Búcsú a vendégéjszakáktól – paradigmaváltás Bécsben

Shaping Vienna – mottóval október 22-én mutatták be Bécs város turisztikai hivatalának (Wien Tourismus) új stratégiáját, amely több területen szakít a turizmus hagyományos fogalomrendszerével és az eddig uralkodó szemléletmóddal.

Az új bécsi városi turizmusstratégia előtt alig fél évvel mutatták be az új osztrák nemzeti turizmusstratégiát, amelyről ebben a cikkünkben számoltunk be.

A turisztikai paradigmaváltással felérő innovatív megközelítés  alapján a 2025-ig előretekintő stratégia fókuszában a városban élők és a városba látogatók életminőségének növelése és a minőségi élményterek kialakítása áll.

A közel egyéves stratégiaalkotási munkába a turizmus ágazat szervezetei mellett ingatlanszakértőket, mobilitásszolgáltatókat, egyetemeket és kutatóintézeteket egyaránt bevontak, csakúgy mint a bécsi kerületek képviselőit, illetve a nemzetközi jó gyakorlatok integrálása érdekében külföldi tanácsadókat is.

Az alábbiakban Kovács Balázs (GD Consulting) Ausztriában élő turisztikai szakértő összefoglalóját olvashatják a mérföldkőnek számító Visitor Economy stratégiáról.

Mérföldkő a turizmusról való gondolkodásban

Az elmúlt két évtizedben Bécs turizmusa páratlan sikertörténet írt: sikerült a nemzetközi piacon magas minőséget és prémium szolgáltatásokat nyújtó desztinációként pozicionálni a várost, miközben a vendégforgalom és az abból származó bevétel dinamikus nőtt. A korábbi turizmusstratégiában a 2020-re kitűzött és számszerűsített célok mára mind elérhető közelségbe kerültek.

A Shaping Vienna mottót viselő új turizmusstratégia borítója

Fotó: Wien Tourismus

A dinamikus fejlődés mellett az elmúlt évtizedben Bécs folyamatosan vezeti a legjobb életminőséggel rendelkező városok rangsorát. A kiváló eredmények megőrzése és megtartása szemléletmódváltozást igényel – hangoztatták a Visitor Economy Stratégia 55 oldalas dokumentumának bemutatóján az osztrák szakértők.

A Visitor Economy fogalma

Az idegenforgalom és a turizmus korszaka után eljött a látogatógazdaság (visitor economy) ideje, amely a városban tetten érhető forgalmat a minőségi életterek és életminőség megőrzése, illetve annak növelése érdekében menedzseli. A hangsúly a jövőben a menedzselésen van, hiszen a korábbi turisztikai desztinációs marketingszervezetek feladatai is megváltoztak.

Az értékesítés-ösztönzés és promóciós szempontok mellett megjelenik a vendég- és látogatóforgalom optimalizálásának és terelésének feladata is. A látogató alatt minden hosszabb, vagy rövidebb időt a városban töltő személyt értik a Visitor Economy Stratégiában, legyen az állandó lakos, konferencialátogató, a városban tanuló diák, vagy éppen csak egynapos kirándulást tevő felfedező.

Mit tehet a turista a városért?

A jövőben a kérdés nem úgy hangzik, hogy mit tehet a város a turizmusért, hanem úgy: mit tehet a turizmus a városért, miként gazdagíthatja, milyen hozzáadott értéket adhatnak a látogatók a város életéhez.

A stratégia készítői a gazdasági értelemben használt „business added value" mellett megkülönböztetik a „city added value" fogalmát, amely értelmében a városban élők és látogatók kölcsönösen gazdagíthatják egymást.

A Wien Tourismus bemutatta új stratégiáját

Fotó: Kovács Balázs

A partikuláris vállalkozói érdekkel szemben a közjó érdeke az elsődleges, a Visitor Economy Stratégia jegyében csak azon fejlesztések és elképzelések támogathatóak városi forrásból, amelyek a stratégiában felsorolt értékeknek és szempontoknak megfelelnek. Ennek megfelelően a tömegturizmust hajszoló és a minőségi szempontokat nélkülöző vállalkozások mozgástere a jövőben szűkülni fog.

A stratégia mentén a főváros és egyes külvárosi kerületek összefogásából olyan klasztereket (place branding) fognak a jövőben kialakítani, amelyek jelentős hot spot funkcióval rendelkeznek ahhoz, hogy tehermentesítsék a belvárost a túlzott látogatóforgalomtól, s új desztinációként (place making) szolgáljanak a desztináción belül.

Nincs több ITB-részvétel, night jetek hubja lesz Bécs

A global, smart, premium, digital és cosmopolitan fogalmak mögött meghúzódó értékeket középpontba helyező szolgáltatások kaphatnak csak támogatást a Wien Tourismus promóciós és marketingmunkája során. Konkrét példaként a riksák, kosztümös jegyárusok közterületekről való visszaszorításának szándékát nevesítette Norbert Kettner, a Wien Tourismus igazgatója.

A prémium célcsoportok elérését lehetővé tevő kommunikációs eszközök és fórumok minden tekintetben előnyt élveznek, ennek megfelelően bejelentették, hogy a Wien Tourismus többé nem vesz részt a jelenlegi formájú ITB vásáron sem, céljaik eléréshez más platformokat kerestek.

A digitalizációs és az úgynevezett smart city megoldásoknak a Visitor Economy Stratégia megfogalmazása szerint a fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó közlekedési módozatok elterjedését ösztönzik. Stratégiai cél a belföldről és a környező országokból a vonattal érkező látogatóforgalom részarányának jelentős növelése, illetve az éjszaka közlekedő alvókocsis járatok (night jet) hubja kíván lenni Bécs.

Új mérőszámok jönnek

A stratégia megalkotói szerint a látogató és turistaforgalom mindenáron való növelése helyett az értékteremtésre kell koncentrálni, s ennek megfelelően kell a célokat, s azok elérését mérő indikátorokat is kialakítani. Bécs város az új típusi turisztikai stratégiájában szakít a vendégéjszakaszámmal, mint mértékadó és követendő indikátorral.

A 2025-ra elérendő célok közül olyan mérőszámok szerepelnek, mint pl. a látogatók és a városban élők elégedettsége a turisztikai infrastruktúrával és szolgáltatásokkal, a környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozások száma, a vasúttal érkező látogatók aránya, illetve a látogatógazdaság által teremtett hozzáadott érték.

A Bécs város saját felmérésein és adatgyűjtésén alapuló indikátorok közé bevezetik a fenntarthatósági szempontok objektív nemzetközi összehasonlítását lehetővé tevő Global Destination Sustainability indexet is.

A Visitor Economy Stratégia letölthető innen, az osztrák és magyar turisztikai kapcsolatok szempontjából további érdekes információ és elemzés ITT olvasható.