Az osztrák turizmus is küzd a munkaerőhiánnyal

A helyzet kezelésére számos különféle stratégiát dolgoztak ki, és vezettek be szövetségi és tartományi szinten, és jelenleg is több tervezet vár elfogadásra.

Mivel Ausztria turisztikai intézményrendszere, annak felépítése és a napi működést biztosító kiforrott szabályozórendszer gyakran hivatkozási alap a hazai szakemberek előtt is, a magyar munkaerőhelyzet kapcsán is érdemes szemügyre venni az osztrák gyakorlatot –  hangsúlyozta Kovács Balázs, a GD Consulting képviselője.

Kovács Balázs bemutatta az osztrák gyakorlatot

Fotó: Fraunholcz Attila/MTSZA

Ausztriában a tartományi szintű szabályok igen összetett és komplex működési környezetet garantálnak. Ez a turizmus hatékonyságában is tetten érhető: ahogy a statisztikák mutatják, Ausztriában 20 százalékkal dolgoznak többen az ágazatban, ugyanakkor háromszor annyi kereskedelmi szálláshelyet működtetnek, ötször annyi vendégéjszakát és hétszer annyi bevételt könyvelhetnek el, mint Magyarországon.

Ezzel együtt az osztrákok is érzik, hogy változásra van szükség – tette hozzá a szakértő.

Nem könnyíti meg a helyzetet az erős szezonalitás sem: Ausztriában az állandó munkavállalók aránya 25 százalék, a szezonálisan bejelentetteké 20 százalék, míg a szektorban dolgozók 55 százaléka idényjelleggel, beugróként vesz részt a munkában. A külföldi munkaerő is jelentősen megnőtt az utóbbi két évtizedben: 1998-ban a turizmus területén 72 százalék volt az osztrák munkavállalók aránya, 2018-ban ez a szám már csak az 52 százalékot érte el, az ágazatban foglalkoztatottak 21 százaléka pedig a 2004 után csatlakozott EU tagállamokból érkezett.

Így próbálnak megküzdeni a munkaerőhiánnyal az osztrákok

A munkaerőhiány megoldására tett osztrák erőfeszítések között Kovács Balázs megemlítette az ágazatokra és tartományokra bontva kidolgozott kollektív szerződések hálózatát, ahol többek között (az évi 14 alkalommal járó) minimum fizetéseket is rögzítik.

Jelenleg átfogó társadalombiztosítási reform is zajlik az országban, amelynek célja, hogy a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva szövetségi szintre emeljék az egészségügyi ellátás biztosítását.

Ausztriában szemlélet is egészen más, mint nálunk

Fotó: Fraunholcz Attila/MTSZA

Kovács Balázs hozzátette: Ausztriában előszeretettel tüntetik fel az egyes foglalkozásokhoz és képzettségekhez kapcsolódó titulusokat, erre apellálva országos tervezet készül arról, hogy mindazok, akik mestervizsgát tettek, a nevük előtt a „mester” előnevet viselhessék. Ezzel is a szakképzésben való részvételre szeretnék motiválni a pályaválasztókat és a munkavállalókat.

A GD Consulting szakértője a szemléletbeli sajátosságokra is felhívta a figyelmet: Ausztriában a turizmust a boldogság kultúrájaként azonosítják, és ez a munkavállalókra is vonatkozik; az eredményeket pedig már nem a vendégéjszaka-szám, hanem az elégedettség mértéke határozza meg.

A paradigmaváltást a Masterplan T elnevezésű stratégiai dokumentum 2019-es bevezetésétől számítják, amely a turisztikai desztináció és a helyben lakók életterének szimbiózisaként bevezette a Kovács Balázs által „minőségi élménytér”-ként fordított fogalmat.

Ennek lényege, hogy a helyben lakók, a turizmusban dolgozók és a turisták egyaránt elégedettek legyenek, vagyis a vendégforgalom ne terhelje a desztinációt, hanem épp ellenkezőleg: hozzájáruljon a helyi életminőség javulásához.Hasonló szemlélettel készült Bécs város látogatógazdaság (visitor economy) stratégiája, amely a marketingszemlélet helyett a 21. századi modern turizmusmenedzsment jó példája.

Kovács Balázs szintén figyelemre méltó gyakorlatként mutatott rá a Linz város idei tematikus éve mögött meghúzódó filozófiára, amely az embert állítja a középpontba.