Újabb vasúti fejlesztésekről döntött a kormány

A kormánydöntésnek köszönhetően egyebek mellett megkezdődhet a Nyugati pályaudvar vágányhálózata és bevezető szakaszai rekonstrukciójának, a lajosmizsei és váci vonalak elővárosi célú fejlesztésének előkészítése. A Kis-Gellért hegyi alagút átépítése után a jövőben a Déli pályaudvarról emeletes motorvonatok közlekedhetnek majd Székesfehérvár és Tatabánya–Győr, a nyári idegenforgalmi főszezonban pedig a Balaton felé is – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A forrás odaítélésével elkészülhetnek a Hatvan–Füzesabony vonal és a kapcsolódó ráhordó vonalak fejlesztésének, a Békéscsaba-Lőkösháza és a Debrecen–Nyíregyháza szakaszok korszerűsítésének tervei. A Szeged–Makó vasúti elővárosi közlekedés vonzerejét a megújuló vasúti pálya mellett vegyes forgalmú Tisza-híd megépítése növelheti.

Az előzetesen becsült nagyságrendek alapján Magyarország számára összesen akár 2000 milliárd forint is rendelkezésre állhat vasúti beruházásokra

Fotó: MÁV

A többi között megtörténhet a Szombathely–Kőszeg és a Zalaszentiván–Nagykanizsa vasútvonal villamosításának előkészítése is. Az úgynevezett Nyugat-magyarországi Masterplan az országrészt összefüggő egységként kezelve vizsgálhatja egyebek mellett a Győr–Pápa–Celldömölk, a Székesfehérvár–Pusztaszabolcs és a Komárom–Székesfehérvár vonalak villamosításának, a Pusztaszabolcs–Gyékényes, a Pusztaszabolcs–Pécs–Eszék és a Székesfehérvár–Nagykanizsa–Gyékényes viszonylatok egyes szakaszai fejlesztésének lehetőségét.

A kötött pályás projektek speciális igényeire tekintettel az egyes beruházások megkezdését legalább egy-három éves előkészítési folyamat előzi meg.

A forrásbiztosítás nyomán az állami beruházók – a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt., a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a két nemzeti pályahálózat-működtető vasúttársaság (GYSEV, MÁV) – időben gondoskodhatnak arról, hogy a következő programozási időszakban Magyarország megfelelő számú, részletesen kidolgozott projekttel rendelkezzen az uniós támogatások mielőbbi lekötéséhez.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: „A 2014-2020-as pénzügyi ciklus Integrált közlekedésfejlesztési operatív programjában a kifizetések idén nyáron már túlnőtték az eredeti, 1300 milliárd forintos keretösszeget. A várakozások szerint a következő években az eddigieknél jelentősen nagyobb forrásmennyiség lesz elérhető uniós társfinanszírozással a kötött pályás közösségi közlekedés fejlesztésére.

Az előzetesen becsült nagyságrendek alapján Magyarország számára összesen akár 2000 milliárd forint is rendelkezésre állhat vasúti beruházásokra. Az újonnan támogatott előkészítési projektek e hatalmas keretösszeg közel felét kitevő forrásigényű kivitelezési munkák megkezdését alapozhatják meg lehetőség szerint már 2022 elejére.”