Az Airbnb szerdán nyílt levélben fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez azt tanácsolva a magyar kormánynak, hogy a szigorítás helyett várja meg az EU-s szabályozás életbe lépését. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön közleményben reagált. A szaktárca szerint az Airbnb levele több félreértelmezhető, illetve félrevezető állítást tartalmaz.
Az NGM közleménye mindenekelőtt leszögezi, hogy a rövid távú lakáskiadást (STR) a kormány lakhatási kérdésként kezeli, és a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti.
Kifejtik, hogy Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszú távú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években – teszik hozzá.
A Budapesten működő rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein.
Az STR kiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van – mutat rá az NGM.
Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek. A tárca hozzáteszi, hogy az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, a helyi lakosság fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról. Rámutatnak arra is, hogy
az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében.
Amint arról korábban beszámoltunk, az új szabályok értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó 7 éve változatlan összegét Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emeli a kormány. Emellett kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövidtávú lakáskiadás céljából a fővárosban.
Ezt kérte az Airbnb a kormánytól
Az Aibnb november 14-én a Budapesten megrendezett 23. Európai Turizmus Fórum apropóján küldött nyílt levelet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Ebben a szállásközvetítő cég szorgalmazta, hogy a kormány és a helyi önkormányzatok ismerjék el az otthonmegosztás gazdasági előnyeit.
A cég szerint tavaly a rövid távú bérbeadás közel 10 millió vendégéjszakát jelentett az országban, amelyek harmada városon kívüli területekre összpontosult.
Számításaik szerint a rövid távú lakásbérlésből származó vendégköltségek körülbelül 1,5 milliárd euróval járultak hozzá a magyar GDP-hez az elmúlt évben, és nagyjából 40 ezer munkahelyet teremtettek. Úgy vélik, az aránytalan és átgondolatlan tilalmak jelentősen veszélyeztethetik a házigazdák és a családok jövedelemkiegészítő tevékenységét. Ezért arra kérték a kormányt, hogy várja meg a rövid távú lakáskiadásra vonatkozó új EU-s szabályok hatályba lépését, mielőtt további nemzeti vagy helyi korlátozásokat vezetnének be.
KAPCSOLÓDÓ
Parázs vita után Terézváros tényleg betiltotta az airbnb-zést – így zajlott le a képviselő-testületi ülés
A képviselő-testület elfogadta azt a rendeletet, amire a szeptemberi helyi népszavazás eredménye alapján ígéretet tett.
