Kivédhető a technopoly vállalatok teljes térhódítása?

Jövőkutatók és agytrösztök tucatjai dolgoznak ma már azon, mit jelent majd az utasok és az utaztatók számára a jövőben ezeknek a vállalatóriásoknak (technopoly cégek) a monopolisztikus szerepe.

Ráadásul erre nincs felkészülve a mai versenyjog, és a kisebb vállalkozások már ma sem bírják a versenyt.

Érdekes megállapítása a tanulmánynak, miszerint a közösségi médiát a hagyományos médiához hasonlóan kellene szabályozni, hiszen azokra is percek alatt felkerülnek a hagyományos médiában megjelent cikkek. Ezek már ma is megkerülhetetlen információforrások, a jövőben pedig még inkább azok lesznek, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogyan viselkednek mint reklámfelületek.

Az internet már ma is sokkal gyorsabb és „okosabb” bármelyik hirdetőnél, hiszen abban a percben, hogy rákeresünk egy desztinációra, vagy egy szállodára, a rendszer azonnal kezdi küldözgetni számunkra az ajánlatokat, és ettől kezdve örökre számon tart, felépíti a profilunkat, rákeres a Facebookon az életünk kisebb-nagyobb részleteire, és ennek megfelelően kapjuk a híreket, úti célokat és ezerféle termékajánlatot. Ezzel óriási előnyre tesz szert a gazdasági versenyben, és nagyobb hatása van ajánlataiknak, mint bármely más média hirdetésének.

A vevő, a vásárló, a közösségi média használója azt hiszi, a Facebook és a Google ingyen van, ez azonban csak így tűnik, rejtett és nem is annyira rejtett költségek és óriási nyereség rejlik eme gigavállalatok tevékenységében. Mi pedig az adatainkkal és virtuális „nyomainkkal” fizetünk.

A vevő, a vásárló, a közösségi média használója azt hiszi, a Facebook és a Google ingyen van, ez azonban csak így tűnik...

Fotó: pixabay

A jelentés főleg az Egyesült Királysággal és Európával foglalkozik, hangsúlyozva, hogy nem is sejtjük még, milyen hatása lesz a jövőben a Facebooknak és a Google-nek, amelyeket digitális monopóliumoknak nevez. Azt is többször kiemelik a szerzők, hogy ezeknek a vállalatoknak akkora már a mérete, hogy megfojtják a kis cégeket, megvásárolják a kisebb versenytársakat, és akadályozzák az innovációt is.

Ez a két internetes birodalom mindenkinél többet tud rólunk, nyilvántartja nemcsak személyes adatainkat, hanem nyomon követi – és ha szükségesnek tartja, tárolja – minden kattintásunkat, márpedig az információ hatalom.

Mindez természetesen az utazási szférára is vonatkozik. A cikk idézi az egyik tekintélyes utazási szakember szavait is, aki kiemeli, hogy létezik egy cég, amely gazdagabb, mint bármelyikünk, és több adattal bír, mint bárki, és még csak ezután lépik meg azt, amire a jövőben sor kerülhet. Nemcsak szállodák csillagai vagy a róla kialakult vélemények iránt érdeklődhetünk majd, hanem a Google-ben közvetlenül is foglalhatunk szállodaszobát és fizethetünk is, akár rögtön. Nem lesz közbeiktatott harmadik fél, és a tranzakciók percek alatt létrejönnek.

A szerzők hangsúlyozzák, mennyire fontos feladat a technológiai fejlesztés megteremtése mellett a jogharmonizáció ügye, és a személyes adatok védelme.

Ezzel az utóbbi időben sokat foglalkoztunk – lásd a GDPR tematikájú e-mail-ek ezreit – de akár akarjuk, akár nem, internetes tevékenységünk akkor is árulkodó lesz azok számára, akik ebből akarnak majd megélni, és ez az utazási ágazatra is igaz.