Munkahelymegtartó csomag, elengedik a turisztikai hozzájárulást

Ez a hetedik nap, amióta kihirdette a kormány a rendkívüli veszélyhelyzetet, és a járványügyi és egészségügyi kérdések mellett most már gazdasági döntéseket is hoztunk  – mondta el a kormányülés után a miniszterelnök. Szavai szerint olyan kérdésekről tárgyaltak, amelyektől azt várják, hogy a döntéseikkel meg tudják védeni a munkahelyeket. Ezek csak az első legsürgetőbb intézkedések, melyeket majd újabbak követnek, ígérte a miniszterelnök.

Orbán Viktor bejelentései:

1. Magánszemélyek és vállalkozások mai napig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztik.
2. A rövid lejáratú vállalkozási hitelek július 30-ig meghosszabbításra kerülnek.
3. A holnaptól (csütörtöktől) felvett új fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját, a THM-et a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximalizálják.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a gazdaság néhány szektora már most súlyos gondokkal küzd, velük folyamatosan egyeztettek, az első javaslataik meg is érkeztek. Súlyos gondokkal küzd a turizmus-vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport- és kulturális szolgáltatók, valamint a taxisok.

Ebben a körben:

• A munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedik.
• A munkavállalók járulékát jelentősen csökkentik. Nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken, mindez egyelőre június 30-ig érvényes.
• A kata szerint adózó taxisok átalányadó-fizetési kötelezettségét június 30-ig elengedik.
• Ezekben az ágazatokban a helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani és a bérleti díjakat nem lehet megemelni.
• Június 30-ig a turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell megfizetni.

Orbán Viktor szerdán fontos bejelentéseket tett a turizmus számára

Fotó: turizmus.com

A kormányzati bejelentéseket szerda késő délután rendkívüli sajtótájékoztatón értékelte Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

"50 nap alatt a mennyből a pokolba"

Paradox módon, éppen ezen a napon jött ki a KSH jelentése a januári turisztikai forgalomból, előrevetítve egy újabb rekordév ígéretét: az év első hónapjában 15%-kal nőtt a vendégforgalom, 17%-kal a külföldi vendégéjszakák száma, 22%-kal a brutttó szállásdíjbevétel, 16%-kal a vendéglátás adózott árbevétele – kezdte tájékoztatóját a vezérigazgató.

Aztán 50 nap alatt összeomlott a magyar turizmus, a mennyből a pokolba jutottunk – fogalmazott. Két héttel ezelőtt a szállodák foglaltsága még 75% volt, múlt hét hétfőn 35%, e hét kedden Budapesten már csak 11%, vidéken 15%, "jövő héten pedig megszűnik a turizmus" – mindez kiolvasható a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszeréből, amely naprakészen szolgáltat adatokat a foglaltságról.

A forgalom drámai zuhanásának következményeként hétfőn bezárták az első szállodát, hétvégére a szállodák és a fürdők 75%-a, jövő hétre akár a 95%-a is becsukhat – prognosztizálta Guller Zoltán. A turisztikai infrastruktúra leállásával 400 ezer ember munkája forog veszélyben.

A legfontosabb cél: megmenteni a munkahelyeket

Ebben a helyzetben a két legfontosabb feladat a turizmus-vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások életben tartása és az itteni munkahelyek megmentése. A szerdán bejelentett kormányzati intézkedéscsomag e két célt szolgálja – hangsúlyozta.

Felidézte: az ágazat által foglalkoztatott 400 ezer emberből 200 ezren a vendéglátásban, 100 ezren a rendezvény- és fesztiválszervezésben, 60 ezren a kereskedelmi szálláshelyeken, 40 ezren utazási irodákban dolgoznak, és további 100 ezer ember munkája közvetlenül kapcsolódik a turizmushoz, például a taxisoké és a személyszállítóké.

A kormány által bejelentett tőke- és kamatfizetési moratórium két oldalról is segíti a turizmust, nemcsak az  alultőkésített, nagyon sok hitellel terhelt vállalkozások számára jelent fizetési könnyítést, de a szektorban dolgozók hiteltörlesztését is enyhíti.

A munkáltatói járulék elengedésének célja, hogy az ágazatban dolgozók döntő többsége megtarthassa a munkáját. Gazdasági számítások szerint ezzel a lépéssel egy vállalkozás bértömegállományának járulékterhei közel 30%-kal csökkennek, konkrét példaként elhangzott: a szállodaiparban átlagnak számító 341 ezer forintos szuper bruttó bérköltség (bruttó bér+munkáltatói járulék) esetében 103 ezer forintot enged el az állam.

Ez már olyan mértékű könnyítés, amivel a vállalkozások képesek lehetnek megtartani a munkahelyeket – ez nemcsak az MTÜ, hanem az öt nagy szakmai szervezet (MSZÉSZ, MUISZ, VIMOSZ, Mabeusz, MaReSz) véleménye is, amelyekkel közösen dolgozta ki az ügynökség a válságkezelő javaslatokat  – tette hozzá a vezérigazgató.

Guller Zoltán nyomatékosan arra kéri a turisztikai vállalkozásokat, hogy ne küldjék el a munkavállalóikat, mert a helyzet normalizálódása után nem lesz kivel újjáépíteni a turizmust, ami az egész ágazat számára katasztrofális lehet.

Arra is adott javaslatokat, hogy mit lehet vendégek nélkül csinálni. Mint mondta, eljött az ideje az eddig elmaradt karbantartásoknak, felújításoknak. Ígérete szerint további forrásokat fognak a szálláshelyek fejlesztésére allokálni, és megkezdődött a gyógyfürdőfejlesztések támogatásának kidolgozása is.

Segítsenek az önkormányzatok is!

Szintén segíti a túlélést, hogy az állam mentesíti a vállalkozásokat a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetése alól, hogy a helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani, és a bérleti díjakat sem lehet megemelni.

A kormányzati segítség mellett az MTÜ szerint a turisztikai ágazat életben tartásához szükség lenne az önkormányzatok hozzájárulására is, leginkább az iparűzési adó elengedésével. Elsősorban Budapesten, amely az ország külföldi turistaforgalmának kétharmadát adja, most pedig ott tart a város, hogy az utolsó külföldi csoportok távoznak a szállodákból.

A kormány, a munkáltatók, a munkavállalók és az önkormányzatok áldozatvállalása mellett a lakosság is tehet a szektorért. „Ha már étteremben nem járhatunk, rendeljünk az éttermektől házhoz szállítást, ezzel is megmentünk néhány vállalkozást és munkahelyeket" – fogalmazott.

Guller Zoltán, ha ezek az azonnali, „tűzoltó" intézkedések sem lesznek elengedőek, akkor további lépésekre kész a kormány a munkahelyek megmentése érdekében. "Lesznek még további csomagok április 15-ig." Ezenkívül az MTÜ a szakmai szervezetekkel közösen 7 pontos intézkedéscsomagot állít össze a kormányzat számára.

A vezérigazgató abban bízik, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után, a júliust és az augusztust még meg lehet menteni a belföldi turizmussal, de óva intett a túlzott optimizmustól. Ha jövő márciusra elérjük a 2019. márciusi forgalmat, akkor már elégedettek lehetünk, mondta, jelezve, hogy nagyon hosszú és nehéz út vezet az elmúlt tíz évben szárnyaló turizmus helyreállításához.