Orbán Ráhel: A kézzel írt üdvözlőkártya személyességét a robotok nem tudják pótolni

A fesztivál hallgatóságát ugyan a szakember avatarja üdvözölte, Orbán Ráhel az „EQ vs. AI – Az érzelmi és a mesterséges intelligencia viszonya az idegenforgalmi szektorban" címmel megtartott prezentációban mégis arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy – bár az AI használata sok tekintetben támogatja az üzemeltetést – az emberi jelenlét nem tűnhet el teljesen a szállodaiparból.

Az iparágat a „polikrízis" korában számtalan hatás éri, ugyanakkor a technológia jelenti az egyetlen pontot, ahol lépést tudunk tartani a jövővel – emelte ki, hangsúlyozva, hogy a szálláshelyek üzemeltetése során évek óta használnak AI alapú szoftvereket, többek között a revenue management, a sales és marketing, a biztonság, az energiahatékonyság területén. Ezeknek a programoknak a nagy részét jelenleg elsősorban a nagy szállodák tudják megfizetni, de a piac bővülésével párhuzamosan egyre több a "dobozos", a kisebb szállodák számára is elérhető termék. Működésükben azonban egyelőre sok a hiányosság, ezért fontos, hogy a szolgáltatók edukáltak legyenek és tisztában legyenek az eszközök korlátaival.

A szoftverek a háttérben évek óta segítenek

Szolgáltatói folyamatokat bemutatva Orbán Ráhel sorra vette, hogyan tudja a mesterséges intelligencia segíteni az üzemeltetést és a vendégélmény fokozását.

Orbán Ráhel előad a Brand Festiválon

Fotó: BDPST Koncept

A legismertebb terület, ahol az AI évek óta jelen van, a revenue management. Ezek a szoftverek évek óta támogatják a legjobb árak érvényesítését és a személyre szabott ajánlatok készítését, segítve ezáltal a profit maximalizálását és a rendelkezésre álló szobák kihasználásának optimalizálását. A programok a housekeeping területén is nélkülözhetetlenek, csakúgy, mint a vendégprofilokat készítő CRM-rendszerek esetén.

Ahogy a Verno House esetén korábban bemutatták, a BDPST-nél kiemelten fontos a narratíva készítése. Orbán Ráhel a Vörösmarty téren hamarosan nyíló Dorothea Autograph Collection Budapest „guest journey"-jét bemutatva beszélt arról, miként segít a mesterséges intelligencia abban, hogy az üzenet – jelen esetben a szálloda nevét adó Dorottya hercegnő kertszeretete – az egyes állomásokon minél hangsúlyosabban jelen legyen és megértésre találjon a vendégek körében. (A szálloda igazgatójával készült interjúnkat itt olvashatja el – a szerk.)

A BDPST új szállodája esetén az AI csak háttértámogató szervként működik, de sok hotelben virtuális asszisztensként, robot bellboyként vagy avatarként a koncepció részét képezi és hangsúlyos az alkalmazása. Példaként hozta a Henna Hotel Japánt, melyben robotok segítségével minimalizálják az emberi erőforrás használatát.

A siker ma még embertől emberig tart

Az AI kétélű fegyver, melynek egyszerre van számos erőssége (időspórolás, hatékonyság- és eredményességnövelés, analizálás, döntéstámogatás) és gyengesége (magas fejlesztési és implementációs költség, adatfüggőség, biztonsági hiányosságok, az emberi felügyelet igénye). Egyszerre rejt lehetőségeket (személyre szabhatóság, szolgáltatásbővítés, vendégélmény-növelés, költségmegtakarítás) és veszélyeket (munkaerőpiaci hatások, megbízhatóság, a MICE Business Day-en is vizsgált hitelesség, adatvédelmi aggályok, önállóság, etika).

Az AI a háttérben évek óta segíti a szálláshelyek üzemeltetését

Fotó: BDPST Koncept

Támogatnak, kiegészítenek, optimalizálnak, személyre szabnak folyamatokat és készséget is fejleszthetnek, ugyanakkor, ha nem tudjuk ezeket megfelelően használni, számos hibát is véthetünk – hangsúlyozta.

Hogy miként keresik az az új lehetőségeket a tartalomgenerálásban és vendégélmény növelésében a lehetőséget a legnagyobbak, arra Orbán Ráhel Tony Capuanót, a Marriott elnök-vezérigazgatóját hozta példaként. A nemzetközi brand első embere szerint a mesterséges intelligenciát úgy kell használni, hogy az üzleti tevékenységet fokozza anélkül, hogy elvenné a siker alapvető, emberektől emberig tartó részét.