A Perzsa-öböl térségében kialakult feszültségek, a légi közlekedést érintő korlátozások és az emelkedő üzemanyagárak egyre több turistát késztetnek arra, hogy újragondolja utazási terveit. Sokan az ázsiai és afrikai úti célok helyett végül Európán belül maradnak – ez pedig Közép-Európa, így Magyarország számára is fellendülést hozhat. A Global Payments előrejelzése alapján akár 225 ezerrel több turista érkezhet Magyarországra, mint a tavalyi évben, akik közel 80 millió eurót költhetnek el.
A közel-keleti helyzet már most is érezhető hatással van a turizmusra: több mint 52 ezer járatot töröltek, ami jelentősen megnehezíti a térségbe irányuló utazásokat. A bizonytalanság miatt turisták milliói keresnek alternatív úti célokat. A becslések szerint azok közül, akik korábban Ázsiába, Észak-Afrikába vagy a Közel-Keletre utaztak volna, mintegy 8–12 millióan inkább Európát választják.
A Global Payments Research Group kártyaadatokon alapuló előrejelzése alapján 2026-ban 1,1–2,5 millióval több turista érkezhet a közép-európai régióba, mint egy évvel korábban. Ez a vendéglátóipar számára összesen akár 0,6–1,9 milliárd euró többletbevételt jelenthet.
„A geopolitikai bizonytalanság és a dráguló közlekedés miatt sokan közelebbi, biztonságosabb úti célokat keresnek. Bár a mediterrán országok továbbra is kiemelt célpontok, Közép-Európa – így Magyarország is – egyre vonzóbb alternatívát jelent” – mondta el Csóti Gabriella, a Global Payments magyarországi vezetője.
A régió turizmusa már eddig is erős volt: a vizsgált hat közép-európai ország 2025-ben több mint 125 millió látogatót fogadott. Ehhez képest idén további jelentős növekedés várható. Magyarországon a turisták száma 225 ezerrel nőhet, ami mintegy 78,75 millió euró többletbevételt jelenthet a szálláshelyek és vendéglátóhelyek számára. Egy átlagos látogató 2–4 napos tartózkodás során 300–600 eurót költ szállásra és étkezésre, így már viszonylag kisebb forgalomnövekedés is érezhető gazdasági hatást hozhat.
A növekvő turistaforgalommal párhuzamosan a fizetési szokások is átalakulnak: a látogatók egyre inkább a gyors, kényelmes és készpénzmentes megoldásokat keresik. A közép-európai vendéglátóiparban a POS-terminálok piaca várhatóan évi 6–8 százalékkal bővül.
A globális légi közlekedési piac bizonytalanságát jelzi ugyanakkor, hogy a Cirium elemzése szerint a világ 20 legnagyobb légitársasága közül egy kivételével mind kapacitáscsökkentést tervez a következő hónapokban. A visszafogás egyelőre mérsékelt: a májusra tervezett globális kapacitás március elejéhez képest 3 százalékponttal lehet alacsonyabb.
A Lufthansa csoport pedig októberig mintegy 20 ezer rövid távú járatot töröl, ez kevesebb mint 1 százalékos kapacitáscsökkenést jelent az elérhető ülőhely-kilométerben (ASK) kifejezve. A visszavágások főként a frankfurti és a müncheni központi repülőterek kevésbé jövedelmező útvonalait érintik, miközben más hubokon – például Zürichben, Bécsben és Brüsszelben – bővítik a kínálatot.
(Nyitókép: 123rf.com)
KAPCSOLÓDÓ
Kerozinválság fenyegeti a légi közlekedést: járatcsökkenésekkel reagálnak a légitársaságok
A világ 20 legnagyobb légitársasága közül egy kivételével mind kapacitáscsökkentést tervez a következő hónapokban.
