HOTREC: Az államnak is jobban megéri, ha alacsony az áfakulcs a vendéglátásban

Az európai szállodai és vendéglátóipar érdekvédelmi szövetségeit tömörítő HOTREC közgyűlésén 36 európai ország 46 szakmai szervezetének több mint 100 képviselője vett részt a Radisson Blu Béke Hotelben. A köszöntők után Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója mutatta be a magyar EU-elnökség turizmust érintő főbb prioritásait.

A HOTREC lobbicéljainak bemutatása mellett, a nemzetközi trendek, tendenciák elemzésén túl, szó volt a szektort segítő technológiai innovációkról, illetve az alacsony áfakulcsok pozitív hatásáról.

Jobban megéri az alacsony áfakulcs a vendéglátásban

Az európai szálloda és vendéglátóipar 11 millió munkahelyet biztosít, és átlagosan 2-3%-kal járul hozzá az Európai Unió tagországainak GDP-jéhez. Ezen számok mögött olyan társadalmi, kulturális értékek is vannak, melyek hiányával az EU polgárai akkor szembesültek, amikor a koronavírus-járvány miatt több vendéglátó üzlet és szálloda kényszerült bezárásra – hangzott el a konferencián.

A covid idején számos európai ország döntött úgy, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban működő vállalkozások pénzügyi helyzetének javítása érdekében csökkentik az ágazatot terhelő áfakulcsokat. A járvány elmúltával azután több ország elhatározta a korábbi, magasabb áfa visszaállítását, miközben a vállalatoknak új kihívásokkal (magas élelmiszer- és energiaárak, infláció stb.) kell szembenézniük.

A HOTREC közgyűlésén a csökkentett, majd visszaállított áfa témáját négy tagország példáján keresztül ismerhettük meg: Izland, Németország, Litvánia és Írország szakmai szervezeteinek képviselői számoltak be egységesen arról, hogy a megemelt áfakulcs hatására étterembezárási hullám következett be.

A szakmai szövetségek szerint a kedvezményes áfakulcs a megfelelő minőségű és sokszínű kulináris szolgáltatásokat biztosítja, és segíti a szektor versenyképességét. A HOTREC érvelése szerint ha az éttermek és kávézók bezárnak, akkor a városközpontok is elnéptelenednek, kevesebb lesz a turista. Emellett a beszállítók és partnereik értékesítési vesztesége is elkerülhetetlen. Az adóemelésnek tehát végzetes következménye lehet az éttermekre, kávézókra, cateringcégekre, ezek alkalmazottaira, valamint az emberek millióit foglalkoztató partnerekre és beszállítókra – érvelnek.

Példák az áfaemelésre Európából

Izlandon ugyan jelenleg a korábbi, 11 százalékos áfa vonatkozik még az éttermi szolgáltatásokra is, azonban a kormány már belengette, hogy a közeljövőben az általános, 24 százalékos áfakulcsot használnák a szektorban is. Az izlandi vendéglősök szövetsége ezért átfogó elemzést készíttetett arról, miért érdemes megtartani az alacsonyabb áfakulcsot. Ahogy elmondták, a kormány az emeléstől azt várja, hogy fellendül majd a turizmus-vendéglátás és további 180 millió euró adóbevételt könyvelhetnének el. A szektor képviselői azonban független makroökonómiai kutatással bizonyították, hogy az emelés inkább negatív, mint pozitív hatással lenne a turizmusra és a várt 180 milliós többlet is kevesebb lenne egyes éttermek bezárása miatt, ráadásul a GDP is csökkenne ezáltal.

Litvániában 2024 januárjában szűnt meg az éttermek, kávézók és hasonló létesítmények által nyújtott étkeztetési szolgáltatásokra és elvitelre kínált ételekre – az alkoholtartalmú italok kivételével – vonatkozó kedvezményes, 9 százalékos áfakulcs. Azóta ismét az európai szinten az egyik legmagasabb, 21 százalékos áfa vonatkozik rájuk. Az ország képviselője megosztotta a résztvevőkkel, hogy azóta több demonstrációt is tartottak az éttermi dolgozók és arra próbálják felhívni a kormány figyelmét, hogy az alacsonyabb áfából jobban profitálnának, mint a magasabból. Míg a kormány szerint az alacsonyabb áfakulcs miatt 120 millió eurót veszítettek éves szinten, az ország képviselői elmondták, hogy 2023-ban mindössze 17 millióval kevesebb adót fizettek be a szektorban működő vállalkozások, mint a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben.

A tapasztalatok szerint a visszaemelt áfakulcs hosszú távon kontraproduktív

Fotó: 123rf.com

Írországban már tavaly visszaemelték a covid alatt bevezetett alacsonyabb vendéglátóipari áfakulcsot. Az ottani kormánynak is szüksége van a magasabb adóbevételekre, illetve érvelésük szerint nem tudják külön kezelni a vendéglátás és a szállodaipar áfáját (vagyis előbbiét 9, másikét 13,5 százalékon tartani) – ez azonban az ír szakami szövetség képviselői szerint tévhit. Mióta 2023 szeptemberében újra megemelték 9 százalékról 13,5 százalékra az éttermek áfáját, folyamatosak az étterembezárások, és a trend folytatódik. Csak 2024 első negyedévében 221 étterem tulajdonosa jelentette be, hogy nem tudja folytatni tevékenységét. Ahogy a helyi szakemberek elmondták, amint elérik a 400. étterem bezárását, a megemelt áfakulcsokon az állam már nem keresni, hanem veszteni fog. Jelenleg azt remélik, hogy a 2025-ös büdzsében, amit októberben jelentenek be, ismét a 9 százalékos áfakulcs szerepel majd.

Németországban ebben az évben emelték vissza 7 százalékról a járvány előtti 19 százalékra a szektorban az áfát. A 2021-es választási kampányban Olaf Scholz jelenlegi szövetségi kancellár, akkori pénzügyminiszter még azt ígérte, hogy a tevékenység áfakulcsát tartósan 7 százalékon tartják majd. A kormány szerint a gond az, hogy az ország évi 3,3 milliárd euró adóbevételtől esett volna el 2024-től, ha a kedvezményes kulcs marad.  Ahogy az ország képviselői elmondták, azóta több demonstrációt is tartottak emiatt, hiszen ahogy a német szállodák és éttermek szövetsége, a DEHOGA jelezte, a lépéssel több mint 12 ezer vállalkozás került veszélybe – a magasabb áfakulcs miatt vagy nem éri meg nekik folytatni, vagy csődbe mennek.

Magyarországon a kedvezményes áfa lehetőségével 2020. november 14. óta élhettek a vendéglátó vállalkozások. Az áfakulcs a kormány döntése alapján 27 százalékról csökkent 5 százalékra, hogy enyhítse a járvány kedvezőtlen hatásait a vendéglátásban. 2021. augusztus 1-jével a kedvezmény megszűnt az elviteles vagy házhoz szállított ételek és italok esetében.