Óriási kérdőjelek a budapesti szállodafejlesztések egén

Az egész világot megsebző koronovírus-járvány nem kíméli a szállodafejlesztések piacát sem, ahol jelenleg óriási a bizonytalanság. „A beruházók, a fejlesztők és az üzemeltetők egyaránt tanácstalanok, mind a meglévő, mind a fejlesztés alatt álló házak esetében ugyanaz a kérdés: megnyissuk-e, és ha igen, mikor, vagy hibernáljuk, toljuk el a projektet. Senki nem tudja, mi lenne most az okos lépés” – vázolta a jelenlegi helyzetet Hegedűs Attila.

A Budapesten beharangozott szállodafejlesztések összesítésekor, idén februárban még úgy nézett ki, hogy 2022-ig mintegy 6900 új szállodaszoba épülhet meg a fővárosban. A szakember hangsúlyozottan szubjektív véleménye szerint ebből a mennyiségből 2000 szoba már most kihúzható, ezek nagy valószínűséggel nem fognak megvalósulni.

Csúszó projektek, bizonytalan nyitások

Augusztusban ugyan megnyílt két, 2019-ről átcsúszó ház, a Netizen és az a&o első hazai egysége, több, 2020 tavaszára-nyarára tervezett nyitást azonban későbbre halasztottak, így a The Luxury Collectiont (2021 tavasz) vagy a Kozmót (nincs új dátum). A Vision és a Hard Rock Hotel elkészült, de egyelőre egyiket sem nyitották meg (utóbbinak csak az étterme indult el), a Matild Palace júliusra ígért nyitását jövő tavaszra napolták el. A tervbe vett projektek közül el sem indult az Aria bővítése és a Holiday Inn Express fejlesztése, míg a XI. kerületi Ibis Styles-é lelassult. A Petőfi Sándor utcába tervezett Hyatt sorsa is bizonytalanná vált, a lejárt építési engedély miatt újratervezésre vár – sorolta a példákat Hegedűs Attila.

Ugyanakkor folytatódik például az InterCity Hotel és az Autograph Vörösmarty építése, amelyek már olyan előrehaladott állapotban vannak, hogy azokkal nem lehet leállni – fogalmazott.

Nagy kérdés az is, hány működő ház fog bezárni. Emiatt elképzelhető, hogy hiába adnak át új szállodákat, 2023-ban sem lesz sokkal több hotelszoba Budapesten, mint jelenleg.

Hegedűs Attila szerint soha nem volt ekkora bizonytalanság a budapesti hotelpiacon

Fotó: turizmus.com

Finanszírozók, fejlesztők, üzemeltetők: ki hogyan gondolkodik?

Finanszírozási oldalról, most amikor bizonytalan az újranyitás, a bankok nehezebben fogadnak be új, zöldmezős projekteket, a tulajdonosok viszont érthetően nem akarnak tisztán önerőből fejleszteni.

A fejlesztők közül 2019-ben sokan a túlfűtött piac miatt voltak óvatosabbak, most pedig a „lefagyás” szegi befektetési kedvüket. Hegedűs Attila ezt konzervatív hozzáállásnak tartja, mert mire egy új projekt elindul (tervezés, engedélyezés, szerződések, építkezés), 2023 is eljöhet, addigra pedig az elemzők szerint a piacnak helyre kell állnia. Más befektetők éppen ellenkezőleg úgy vélik: most kellene szállodát építeni, vagy vásárolni olcsón olyantól, aki bajban van, hogy startra készen álljanak a piac újraindulásakor.

Az üzemeltetők úgy gondolkodnak: „menjünk, csináljuk a megkötött szerződés szerint, majd aggódunk akkor, amikor a megvalósítás fázisába jut a projekt”. Nyugat-Európában új szófordulat az üzemeltetői szerződésekben a „subject to vaccine”, azaz a szerződés életbe lépését a koronavírus elleni vakcina gyártásától teszik függővé, amitől a turizmus újjáéledését remélik.

Addig azonban Hegedűs Attila szerint Budapesten is reális az a szcenárió is – méghozzá minden üzemméretben –, hogy a tulajdonosok inkább bezárják a működő szállodáikat, "majd lesz vele valami alapon", mintsem a bizonytalan piaci helyzetben finanszírozzák a fenntartását.