Bérkilátások a turizmusban

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a terrorcselekmények
turizmusra gyakorolt hatásáról szóló előadásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy minden terrorcselekmény visszaveti a turizmust.

Biztonságpolitikai szempontból új helyzet alakult ki a világban az elmúlt években; a migránsokkal szemben Európa védtelen, a világban napi 20-22 háború zajlik, a második világháború óta nem volt egy békés nap sem.

Zsidai Zoltán Roy étteremtulajdonos és gasztroszakember a munkaerőhiány enyhítésére tett javaslatot, úgy vélte egyszámjegyű áfával, a bérterhek csökkentésével és a szervizdíj áfamentességével jelentősen nőhetnének az átlagbérek, amivel a külföldön dolgozókat is vissza lehetne csábítani az ágazatba. Úgy vélte, az állam a megfelelő szabályozói változásokkal lökést adhatna a szektornak. Soha nem volt akkora az esélye a szektornak a magyar gazdaság legerősebb ágazatává válnia, mint most – összegezte.

Szükség van a béremelésre az ágazatban

Regős Gábor, a Századvég kutatócsoport vezetője is azt erősítette meg, hogy szükség van béremelésre az ágazatban. Elmondta: a turizmusban a bérek a régióban a legalacsonyabbak, miközben az áfakulcs sem versenyképes, az uniós átlag ugyanis 11 százalék. Az áfacsökkentés miatti költségvetési kiesés 25 milliárd forint lehet, nagyobb költést feltételezve a nemzetközi turizmusmarketing miatt – mondta.

A bruttó bér 2016-ban 166 ezer forint volt az ágazatban, míg a nemzetgazdasági átlag 263 ezer forint. A belföldi turizmusnak a vidék munkahelymegtartó képességében óriási szerepe van, a SZÉP-kártya fontos eszköze a belföldi turizmus élénkítésének – hangsúlyozta. A régiós összehasonlítás szerint foglaltságban nem vagyunk lemaradva, de az átlagos szobaárban igen, így kevesebb bevételt tudnak elérni a magyarországi szállodák.

A konferencián szó esett a kormány további áfacsökkentési szándékáról, a fesztiválturizmusról, valamint Tokaj-Hegyalja fejlesztési terveiről is.