A magyar utazók többségének a Balatonról ma is a kánikula, a strand, a lángos és a júliusi csobbanás jut eszébe. Évek óta beszélünk a négy évszakos Balatonról, de mennyit sikerült változtatni ezen a képen az elmúlt időszakban?
A mentális térképek átrajzolása a létező legnehezebb feladat. Korábbi kutatásainkból pontosan látszott, hogy a hazai utazók túlnyomó többsége kizárólag a 6–8 hetes nyári főszezoni pihenést kötötte a tóhoz. Az elmúlt évek tudatos munkájával azonban sikerült árnyalnunk ezt a képet. A hagyományos strandolás mellé fokozatosan felépítettük az őszi Balaton vonzerejét is, előtérbe helyezve a szőlőt, a szüretet, a gasztronómiát és a hat balatoni borvidék kivételes kínálatát. Ma már senki sem lepődik meg azon, ha szeptemberben, októberben vagy akár novemberben dűlőtúrára vagy borkóstolóra invitáljuk. 

Ez az alap már stabil, de ha valódi négyévszakos működést akarunk, újabb tartalékokat kell mozgósítani. A következő, szinte kimeríthetetlen kiaknázható tartalékunk a Balaton régió aktív- és ökoturisztikai adottságaiban van.

Miért éppen az aktív- és ökoturizmus lehet a négy évszakos működés kulcsa? Valódi alternatívája lehet a többi évszak a nyári főszezonnak?

A nyár elsősorban a vízparti pihenésről szól, de próbáljon meg valaki 42 fokos hőségben, tűző napon végigtekerni egy komolyabb szintkülönbségű kerékpáros útvonalat, vagy megmászni a tanúhegyeket! Ez már nem kikapcsolódás, sokkal inkább túlélőtúra. Ezzel szemben a tavasz és az ősz ideális időszak a természetjáráshoz és a kerékpározáshoz.

Ősszel a táj színei, a szüret hangulata és a stabil, kellemes 15–20 fokos hőmérséklet kedvez a hosszú túráknak. Télen egy egészen más arcát mutatja a régió: a Balaton-felvidék csendje, a befagyott víztükör látványa, a termálfürdők közelsége és a téli túrák meditatív, feltöltő élményt adnak, amiért egyre többen keresik fel a térséget. Tavasszal pedig a rügyező fák, a medvehagymaszezon és a virágzó mandulafák csábítanak a természetbe.

Ezek olyan élmények, amelyeket egy vízparti napozóágyból nem lehet megtapasztalni.

Az aktív- vagy ökoturista ráadásul rendkívül értékes vendég: nem a kánikula határozza meg az utazási kedvét, nemcsak a part mentén mozog, hanem bemegy a háttérországba, betér a kis manufaktúrákhoz, a présházakhoz és a helyi vendéglátókhoz, elosztva ezzel a vendégforgalmat térben és időben is.

A VisitBalaton365 kerékpáros projektként indult, mára azonban átfogó desztinációmenedzsmentté nőtte ki magát. Milyen konkrét kínálattal és infrastruktúrával várják azokat, akik a főszezonon kívül is aktívan szeretnének kikapcsolódni?

A BalatonBike365 projektben nem egyszerűen utakat jelöltünk ki, hanem egy ezer kilométert meghaladó, kitáblázott, digitálisan navigálható útvonalhálózatot hoztunk létre a part mentén és a háttérországban egyaránt. Ezzel tulajdonképpen egy látogató- és terhelésmenedzsment-rendszert építettünk ki. A kerékpáros központjainkban nem csak prémium e-bike-okat lehet bérelni, hanem túravezetést, szervizt és profi útvonaltervezést is biztosítunk.

A kínálatunk azonban ma már jóval túlmutat a kerékpározáson. A természetjárókat jelzett tanösvények, az Országos Kéktúra balatoni szakaszai, kilátópontok és geológiai bemutatóhelyek várják a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. 

A vízi élményeket keresőknek az őszi és kora tavaszi időszakban is kínálunk programokat: a part menti vízitúra-megállópontok és kajak-kenu útvonalak mellett olyan különleges lehetőségekre is felhívjuk a figyelmet, mint a Hévíz-patakon vagy a Tapolcai-tavasbarlangban szervezett evezés.

Mindezt egyre szélesebb szolgáltatói háttérrel egészítjük ki. A Balaton Bike Hotel hálózat révén arra törekszünk, hogy a hozzánk érkező aktív turistákat olyan szálláshelyek és vendéglátók fogadják, amelyek pontosan ismerik az igényeiket. van zárható kerékpártároló, bringamosó, szerszámkészlet vagy éppen tartalmas, sportolóknak szánt reggeli.

Nemrég mutatták be az Aktív Magyarország Fejlesztési Központtal közösen kidolgozott, 2035-ig szóló Balaton Aktív Turisztikai Fejlesztési Programot. Mi lehet a következő lépés? 

Erre határozott válaszunk van: nem újabb építési projektekre és grandiózus attrakciókra van szükség, hanem szemléletváltásra, a meglévő infrastruktúra és kínálati elemek összekapcsolására, összehangolására. A Balaton adottságai kiválóak, vonzereje adott. A mi feladatunk az, hogy ezekre építve élményajánlatokat, foglalható és megvásárolható turisztikai csomagokat hozzunk létre.

A programban ezért hét kiemelt fejlesztési területet határoztunk meg:

• Hálózatfejlesztés és karbantartás: A meglévő kerékpáros és gyalogos útvonalhálózat folyamatos, megbízható minőségű fenntartása.
• Aktív turisztikai kapuk: Olyan közlekedési csomópontok kialakítása, ahol a vonatról vagy autóból kiszállva zökkenőmentesen lehet kerékpárra váltani vagy gyalogtúrára indulni.
• Foglalható élménycsomagok: Nem várhatjuk el a vendégektől, hogy tíz különböző felületen keressék meg a szállást, a belépőjegyet, a vezetett túrát és a vacsoralehetőséget. Ezeket kész, digitálisan foglalható csomagokban kell kínálnunk.
• Balaton Aktív Adatplatform: Adatvezérelt működés kialakítása, amely segít megismerni a látogatói szokásokat és elkerülni a túlterheltséget.
• Szolgáltatói minősítés és edukáció: A helyi vállalkozások felkészítése az egész éves nyitvatartás gazdasági feltételeire és lehetőségeire.
• Kishajós és vízitúra-megállók: A vízi közlekedés és a vízitúrázás összekapcsolása a szárazföldi aktív turisztikai hálózatokkal.
• Klímaalkalmazkodás és természetvédelem: A látogatói forgalom tudatos irányítása, hogy megőrizhessük a sérülékeny nádasokat, erdőket és vizes élőhelyeket.

Ha a szolgáltatói oldalt nézzük, sokan még mindig tartanak az őszi-téli nyitvatartástól a magas a rezsi és a bizonytalan a vendégforgalom miatt. Hogyan győzhető meg a helyi vállalkozó, hogy érdemes nyitva maradni?

Egyedül senki sem tudja megtörni a szezonalitást. Ha egy településen működik egy kiváló étterem, de a falu összes szálláshelye zárva tart, és programok sincsenek, az étterem is kénytelen lesz fél évre bezárni. Ha viszont van szállás, de a vendég hétvégén nem tud hol megebédelni egy túra után, csalódottan távozik, és valószínűleg nem is tér vissza.

A megoldás a partnerségben, az összefogásban és mindenekelőtt a szolgáltatóink elképesztő kreativitásában rejlik. Innovatív ötletekből ma már egyáltalán nincs hiány a Balaton körül, és ez a leleményesség az egyik legnagyobb erősségünk.

Gondoljunk csak bele: van olyan balatoni gasztronómiai összefogás, amely az év hagyományosan egyik legkevésbé vonzó időszakában, november harmadik hétvégéjén szervez telt házas boros-gasztronómiai programot.

Ilyen például a november 20–21-i badacsonyi Újbor kóstoló. Mások a két part adventi vásárait kapcsolják össze különleges téli hajójáratokkal, mint a december 12-i adventi hajózás Balatonlelle, Badacsony és Fonyód között. 

De említhetném a balatonföldvári Helka Sörfőzdét és Pubot is, amely egész évben nyitva tart, és a hideg napokon forralt bor helyett forralt sörrel csábítja be az átfagyott túrázókat.

Ezek a kezdeményezések bizonyítják, hogy ha a szolgáltatók összefognak, a legkevésbé ígéretesnek tartott időszakokban is képesek megtölteni élettel a térséget. A VisitBalaton365 feladata az, hogy ezeket a kezdeményezéseket hálózatba szervezze, a digitális térben széles körben láthatóvá tegye, és összekapcsolja az aktív turisztikai kínálattal. A túrázó ugyanis nem a kánikulát keresi. Ha megfelelő útvonalakat kínálunk neki, és mellé nyitva tartó, kreatív vendéglátóhelyeket, ahol egy meleg levessel, forralt itallal vagy egy pohár jó borral várják, akkor a négy évszakos Balaton többé nem csupán jól hangzó elképzelés, hanem működő gazdasági valóság.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!