mint 80 szakmai szervezettel, 11 témában egyeztetett. 

Hét fejlesztési terület, középpontban a minőség és a fenntarthatóság

A fejlesztési programot Nagy Júlia, az Innotime Hungary képviseletében ismertette. A dokumentum 150 turisztikai szolgáltatóval készített interjúra, lakossági és turisztikai kutatásokra, valamint önkormányzatok, szakmai szervezetek, kutatóintézetek és erdőgazdaságok és nemzeti parkok bevonásával zajló egyeztetésekre épül.

A program hét kiemelt fejlesztési területet jelöl ki: 

1. az aktív turisztikai főhálózat minőségének javítását és fenntartását, 
2. a vízitúra- és kishajós megállópontok fejlesztését, 
3. az aktív turisztikai kapuk kialakítását, 
4. a foglalható túracsomagok létrehozását, 
5. a szolgáltatói minősítési rendszer bevezetését, 
6. a Balaton Aktív Adatplatform kialakítását, 
7. a látogatói terhelés, a természetvédelem és a klímaalkalmazkodás összehangolt kezelését.

„A célunk az volt, hogy ne íróasztal mellett szülessen meg a fejlesztési program, hanem a térség szereplőinek tapasztalataira és javaslataira épüljön. A Balaton következő turisztikai szintlépését nem az új attrakciók, hanem a meglévő kínálat minőségi működtetése, az adatvezérelt irányítás és a hosszú távú együttműködés alapozhatja meg” – hangsúlyozta a szakember.

A stratégia kiemelt figyelmet fordít a nem vízparti települések bevonására, a szezonalitás mérséklésére és a természeti értékek megőrzésére. A 2035-ig megfogalmazott jövőkép négy meghatározó pillére a fenntarthatóság, a partnerség, a minőség és az adatvezérelt működés.

A Balaton jövője 2035-ig

A fejlesztési program bemutatását két kerekasztal-beszélgetés követte. Az első a Balaton jövőjét érintő fejlesztésekkel, a közlekedéssel és az alkalmazkodással, a második a digitalizációval és az adatvezérelt turizmus lehetőségeivel foglalkozott. 

Az első kerekasztal-beszélgetésen Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnök-vezérigazgatója, Princzinger Péter, a VisitBalaton365 ügyvezetője és Csatári Ernő országgyűlési képviselő a Balaton négy évszakos aktív turisztikai jövőjének lehetőségeit és kihívásait járták körül, Petényi Mirkó moderálásával. A témák között szerepelt a kerékpáros, gyalogos és vízi turizmus fejlesztése, a parttól távolabbi települések bevonása, valamint az aktív élmények összekapcsolása a térség bor- és gasztronómiai kínálatával. A beszélgetés középpontjában a 2035-re kitűzött cél állt: a Balaton fenntartható, egész évben vonzó és a helyi közösségek számára is értéket teremtő aktív turisztikai régióvá váljon.

A legsürgetőbb változtatások között Csatári Ernő a kerékpárutak fejlesztését emelte ki. Csendes Olivér szerint szemléletváltásra és a Balaton újrapozicionálására van szükség: 

nem a nyolcvanas évek Balatonjához, hanem az európai tavak és desztinációk mai aktív turisztikai kínálatához érdemes viszonyítani a térséget. 

Princzinger Péter a tervezés időtávjára hívta fel a figyelmet. Meglátása szerint a jelenlegi strukturális problémák egy része 20–30 évvel ezelőtti elmaradt vagy rossz döntések következménye, ezért a három-, öt- vagy nyolcéves időtávok helyett hosszabb távú tervezésre van szükség és együttműködésre a helyi szolgáltatókkal.

Digitalizáció és adatvezérelt turizmus

A második kerekasztal-beszélgetésen Horváth Teréz, a VisitBalaton365 DMSZ irodavezetője, Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa és Kedves Csaba, az Innotime Kft. képviselője Nagy Júlia moderálásával a digitalizáció és az adatvezérelt turizmus lehetőségeit vizsgálták. A résztvevők az egységes adatkezelés, a látogatói szokások megismerése, a környezeti terhelés nyomon követése és a digitális szolgáltatások összekapcsolása mellett a mesterséges intelligencia turisztikai alkalmazásáról is beszélgettek. 

Horváth Teréz hangsúlyozta: a VisitBalaton365 célja nem egy újabb adatbázis létrehozása, hanem egy olyan együttműködési rendszer kialakítása a Balatonnál és vonzáskörzetében, amely a kínálat, a kereslet és a fenntarthatóság szempontjait összehangolva segíti a felelős desztinációmenedzsmentet.

(Nyitókép: VisitBalaton365)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!