„A Velencei-tó mintegy tízezer éves természetes sztyepptó, amelynek vízjárása mindig is erősen függött az időjárástól. A kutatások szerint átlagosan mintegy 107 évente teljesen kiszárad, legutóbb 1865–1866-ban fordult elő ilyen. 

A ma ismert üdülőtó ugyanakkor csak a második világháborút követő kotrások, mederszabályozások és partfalépítések nyomán alakult ki, amikor a tó természetes működését a rekreációs igényekhez igazították. Az elmúlt években azonban a több egymást követő aszályos, csapadékszegény év és a fokozódó párolgás miatt felborult a tó vízháztartása. 

A 2022-ben mért, addigi rekordalacsony, 53 centiméteres vízállást ugyan a csapadékosabb 2023-as év átmenetileg enyhítette, de a száraz 2024-es, 2025-ös és 2026-os évek után idén már ezt is mintegy tíz centiméterrel meghaladó negatív rekord alakult ki” 

 

– mondta el lapunknak Kiss Péter, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Mezőföldi Őrkerületének természetvédelmi őrkerület-vezetője.

A vízpótlás már nem kérdés, a módja annál inkább

Hozzátette: "Abban ma már a vízügyi és természetvédelmi szakemberek között egyetértés van, hogy a Velencei-tó hosszú távon valamilyen külső vízpótlás nélkül aligha őrizhető meg jelenlegi formájában. Megőrzését nemcsak turisztikai, hanem természetvédelmi szempontok is indokolják, hiszen a tó része a Natura 2000 hálózatnak, Ramsari terület, emellett országos jelentőségű védett természeti terület, ahol a Velencei-tavi Madárrezervátum, a nyugati medence úszólápjai, illetve a velük ökológiai egységet alkotó Dinnyési-fertő természetvédelmi terület különleges növény- és madárvilága kiemelkedő természeti értéket képviselnek” - hangsúlyozta Kiss Péter. 

Arról is beszélt, hogy a korábban a tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó pátkai és zámolyi víztározók ma már nem jelentenek valós megoldást, mivel a vízgyűjtő tartós csapadékhiánya miatt ezek is kiürültek. A múltban már alkalmazott karsztvizes vízpótlást napjainkban már szakmai okokból elvetették, mert ez ivóvízbázist érintene, és vízminősége sem illeszkedik a Velencei-tó szikes ökológiai rendszeréhez.

Jelenleg a Dunából történő vízpótlás és a megfelelően tisztított szennyvíz felhasználása szerepel a vizsgált lehetőségek között. Kiss Péter elmondása szerint a 2022-es aszály után ugyan felmerült a különböző vízpótlási megoldások átfogó vizsgálata, ám a szükséges kutatások nem indultak el. Napjainkban, az önálló vízügyi irányítás visszaállítását követően az Energiaügyi Minisztérium Élő Környezetért Felelős Államtitkárságának koordinálásával, a vízügyi és természetvédelmi szakemberek bevonásával megkezdődött azoknak a környezeti hatásvizsgálatoknak az előkészítése, amelyeknek azt kell tisztázniuk, hogy a két lehetséges vízpótlási mód milyen vízminőség, vízmennyiség, valamint milyen üzemeltetési és ökológiai feltételek mellett alkalmazható anélkül, hogy károsítaná a tó szikes élővilágát és különleges úszóláp-rendszerét.

Nádasodás: öröm az ürömben

Kiss Péter szerint a Velencei-tó turizmusa már most átalakulóban van. Az elmúlt 8–10 évben jelentősen megerősödött a kerékpáros turizmus. Emellett a Fertő-tó példájához hasonlóan hosszabb távon a jelenleginél is gazdagabb ökoturizmusra alkalmas környezet épülhet ki. A tartósan alacsonyabb vízállás nyomán ugyanis az egyes területeken meginduló visszanádasodás új, értékes élőhelyeket hozhat létre. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vízpótlás mellett is el kell fogadni: a változó klimatikus viszonyok miatt a Velencei-tó a jövőben nem tartható azon az állandó vízszinten, amelyhez a fürdőzők az elmúlt évtizedekben hozzászoktak.

Új pilléreket keres a térség turizmusa

Eötvös Pál Árpád, Gárdony polgármestere szerint a tó környékén nagy az elkeseredettség a minden korábbinál súlyosabb vízhiány miatt. Hozzátette: Gárdony, Velence, Pákozd és Sukoró polgármesterei ismét közösen lépnek fel, ezúttal az új a kormányzatnál a Velencei-tó vízpótlása érdekében, miután kezdeményezéseik a korábbi években nem vezettek eredményre. A polgármester szerint a vízpótlás a tó jövője szempontjából elengedhetetlen, ugyanakkor a térség turizmusának már most is vannak olyan elemei, amelyek nem kizárólag a strandolásra épülnek. Úgy látja, míg tavaly ez még nem volt érzékelhető, az idén már a vendégforgalomban is megmutatkozik az alacsony vízállás hatása, különösen, ha a vízszint őszre valóban további mintegy 20 centiméterrel csökken. Ezért még fontosabb, hogy a desztináció minél sokszínűbb kínálattal várja a látogatókat. 

„A Velencei-tó környékén számos olyan attrakció működik, amely egész évben látogatható és több napot is felölel a bejárásuk.” 

Példaként említette a Dinnyési Várpark és Skanzent, az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőt, a Velence Resort & Spa-t, a Gárdonyi Géza Emlékház mellett található rönkvárat, az agárdi madárvártát, valamint a Velencei-hegység kirándulóhelyeit, köztük a Pákozdi Arborétum és Vadasparkot és a Katonai Emlékparkot. A vonzerők között kiemelte még a kulturális központok és a strandok szezonális rendezvényeit, koncertjeit, valamint Pákozd, Sukoró és Pázmánd borászatait. 

Hangsúlyozta, hogy az ország egyik legnépszerűbb aktív turisztikai attrakciója is a tó körül található: a mintegy 30 kilométeres kerékpárutat évente több mint 200 ezren tekerik körbe.

A polgármester a térségi turizmus intézményi helyzetéről is beszélt. Mint mondta, a TDM-szervezetet jelenleg „lélegeztetőgépen tartják”: önálló turisztikai irodaként már nincs valódi szerepe, ugyanakkor egyelőre nem szüntetik meg, mert bíznak abban, hogy egy új pályázati rendszerrel ismét lehetőség nyílhat a térségi desztinációmenedzsment újjászervezésére.

A tágabb térséget kellene desztinációként kezelni

A környező látnivalók turisztikai kínálatba való erősebb bekapcsolásával Szabó Lajos természetvédelmi ökológus és kerékpárturisztikai szakértő is egyetért. Szerinte azonban ennél is tovább kellene menni: a tó körüli bringaútra építve egy olyan, egységes turisztikai hálózatot kellene kialakítani, amely összeköti a Velencei-hegységet, Mezőföldet, Dinnyést, a Gorsium Régészeti Parkot, a Sárvíz térségét, hosszabb távon pedig akár a Dunát is. A szakember szerint ehhez nem feltétlenül új kerékpárutakat kellene építeni. 

A meglévő erdészeti, mezőgazdasági és murvás utak hálózatát néhány hiányzó szakasszal összekötve viszonylag kis beruházással egy 150–200 kilométeres regionális kerékpáros hálózat jöhetne létre, amely a térség természeti, kulturális és gasztronómiai értékeit egyetlen turisztikai termékké fűzné fel. 

Úgy véli, egy ilyen fejlesztés nemcsak új attrakciókat teremtene, hanem a szezonalitást is mérsékelné. Míg a strandturizmus jellemzően néhány nyári hétre koncentrálódik, a kerékpáros és természetjáró turizmus tavasszal és ősszel is jelentős vendégforgalmat generálhat, ami a térség szálláshelyeinek kihasználtságát is javíthatja.

A bringás turizmusban nincs visszaesés

Hogy a biciklis turizmusban valóban komoly tartalékok rejlenek, azt a jelenlegi forgalmi adatok is alátámasztják. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: szervezetük ugyan nem vizsgálta részletesen a Velencei-tó alacsony vízállásának aktív turisztikai hatásait, a kerékpáros forgalmi adatok alapján azonban egyelőre nem látszik visszaesés. 

Cikkünk megírásának pillanatáig az Agárd–Dinnyés között, a déli parton működő kerékpáros számláló 84 800, míg a Pákozdon, az északi parton – egyben a Budapest–Balaton kerékpárút nyomvonalán – működő számláló 85 600 kerékpárost regisztrált 2026-ban. A tavalyi évvel összevetve az agárdi számlálónál kevesebben hajtottak át, a pákozdi számlálónál viszont lényesen többen. Így rövid távon nem érzékelhető a kerékpáros turizmus jelentős, trendszerű változása a tó körül. 

Petényi Mirkó felhívta a figyelmet a média felelősségére is, mert szerinte nem szabad azt a téves képet erősíteni, hogy a Velencei-tó eltűnt, hiszen továbbra is lehet benne fürdeni, kenuzni és vízibiciklizni.

Paradigmaváltás: Budapest rekreációs térsége lehetne

A szakember kiemelte, hogy a Budapest–Balaton kerékpárút elkészülésével a Velencei-tó fontos félúti megállóvá vált: akik két nap alatt teljesítik az útvonalat, jellemzően Velencén, Sukorón, Kápolnásnyéken vagy Pákozdon szállnak meg, ami érezhető keresletet jelent a helyi szállásadóknak.

 „A Velencei-tónak a ‘70-es, ‘80-as évek óta megszokott, soknapos üdülődesztináció-modellje helyett gyakorlatilag Budapest rekreációs övezetévé kellene válnia” – fogalmazott.

“A Velencei-tó gyorsan elérhető a fővárosból, a Velencei-hegység családokkal is könnyen bejárható, a tó kényelmesen körbetekerhető, Sukoró és Nadap között pedig az ország egyik legszebb, mégis kevéssé ismert erdei kerékpárútja húzódik. Mindezt a Duna–Ipoly Nemzeti Park természetismereti programjai és látogatóközpontja egészítik ki. Ezzel a jövőben is az aktív- és ökoturizmus lehet a térség turizmusának egyik legfontosabb pillére” – tette hozzá.

Aktívturisztikai akciótervet készít az AMFK

Úgy véli ugyanakkor, hogy a térség adottságainak jobb kihasználásához mindeddig hiányzott az egységes fejlesztési koncepció és koordináció. „A Velencei-tónál csak megtörténnek a dolgok. Néha lelkes emberek, néha szerencselovagok próbálkoznak, de a fejlesztések nem átgondoltak, nincs mögöttük egységes koncepció, nincs a térségnek kiforrott arculata” – fogalmazott. Elmondta azt is, hogy az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ jelenleg a Vértes–Gerecse aktívturisztikai stratégiáján dolgozik, ezt követően pedig a Velencei-tó térségére is elkészítenék az aktívturisztikai akciótervet, mert a térség turisztikai szempontból jelenleg elhanyagolt.

Hozzátette: „Fájóan hiányzik Magyarországon a középszintű turizmusszervezés.” 

Emlékeztetett arra, hogy a TDM-ek eredetileg alulról szerveződő desztinációmenedzsment-szervezetek voltak, ám a finanszírozás megszűnésével többségük mára vegetál vagy megszűnt. Szerinte kiszámítható működési forrás nélkül nem várható érdemi előrelépés, hiszen nem lehet hosszú éveken át pusztán lelkesedésből szervezni egy térség turizmusát. 

“A Velencei-tónál is egy megfelelően finanszírozott, működőképes TDM biztosíthatná a fejlesztések, a közlekedés, a turisztikai kínálat és a vendégforgalom összehangolását” – szögezte le Petényi Mirkó.

A hazai TDM-rendszer újjáélesztésének szükségességéről egyetértés van a szakmában, ugyanakkor a megoldás módjait illetően megoszlanak a vélemények. Ebben a cikkben Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány elnöke, a VisitBalaton365 ügyvezetője fejti ki elképzeléseit, itt pedig a Magyar TDM Szövetség álláspontját olvashatják. 

(Nyitókép: Facebook / Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!