Az Eurostat adatai szerint a 27 tagállam közül nálunk esett vissza a legnagyobb mértékben a vendéglátó-vállalkozások száma, a turizmusnak erősen kitett kilenc ország közül pedig egyedül Magyarországon csökkent egyáltalán. Reményik Áron, a Raconteur Agency vezetőjének A lángos-csapda című kutatása szerint a magyar vendéglátás visszaesése nem európai trend, hanem hazai jelenség.
Az Eurostat vállalkozás-demográfiai adatai szerint 2021 és 2024 között az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarországon csökkent a leggyorsabban a vendéglátó-vállalkozások száma: 27 979-ről 26 370-re, 5,8 százalékkal. Rajtunk kívül még négy országban fogyott az állomány – Dániában, Olaszországban, Lettországban és Svédországban –, de egyikükben sem érte el a visszaesés a négy százalékot. Az uniós medián +3,6 százalék volt.
A négy másik csökkenő ország egyike sem futott rekordszintű turizmust ezekben az években. Ha a mezőnyt a turizmusnak erősen kitett országokra szűkítjük – Csehország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia –, mindegyikben nőtt a vendéglátó-vállalkozások száma. Egyedül nálunk fogy – állapítja meg a tanulmány.
A magyarázat nem a turisták elmaradása. A vendégéjszakák száma 2025-re gyakorlatilag visszatért a 2019-es szintre (33,1 millió a 33,2 millióhoz képest), miközben a vendéglátóhelyek száma országosan 51 329-ről 41 852-re, 18,5 százalékkal esett. A KSH adatai szerint az éttermek és büfék számának tíz év alatti visszaesése területi bontásban Budapestet sújtotta a legerősebben.
KAPCSOLÓDÓ
Felgyorsult a hazai vendéglátóhelyek számának csökkenése tavaly
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén is közzétette a vendéglátásról szóló statisztikai helyzetjelentését.
A kutatás szerint a kereslet nem egyszerűen fogy, hanem átalakul. A Magyarországra érkező külföldiek átlagos napi költése 2025-ben 28 ezer forint volt, ami 900 forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Több vendég, hosszabb tartózkodás, nagyobb összesített költés, és közben csökkenő napi fajlagos érték.
A brit vendégéjszakák 92 százaléka a fővárosra koncentrálódik, szemben a németek 42 százalékával.
Mindezek mellett egyre terjedő lángosbüfék és gulyásbárok, a minőségi szolgáltatók kiszorulása, visszaesése vagy megszűnése, folyamatos munkaerőhiány és hajmeresztő árak jellemzik a piacot
– állapítja meg a kutatás szerzője.
Eközben a belvárosi bérleti díjak elszakadtak a város többi részétől. A Cushman & Wakefield mérése szerint a budapesti prime üzletutcák díja 2023 és 2025 között 1320 euró/m²/évről 1920 euró/m²/évre emelkedett; a Fashion Street 33 százalékos éves drágulása 2025-ben Európa legnagyobbja volt. Az V., VI. és VII. kerületben 8–12 ezer forint/m²/hó a díjszint, Soroksáron vagy Újpest külső részein 2–4 ezer.
„Eddig azt hittük, hogy ez európai történet, és mi csak együtt megyünk le a lejtőn a többiekkel. Az adatok most azt mondják, hogy nem.
Az egész Unióban nálunk fogy a leggyorsabban a vendéglátás, a turizmusból élő országok közül pedig egyedül nálunk fogy egyáltalán – miközben a turisták itt vannak. A probléma tehát itthon van, és itthon is kell megoldani”
– mondja Reményik Áron.
A szerző hangsúlyozza: tanulmánya vitairatként készült, külön jelölve benne, mi bizonyíték és mi feltevés. Reményik szerint az adatok egy sajátos ellentmondást igazolnak: miközben rekordokat dönt a turizmus, csökken a vendéglátóhelyek száma, mérséklődik az egy vendégre jutó költés, és jelentősen emelkednek a belvárosi bérleti díjak. Azt ugyanakkor a rendelkezésre álló statisztikák alapján nem lehet pontosan megmondani, hogy ebben mekkora szerepet játszik a lángos-kultúra vagy a buliturizmus – ez a felvetés a kutatás hipotézise.
(Nyitókép: Raconteur Agency, Soós Bertalan)
KAPCSOLÓDÓ
Kettős présben a hazai éttermek: kevés a fizetőképes vendég, magasak az adók
A magyar vendéglátás problémái egyszerre kapcsolódnak a háztartások anyagi helyzetéhez és a fogyasztói szokások változásához – szögezték le szakértők.
