Ilyen a turizmusmenedzsment, ha innovatív

A szállodák és éttermek szempontjából „okos és hasznos" forgalom- és bevételnövelő tippeket is hallhattak a közgyűlés résztvevői. Érdekes, a gyakorlatban könnyen átültethető ötleteket is bemutatott a szakember a felső-ausztriai Linz példáján.

Az ottani turisztikai egyesület, a Linz Tourismus az elmúlt évben az Európai Bizottságtól Smart Tourism City különdíjat kapott a turisztikai termékfejlesztés területén a hagyomány és az innováció kreatív ötvözéséért.

Linz város sikereiről és rendezvényszervezés területén alkalmazott, a kronobiológia alapvetésein nyugvó  Blue Meeting® koncepcióról korábban mi is beszámoltunk.

Az innováció szempontjából best practice-ként tekinthető az osztrák digitális turizmus index, amely egyszerre méri az utazási irodák digitális érettségét és a fogyasztók elvárásait. A hazai szakembereknek és döntéshozóknak is érdemes megismerni a T-MONA vendégelégedettséget mérő rendszert.

Ausztriában szövetségi és tartományi szinten egyaránt egységes kérdőívekkel, 20 nyelvi mutációban gyűjtik és elemzik az információkat az országban megfordult, vagy nyaralását ott tervező utazókról. Az elmúlt másfél évtizedben Európa legnagyobb és legösszetettebb adatbázisa jött így létre.

A jóllét-központú, életminőség-orientált személet paradigmaváltást jelent a korábbi, GDP-fókuszú szemléletmódhoz képest – állítja Kovács Balázs

Fotó: MSZÉSZ

A hazai NTAK sikeres bevezetést követően érdemes lenne a turisták és a potenciális vendégek véleményét, elvárásait hasonlóan lekérdezni, így a jelen átfogó és realtime ismerete mellett marketingszempontból további értékes információkat nyerhetnénk, versenyképességünket tovább fokozhatnánk – javasolta előadásában a GD Consulting szakértője.

A „Tradíció és innováció" című, gyorsan pergő előadás első részében rövid történelmi visszatekintést hallottak a résztvevők. Ausztria turisztikai intézményrendszere, annak felépítése és a napi működését biztosító kiforrott szabályzórendszer gyakran hivatkozási alap a magyarországi turisztikai szakemberek előtt.

Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy Ausztriában a turizmus nemzetgazdasági jelentőségét már a XX. század elején felismerték, így a turisztikai szabályzórendszer gyakorlata jóval nagyobb időintervallumot ölel fel, mint a magyarországi.

A szövetségi államforma miatt a működési mechanizmusok, amelyet elsősorban a tartományi szintű turizmustörvények biztosítanak, igen összetettek, komplex és szofisztikált szabályozókon keresztül hatnak. Az innovatív elemek között az előadásban külön fejezetet kapott a neuromarketing területéről hasznosítható praktikák és eljárások bemutatása.

Érdemes ismernünk a versenytársak által megtett fejlődési utat, mert ezen ismeretek birtokában, technológiai innovációval és szemléletbeli változtatással egyes fejlődési szakaszok könnyen kihagyhatóak, átugorhatóak – emelte ki előadásában Kovács Balázs, aki szerint a magyar leleményesség a jövőben még hatalmas versenyképességi tartalékot jelent.

Ausztriában a turizmust a „szabadidő-gazdaság" részeként egyfajta „élmény- és boldogsággyárnak" tekintik, amely jelentősen hozzájárul mind a turisták, mind pedig a helyi lakosság életminőségének növeléséhez. Ez a legtöbb tartományi, városi és a szövetségi szintű turisztikai márkaképzésben is visszatükröződik.

Az Österreich Werbung márkakézikönyvében a brandkerék összetevőinek (brand-esszencia) feltárásakor találkozunk azzal a kitétellel, hogy „Ausztria olyan ország, ahol élvezik az életet, s ahol értik, hogy mi teszi boldoggá a turistát."

A turizmus és az életminőség nexusának magyarországi vizsgálatát a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 megalkotásának folyamata indukálta és az akkor létrejött, különböző intenzitással azóta is üzemelő műhely az elméletet és a gyakorlatot egyaránt számos értékes kutatási eredménnyel gazdagította.

A jóllét-orientált szemlélet fenntartásának hozadéka, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 elnevezésű dokumentum is magáévá tette a turistáknak szóló és az adott desztináció lakosságának életterében realizálódó, boldogságfókuszú kínálatbővítését.

A turizmusipar versenyképességét őrző, illetve növelő stratégiaalkotásban érvényesülő életminőség-orientáltság tükröződik vissza a 2019-ben napvilágot látott osztrák turizmus stratégiában (Masterplan T) is, amelyről korábban már beszámoltunk, hasonlóan Bécs város által kidolgozott, és nemrégiben bemutatott Visitor Economy Stratégiáról.

Az osztrák turizmusfejlesztési dokumentumok célpiramisainak csúcsán – a turista, a turizmusban dolgozók és a helyi lakosság hármas szempontrendszerét figyelembe véve – ott találjuk az életminőség javításának szándékát.

Ez feltétlenül paradigmaváltást jelent a korábbi, GDP-fókuszú szemléletmódhoz képest. A korábban leginkább a desztinációk marketingjéért felelős szervezetek feladata a jövőben a turisztikai célterületek teljes körű menedzselése lesz, annak érdekében, hogy a turisták által előszeretettel látogatott helyszínek minőségi életterekké váljanak. Ebben az újfajta mozgástérben kell a hazai szállodáknak és éttermeknek is megtalálni helyüket és piacukat.

Az osztrák és a magyar turizmus jövőjét meghatározó dokumentumok szemlélete hasonló. Így esély mutatkozik arra, hogy Közép-Európa ezen térsége az életminőség-vezérelt turisztikai fejlesztéspolitika és márkaépítés tekintetében mintarégióvá válhasson – foglalható össze az előadás által felvázolt jövőkép.

Az elhangzott prezentáció letölthető INNEN.