Romantika, éjjel-nappal - zenei maraton a Müpa-ban

Ez lesz az első alkalom, hogy a maratonnak nem egy, hanem két főszereplője lesz: a „nagy romantikusok", Mendelssohn és Schumann. A művészeti vezető Fischer Iván.

A BFZ és a Müpa 2008-ban hagyományt teremtett. A zene kedvelői, rajongói és bolondjai piros betűs ünnepként tartják számon az évente megrendezett maratoni napot, amelyen mindenki kedvére tobzódhat kedves zeneszerzője darabjaiban. Az idén két főszereplője lesz a komolyzenei „bulinak": Felix Mendelssohn-Bartholdy és Robert Schumann.

A német romantika két nagy alkotójának munkássága sok tekintetben kapcsolódik egymáshoz, miközben kontrasztban is áll egymással, hiszen míg Mendelssohn romantikus életérzését klasszikus formákba öntötte, addig a pályája elején a hagyományos formákkal szakító Schumann inkább volt újító, nem ragaszkodott ilyen mértékben a klasszikus zenei örökséghez. A szó legszorosabb értelmében kortársak voltak, Mendelssohn 1809-ben született és 1847-ben halt meg, az 1810-es születésű Schumann-nak hosszabb, de jóval nehezebb élet adatott meg, 1856-ban elborult elmével az endenichi ideggyógyintézetben végezte.

Mendelssohn csodagyerekként indult, alig tizenhét évesen írta a Szentivánéji álom-nyitányt, korai műve az Oktett, és gyerekként írta első kisoperáját is. Kilencévesen lépett fel először nyilvánosan, és tizenhat évesen, Cherubini biztatására választotta a zenei pályát. Saját életművével zeneszerzőként is bőségesen kiérdemelte helyét a zenetörténet legnagyobbjainak panteonjában, ám Bach műveinek újrafelfedezésével, Lipcse zenei életének felfejlesztésével és konzervatóriumának megalapításával karmesterként és zeneigazgatóként is komoly érdemeket szerzett. A fiatal Schumann két nagy szenvedélye az irodalom és a zene volt, amelyek közül sokáig nem is tudott választani.

A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös produkciója a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, a Fesztivál Színházban és az Üvegteremben zajlik majd.