Fenntarthatóság a MUISZ-közgyűlés fókuszában

Ahogy arról már beszámoltunk, Molnár Judit (OTP Travel) elnök újabb két évre kapott megbízást a tagoktól, munkáját két alelnök segíti majd. A beutaztatásért Székely Andrea (WECO Travel) felel a jövőben, a kiutaztatásért felelős alelnök Komora Zoltán (IBUSZ) lett. Emellett a szakmai bizottságok tagjairól is szavaztak a tisztújító közgyűlésen.

A tisztújítás mellett több előadást, prezentációt is meghallgathattak a szervezet tagjai és a Magyar Nemzeti Múzeum tárlatvezetésén is részt vehettek. Először a régi-új elnök, Molnár Judit köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót a házigazda Magyar Nemzeti Múzeum közönségkapcsolati igazgatójának, Házi Katalinnak, aki reményét fejezte ki, hogy a tagok utasaikkal is visszatérnek majd a múzeumba. A közgyűlésen jelentették be, hogy a Nemzeti Múzeum társult tagja lesz a MUISZ-nak. Házi Katalin kiemelte azt is, hogy a múzeum és a díszterme (amely korábban a parlament felsőházának adott otthont) szívesen várja rendezvényhelyszínként is partnereit, majd további információkat osztott meg a két nagy közelgő rendezvényükről. Az egyik a december 13-án nyíló Magyar menyasszony kiállítás, amely az elmúlt 500 év házasság- és családtörténeteire épül, és ahol egy 1521-ből származó menyasszonyi ruhát (Mária királyné esküvői ruháját) is kiállítanak; a másik a Csengőszó elnevezésű, december 9-i adventi programjuk, amelyre főként családokat várnak.

Ezután Erdei Bálint, a MUISZ leköszönő általános alelnöke és a Magyar Turisztikai Ügynökség frissen kinevezett turizmus stratégiai megvalósításért felelős vezérigazgató-helyettese tartott előadást a magyar turizmus eredményeiről és aktuális kérdéseiről.

Erdei Bálint, az MTÜ turizmus stratégiai megvalósításért felelős vezérigazgató-helyettese prezentál

Fotó: Fóti Péter/MUISZ

A szakember elmondta, hogy szeretnék, ha a fenntarthatóság markánsabban megjelenne majd a munkájukban, csakúgy mint a hivatásturizmus. Fontosnak tartja a MICE szegmens és a kongresszusi iroda további erősítését, hogy minél több nemzetközi rendezvény érkezzen hazánkba. Kiemelte még a november 25-én induló téli belföldi és külföldi kampányukat is, amely a gyógyvizeket helyezi a fókuszba. Ezután beszámolt az első 9 hónap eredményeiről is: szeptemberig 32,5 millió vendégéjszaka realizálódott az országban, a szálláshelyek árbevétele pedig 655 milliárd forint volt, míg a vendéglátásé 1349 milliárd. A vendégéjszakákból 9,9 milliót Budapesten töltöttek el a vendégek, itt inkább külföldi vendégekből volt több (85%), míg vidéken a vendégéjszakák 70%-át belföldi utasok adták.

A vezérigazgató-helyettes beszélt még az NTAK-ról és egyéb adatforrásaikról, illetve felhívta a figyelmet a kiemelt partner programra is, amelyre már elindult a jelentkezés.

Ivana Herceg, a Horvát Idegenforgalmi Közösség nevében tartott prezentációt, amelyben bemutatta Horvátország idei turisztikai eredményeit, kiemelve a magyar-horvát kapcsolatokat. Közel 20 millió vendégérkezéssel és 106 millió vendégéjszakával déli szomszédunknak már majdnem teljesen sikerült a 2019-es számokat utolérnie, s ebben Magyarországnak, a 8. legfontosabb külsőpiacuknak is nagy szerepe volt. Október végéig 715 ezer honfitársunk utazott Horvátországba, ahol 3,5 millió éjszakát töltöttek el, ez 13 és 9%-kal több, mint 2019-ben, így új rekordként könyvelhették el a magyar piacra vetítve. Legnépszerűbb régiók a magyar utazók körében a Kvarner öböl, ahol 1 millió éjszakát töltöttek el az utazók, ami szintén történelmi rekord, hiszen eddig egy régió sem érte el egyedül az 1 millió vendégéjszakát.

Ivana Herceg, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletének vezetője prezentál

Fotó: Fóti Péter/MUISZ

Azt is megtudhattuk, hogy Horvátországba érkező magyarok közt még mindig az egyéni utazók vannak többségben, mindössze 25% utazik utazási irodán keresztül. Ivana Herceg kiemelte azt is, hogy ugyan továbbra is a július és az augusztus a legnépszerűbb hónapok a horvát utazásokra, szeretnék, ha minél inkább 4 évszakos desztinációként gondolnának rájuk az utazók. Ebben máris látnak változást, hiszen áprilisban, májusban és szeptemberben tapasztalták a legnagyobb éves növekedést. Több, pár órás autóútra található téli úti célra is felhívta a figyelmet, a karácsonyi időszakban Zágráb, Eszék és Opatija adventi vásárait ajánlja a magyar utazóknak.

A Német Turisztikai Hivatal (DZT) képviseletében Czeiszing Miklós tartott prezentációt a fenntarthatósági törekvéseikről, néhány jó gyakorlatot is bemutatva, amellyel a szervezet igyekszik karbollábnyomát csökkenteni. Hangsúlyozta, hogy a ‘városok és kultúra,’ illetve a ‘természet és pihenés’ témakörök köré szervezik kiemelt kampányaikat, ezeken belül pedig egyaránt fontosak számukra az akadálymentesség és a fenntarthatóság. Kampányaikban igyekeznek arra buzdítani az embereket, hogy ha már Németországban járnak, maradjanak kicsit tovább, fedezzenek fel több tájat, ezzel is csökkentve az utazások okozta károsanyag-kibocsátásukat. Emellett bemutatta azt is, hogy a szervezet miként hasznosítja újra a használt bannereket, zászlókat, amelyekből az ajándékaik készülnek. Kiemelte az edukáció fontosságát és beszélt arról is, hogy honlapjukon mindenki kiszámíthatja az utazással járó karbonlábnyomát, amelyet kompenzálhat egy komoly szolgáltató révén (a myclimate segítségével például fákat ültethetnek az utazók). Bemutatta a Green Travel Mapet is, ahol Németország zöld tanúsítvánnyal rendelkező szálláshelyeit gyűjtik az öko-kempingektől a több csillagos hotelekig.

A közgyűlés első felében végül röviden bemutatkoztak az újonnan csatlakozó társult tagok is: a Folly Arborétum, a Román Sándor Entertainment, az Avalon Car(e) Services Kft és a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet is. A közgyűlés második felében került sor a tisztújításra, melyről egy korábbi cikkben adtunk hírt.