Keleti Arthur: Jó lesz nekünk a mesterséges intelligencia, vagy mind meghalunk?

Jó lesz nekünk, vagy mind meghalunk? – tette fel a kérdést a MICE Business Day-en elhangzott előadásának kezdetén Keleti Arthur, szembesítve a hallgatóságot azzal, hogy egyelőre elsősorban a mesterséges intelligencia veszélyeivel, és nem az előnyeivel foglalkozunk, pedig a kérdést – ahogy ő előadásában meg is tette – mindkét aspektusból meg kell vizsgálni.

Messze okosabb, mint az átlagember

Amit a ChatGPT-vel kapcsolatban tapasztalunk, az még csak az eleje egy olyan folyamatnak, amit maguk a létrehozók sem értenek teljesen – hangsúlyozta. A rendszer 5 hónap alatt 10 ezer évnyi emberi tudást és információt szippantott magába, ami informatikai szempontból is kimondhatatlan és nehezen értelmezhető. Mára már 70-100 különböző modell létezik, az előre gondolkodó vállalatok és kormányzatok saját nyelvi modellt fejlesztenek.

Keleti Arthur a mesterséges intelligencián alapuló eszközökkel való kísérletezésre biztatta a hallgatóságot

Fotó: turizmus.com / MICE Business Day

Az új rendszerekről megjelenő állítások is azt bizonyítják, hogy ezek gondolkodni tudnak és nem mögöttük lévő adatbázisokra támaszkodva működnek. A ChatGPT a mérések szerint 147, a GPT-4 pedig 153-as IQ-val rendelkezik, ami messze meghaladja az átlagemberét, amit az is bizonyít, hogy a rendszerek komoly vizsgákat probléma nélkül letesznek és egyben hasonlóan érvelnek, gondolkodnak és fogják föl az emberi kontextusokat, mint mi.

Új fajt teremtettünk?

A mesterséges intelligenciával és az emberekkel kapcsolatos elvárások a szakember szerint egyre inkább hasonlítanak egymáshoz. Nem érdemes például abban bíznunk, hogy az AI nem lesz bizonyos értelemben tudatos, de az interakció, a kapcsolatok, sőt az empátia és a kapcsolódási képesség terén sincs lemaradva tőlünk.A rendszerek bizonyos feltételek teljesülése esetén emberi módon tudnak viselkedni, éppen ezért a praktikusság és a megértésük szempontjából érdemes úgy tekintenünk rájuk, mint egy másik fajra, melyet mi magunk teremtettünk – mutatott rá a hallgatóságot teljesen rabul ejtő előadásában Keleti Arthur.

A szakember izgalmas példákon keresztül szemléltette azt is, hogy a rendszerek vizuális intelligenciával is rendelkeznek: pontosan értelmezik a hagyományos, tárcsás telefon alá helyezett feliratot, mely szerint a dróttal bekötött készülékek idején az emberek szabadabbak voltak és a gondolat mélységét, emberekre gyakorolt hatását vagy súlyát is megértik.

Probléma nélkül értelmeznek térképeket és teljesítenek ezekkel kapcsolatos utasításokat: nem csak megtervezik a meglepetésnek szánt látogatás útvonalát, arra is felhívják az illető figyelmét, hogy az épület ablakából a meglepni kívánt személy észreveheti őket.

Bárkit képes leutánozni a mesterséges intelligencia

Fotó:  turizmus.com / MICE Business Day

A résztvevők megismerhettek egy tanulmányt is, mely bemutatta, mi mindent lehetne a ChatGPT-vel a korlátok nélkül megvalósítani. A mesterséges intelligencia tud érvelni, de nem tud tervezni, kivéve, ha stratégiai képességet és memóriát adunk a rendszereknek, amely egyre inkább várható trend lesz a következő MI rendszereknél. Alkalmasak problémamegoldásra, absztrakt módon gondolkodjanak, és képesek tanulni tapasztalataikból. Sőt, ugyan rávezetéssel, de értik a viccet és empatikusak is, továbbá érzelmeket is képesek tulajdonítani másoknak – mutatta meg újabb példákon át a szakember.

Amikor megkapta rá a lehetőséget, a rendszer megtanult magas szinten Minecraftban játszani és civilizációt épített. A ChatDev játékkutatási platform kísérletében bebizonyította, hogy feladatukat az a AI-játékosok éppúgy oldják meg, mint mi: kis csapatokat szerveztek maguk köré, felosztották egymás között a feladatokat és közben épp úgy beszélgettek egymás között, mint az emberek. A Microsoft Azure AI ötlete az volt, hogy a rendszer magát utasítsa újabb, jobb képek előállítására, míg végül néhány ciklus után, emberi beavatkozás nélkül tökéletesebb képet alkotott.

Mi lesz a hitelességgel?

Nagy kérdés, hogyan változtatja meg a valóságról alkotott képünket a mesterséges intelligencia és hogyan fogja ez érinteni a hitelesség kérdését? – tette fel előadásának végén a kérdést a szakember.

Az AI segítségével élővé varázsolhatunk mozgóképeket - ahogy Mona Lisát is meg tudja beszéltetni a technológia -, illetve magunkról vagy másokról is előállítható olyan videó, amelyben például idegen nyelveken szólalunk meg. Készíthetünk képet csak a virtuális világban létező, a római Colosseumra panorámát kínáló szálláshelyről is. A hitelesség kapcsán említést tett a Deepfake: A valótlan valóság című könyvről – melyben maga is jegyez tanulmányt –, és a GEN-2 alkalmazásról, mely hétről hétre egyre jobb minőség videókat állít elő soha nem létező dolgokból, szimplán a felhasználó utasításai alapján.A hallgatóság előtt saját magát angol nyelven megszólaltatva a hangklónozásra is mutatott példát, bemutatva néhányat a mesterséges intelligenciát használó, emberi műveleteket automatizáló és szerethető formájú robotok közül.

A GPT-4 153-as IQ-val rendelkezik, ami messze meghaladja az átlagemberét

Fotó: turizmus.com / MICE Business Day

Kétségtelen, hogy az AI technológia fejlődése több aspektusban új lehetőségeket nyit meg, de a hitelesség kérdése továbbra is kulcsfontosságú marad – zárta előadását a szakember, aki a mesterséges intelligencián alapuló az eszközökkel való kísérletezésre biztatta a hallgatóságot, hiszen az AI felelősségteljes és biztonságos használatának szabályait közösen kell meghatároznunk – hangsúlyozta.