Asztali örömök a Török Konyha Hetén a Matild Palotában

A rendezvény megnyitóján Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország budapesti nagykövete arról beszélt, hogy a rendezvénynek helyet adó szálló mostanra a fővárosi török közösség otthonává vált. A diplomata 2022 óta dolgozik Magyarországon, azóta többször is érkeztek neves török séfek, hogy bemutassák például Kelet-Anatóliát, a Fekete-tenger, a Földközi-tenger partvidékét, a délkeleti régiót az asztali örömök tekintetében.

Tavaly májusban – a Törökországot sújtó szörnyű földrengés után – Hatay vidékének hagyományait mutatta be Ebru Baybara Demir séf. Ő ezúttal is eljött a Török Konyha Hetére, most az égei-tengeri konyhát népszerűsítve.

Gülşen Karanis Ekşioğlu (j), Törökország budapesti nagykövete és Ebru Baybara Demir (b) séf

Fotó: Török-Magyar Kulturális Évad

Azért is fontos a jelenléte, mert ő inspirálta a török konyha népszerűsítését célzó rendezvényt, többek között azzal, hogy tudatosan segíti a kistermelőket – különösen a nőket –, híve a farm to table filozófiának, ezzel járul hozzá ahhoz, hogy a konyha fenntartható legyen.

A most ismertetett égei-tengeri konyhakultúrát különböző népek szokásai alakították, nagyon sok zöldségféle, valamint gyógynövények és az olíva olaj használata jellemző rá.

A nagykövet kitért arra is, hogy az ünnep védnöke Törökország first ladyje, Madame Emine Erdoğan, aki útikönyvet is készített A török konyha időtlen receptekkel címmel. Ez a könyv nem csupán a hagyományos recepteket és az évszázados főzési technikákat gyűjti össze, hanem tartalmazza az egészséges és fenntartható táplálkozási kultúra megteremtésének titkait is, a zero waste filozófiájával, egy olyan időszakban, amikor a gyorséttermek szennyezik a gasztronómiát.

A könyv magyar fordítása hamarosan elkészül, így az időtálló török receptek rövid időn belül egész Magyarországon elérhetőek lesznek.

A török-magyar kapcsolatokat a konyhában is érdemes megvizsgálni. A pogácsától a kapuskáig (káposztás hús), a pörkölttől a gulyásig számtalan hasonló ételt és főzési technikát lehet találni a török és a magyar konyhában. Ez az egyik oka annak, hogy a gasztrodiplomácia a török nagykövetség egyik erőssége lett a kulturális évben és azon túl is.

A budapesti Matild Palota volt a gasztronómiai est helyszíne

Fotó: Török-Magyar Kulturális Évad

A nagykövet említette a hagyományos ramadáni iftar-vacsorákat, a fine dining alkalmakat, a törökreggeli-napot, a Yunus Emre Kulturális Intézetben tartott kávés találkozókat, amelyek a Török-Magyar Kulturális Évad fontos programjai voltak. Kitért arra, hogy május 21-ét az Egyesült Nemzetek Szervezete a Tea Nemzetközi Napjává nyilvánította.

Egy török ember átlagosan évi 1.300 csésze teát fogyaszt. Törökország a világ egyik legnagyobb teaszüretelő nemzete, több mint 200 gyárban 1,5 millió tonna zöld tealevéllel.

A gasztrodiplomácia mellett a sportdiplomáciára is nagy hangsúlyt fektet Törökország a kulturális év keretében. Május 19-én, a Mustafa Kemal Atatürk vezette török szabadságharc kezdetének emléknapján, amely Törökországban ifjúsági és sportnap, a Margitszigeten közös sétát tettek a török nemzetiségű budapestiek.

A nagykövet szerint a Török-Magyar Kulturális Évad egyik fénypontja a márciusi barátságos labdarúgó-mérkőzés Törökország és Magyarország válogatottja között. Fontos eredménynek tartja, hogy idén az év első 3 hónapjában 91%-kal nőtt a Törökországba látogató magyar turisták száma.