Újraindulás, minőség, versenyképesség a munkaerőhiány árnyékában

A Turizmus Kft., a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a Hungexpo Zrt. által szervezett szakmai nap megnyitásaként először a külföldi díszvendég, Egyiptom képviseletében Karim Elminabawy, az Egyiptomi Utazási Irodák Szövetségének igazgatósági tagja látványos kisfilmek kíséretében mutatta be országa legújabb turisztikai és kulturális attrakcióit a konferencia hallgatóságának. Egyiptom fejlesztéseiről és kínálatáról külön sajtótájékoztatót is tartottak csütörtökön, az ott elhangzottakat ebben a cikkben írtuk meg.

Karim Elminabawy Egyiptom legújabb turisztikai és kulturális attrakcióit mutatta be

Fotó: Grósz Balázs

Ezt követően a belföldi díszvendég Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt jövő évi tervezett programsorozatát mutatta be Hegedűs Barbara, Veszprém alpolgármestere és Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója. Erről szintén külön cikkben számolunk be.

600 ezer munkavállalóra lenne szükség a turizmusban 2030-ig

„Nem túlzás kijelenteni, hogy az elveszített munkaerő miatt Covid-károsult területté vált a turisztikai ágazat a járvány alatt” – kezdte a pódiumbeszélgetéseket felvezető előadását Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke.

Hogy az ágazati munkaerő-támogatás ellenére hosszú távú negatív hatás érte az ágazatot, azt statisztikai adatok is alátámasztják: 2019-ben az ágazat 193,4 ezer, 2021-ben pedig már csak 169,4 ezer főt foglalkoztatott, ami jelentős csökkenés. A szektorból több tízezer kékgalléros munkavállaló hiányzik, de ezres nagyságrendű a közép- és felsővezetők hiánya is. Ahhoz, hogy az ágazat a GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra elérje a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában megfogalmazott 30 százalékot, 600 ezer munkavállalóra lenne szükség, miközben a munkaerőhiányt jelenleg csak átmeneti tényezők enyhítik

A szakmát elhagyók visszacsábítását nehezíti, hogy az ágazati bérezés az átlag alatt van, hiszen a turizmusban elérhető, bruttó 267 500 forintos fizetéssel szemben más szektorokban 349 636 forint és 758 700 forint az átlagkereset.

Nem csak a meglévő munkaerő kopik, morzsolódik le az utánpótlás is: a magyarországi egyetemek turizmus-vendéglátás szakára 2019-ben 12 307 fő, 2021-ben pedig csak 7960 fő jelentkezett, ami jelentős csökkenés.

Itt még a nézők között Gál Pál Zoltán (VIMOSZ), mellette Bacsi Krisztina (Magyar Turizmus Akadémia) és Puczkó László (Városliget Zrt.)

Fotó: Grósz Balázs

A munkavállalók idősődő korfája, a munkaerőhiány, az elszálló alapanyag- és energiaárak miatt szélsőséges esetben még akár az is előfordulhat, hogy a belföldi nyaralás luxussá válik egyes hazai desztinációkban.

A szakember szerint a helyzet megoldásában a hozzáadott érték növelése, az új technológiák bevezetése, a képzésre helyezett hangsúly növelése éppúgy segíthet, mint a csapat megtartása és a szakemberek visszacsábítása.

Hogyan garantáljunk minőségi vendéglátást?

A szakmai nap első pódiumbeszélgetésének témája a minőségi vendéglátás garantálása volt a vendéglátók, beszállítók körében. A résztvevők Borsos Gergely (Yama), Nagy Gábor (Eventrend) és Szekeres Tibor (Rational) voltak, a beszélgetést Pintér Katalin (Gerbeaud) moderálta.

Az újranyitás után nincs kizárólagos recept a fennmaradásra, sok megoldás van és mindenki más-más utat követ. Azonban vannak kapcsolódási pontok, és ami mindenhol prioritásnak tűnik, az a minőség és az emberközpontú vezetés – hangzott el.

A Yama decemberben, az omikron variáns megjelenése utáni szigorítások közepette nyitott meg. Borsos Gergely szerint a legfontosabb, hogy igényes, jó minőségű és élményalapú vendéglátással szolgáljanak a vendégeknek, hiszen erre van kereslet. A korábbi évekkel ellentétben nem számíthatnak csak a külföldi vendégekre, a hazai vendégeknek kell olyan minőséget adni, amit külföldön, hasonló árak mellett kaphatnak, és amit keresni fognak.

Nagy Gábor úgy gondolja, elsősorban három stratégiai pontra kell figyelni: a cég tartsa meg a már meglévő szerződéseit, a fizetőképességét és a tudást birtokló munkaerőt.Kiemelten fontos, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat a cégnél, hogy a már így is nehéz helyzetben lévő szakmát ne hagyják el még többen.

Szekeres Tibor szerint a technológiai fejlesztések ebben segítséget nyújthatnak: ahol kevés a munkaerő, a gépek megkönnyíthetik a kevés, de jó munkaerő munkáját.

Balról jobbra: Pintér Katalin (Gerbeaud), Borsos Gergely (Yama), Szekeres Tibor (Rational), Nagy Gábor (Eventrend)

Fotó: turizmus.com

Pintér Katalin szerint a vendéglátósok azért is nehéz helyzetben vannak, mert azok, akik megmaradtak, a két év alatt kiestek a gyakorlatból.

Abban mindenki egyetértett, hogy fontos a jó kommunikáció a munkavállalókkal és a jó vállalati légkör. Az Eventrendnél például rendszeresen hangulatindexet készítenek, ami alapján igyekeznek motiválni a munkatársakat.

Pintér Katalin megosztotta, hogy míg korábban 350 dolgozójuk volt, ma már csak 129, de a vállalati kultúra változása miatt többet ér a kevesebb ember: nem dolgoznak többet, csak okosabban.

Az Eventrend az idei negyedik negyedévre szeretné elérni a 2019-es év forgalmát, a Rational egyszerűen 110 százalékot tervez, a Gerbeaud legalább 85 százalékot vár, míg a Yama negyedévekre tervez csak előre, ez alapján tervez újra, ha szükséges.

Utaztatók és szállodák munkaerő-kihívásai

A konferencia következő pódiumbeszélgetésén az utazási irodák és a szállodák színvonalas szolgáltatásnyújtásáról vitatott meg izgalmas kérdéseket Molnár Judit (MUISZ), Dittel Gábor (NiT Hungary) és Somlyai Zoltán (BDPST Hotel Management Zrt.) Erdei Bálint (MUISZ) moderálása mellett.

2022 legnagyobb kihívásaként a résztvevők a színvonalas munkát biztosító szakemberek, valamint a buszos csoportok és az autóbuszvezetők hiányát, az ágazatból elvándoroltak visszapótlását említették. A munkaerőhiány orvoslásában segítene, ha a pályaválasztók ismernék leendő munkájuk gyakorlati oldalát, ha a felsőoktatási intézményekben sikerülne felcsigázni a fiatalok érdeklődését, illetve, ha újra OKJ-s szakma lenne a buszvezetőké. Az elvándoroltak visszacsábításhoz elengedhetetlen a vonzó munkabér, hiába csillog ugyanis valakinek a szeme a turisztikai munka hallatán, az anyagi előnyökről senki nem mond le szívesen. A biztonság egyértelműen felértékelődött, ez az utazási irodák szerepének felértékelődésében éppúgy érződik, mint a szigorú takarítási előírások hosszú távú fennmaradásában a szálláshelyek esetén. Az egynapos autóbuszos utak biztonságáról szintén szó esett.

A budapesti turizmus eredményeinek javításához Somlyai Zoltán véleménye szerint elengedhetetlen lenne a belföldi vendégek arányának növelése. Ehhez szükséges egy olyan vásárlóerő megjelenése, mely valamely esemény meglátogatása után szívesen tölt egy éjszakát a fővárosban.

A pódiumbeszélgetés végén az ukrajnai háború is szóba került: a konfliktus érezhetően lelassította a nyári foglalások dinamizmusát, félő, hogy elhúzódása esetén a távoli küldőpiacok nem fognak megmozdulni. A kedvezőtlen hírek ellenére a szakemberek bíznak a gyors visszarendeződésben.

Nívós rendezvények, fesztiválok szervezése – két év kihagyás után

Az utolsó pódiumbeszélgetés résztvevői Oszkó-Jakab Natália (MTPA), Tihanyi Klára (Hungexpo) és Puczkó László (Városliget Zrt.) voltak, a beszélgetést Bacsi Krisztina (Magyar Turizmus Akadémia) moderálta.A koronavírus-járvány megjelenésével a rendezvényszakma volt az első, amely térdre kényszerült, és újraindulni is sokkal lassabban tudott, mint a többi ágazat. Hiszen egy kiállítás, egy fesztivál, egy sportesemény, vagy koncert mind a személyes találkozásról, a networkingről szól – hallottuk.

Balról jobbra: Bacsi Krisztina (Magyar Turizmus Akadémia), Oszkó-Jakab Natália (MTPA), Tihanyi Klára (Hungexpo) és Puczkó László (Városliget Zrt.)

Fotó: turizmus.com

Oszkó-Jakab Natália szerint a koronavírus jó lehetőség volt arra, hogy a szakma beszélgetéseket kezdeményezzen annak érdekében, hogy jobban együttműködhessenek a jövőben. Ebben nagy segítség volt a Magyar Turisztikai Program Alapítvány elindulása is. Elmondta, hogy a sportrendezvények kevésbé érezték meg a koronavírus hatását, buborékrendszerben sikerült több nagyobb eseményt megrendezni, amelyek még a többi rendezvénytől is elszívták a munkaerőt.

A kulturális rendezvényeknél fontos tanulság, hogy bizonyos eseményeket online is megtarthatnak – a színházi közvetítéseket például a vidéki nézők nagyon értékelik, hiszen nem mindenki tud részt venni személyesen egy-egy előadáson.

Az üzleti rendezvényeknél nehézség volt, hogy gyakran 1-2 hét alatt kellett a személyes eseményről online változatra áttérni – itt azonban pozitívum, hogy bizonyos konferenciák, szakmai beszélgetések később is megtekinthetők, így nem kell a networking és a szakmai tartalom között választani.

Tihanyi Klára elmondta, hogy a Hungexpónak egészen jól jött a szünet, hiszen így koncentrálhattak az építkezésre, felújításokra. A járvány „pozitív hatásaként" egy új kongresszusi központtal és két új pavilonnal nyithattak újra.A szakember szerint a teljesen online rendezvények csak kényszermegoldásként működnek. Sok kiállító nem szívesen vett részt online a rendezvényeken, mert nem ugyanaz: hiába töltenek fel szép videókat, a személyes találkozás hiánya nagy űrt hagy a résztvevőkben.

Puczkó László arról beszélt, hogy a Városligetben egyelőre felkészülnek a rendezvényekre, hiszen azzal, hogy felépültek a rendezvényhelyszínek és a Liget egy új feladatot kap, változnak a kapacitások, a felelősség, a felelősségbiztosítás, így a rendezvényszervezés is máshogy folyik. Máris rengetegen érdeklődnek a helyszín iránt. Emellett saját rendezvényeik is lesznek.

A koronavírus és a lassú nyitás időszaka a beszélgetés minden résztvevője szerint nagyszerű lehetőség volt arra, hogy többet beszélgessenek, kialakítsák a protokollokat, így mindenki többet tud nyújtani minőségben is. Eddig ugyan hátrányban voltak a vendéglátóhelyekkel szemben, de hétfőtől nem kell a védettségi igazolvány a rendezvényeken sem, így egyenlő esélyekkel folytathatják az évet.(A maszk és a védettségi igazolvány használatának eltörlését a csütörtöki Kormányinfón jelentették be - a szerk.) Ez nagy pozitívum, mert a korlátozásoknak volt egy visszatartó ereje, sokan inkább választottak olyan szórakozási lehetőséget, ahol nem kötelező az igazolvány.