Változásokat hoz az új csomagirányelv

2018-tól kell alkalmazni a szervezett utazásokra vonatkozó, most elfogadott EU-irányelv hazai joganyagba átültetett rendelkezéseit. Az európai kerettörvény a jelenleg érvényben lévő 90/314/EGK package-irányelvet váltja fel, újraalkotására az utazási szokásokban és a kommunikációban, így különösen a foglalási módszerekben az elmúlt negyed évszázadban lezajlott változások, valamint a fogyasztóvédelmi tapasztalatok alkalmazásának igénye miatt volt szükség.

A korábbinál is nagyobb védelem az utasnak

Az új irányelv formailag is más, terjedelmében is jóval hosszabb, mint a régi, több területre és részletre terjed ki és több konkrétumot tartalmaz, mint a most még érvényben lévő irányelv – avat be a részletekbe Salamon András
jogi szakértő. A jogszabály megalkotása során figyelembe vették az Európai Bíróság elmúlt évtizedekben utazás tárgykörben hozott ítéleteit, valamint az egyes tagállamok bírósági ítéletei közül is sokat, így például két, Magyarországon született ítéletre is van az irányelvben utalás.

Az új irányelv nagy változásokat hoz majd a jogi szakértő szerint, főleg az utazási vállalkozások számára, de a szállodákat és a biztosítókat is érinteni fogja, bár ezeket inkább előnyösen. Az utazási irodák terhei részben nőnek, részben csökkennek, de azt megállapíthatjuk, hogy az amúgy is fogyasztóvédelmi típusú jogszabályban a korábbinál is erősebben érvényesülnek és kibővültek a fogyasztói jogok. Egy sor előírás miatt valószínűsíthető, hogy az utaztatók áremelésre kényszerülnek majd.

Kétféle csomag, pontosabb definíció

Az új irányelv kétféle csomagra vonatkozik: az utazásszervező által összeállított, klasszikus csomagra és az ún. utazásiszolgáltatás-együttesre, amely az utasok által önállóan, online szervezett utazást takarja abban az esetben, ha egy szolgáltatás megvásárlása után az adott honlapról egy másik szolgáltató honlapjára átkattintva 24 órán belül egy másik szolgáltatást is megvásárol az utas, és az „eladók" továbbítják egymás között az utazó nevét, fizetési adatait és e-mail címét. Ezeknek az utasoknak tehát hasonló jogaik lesznek, mintha utazásszervezőtől vásároltak volna csomagot, a hazaszállításuk kötelezettségét kivéve.

Az utazási csomag definíciójában is vannak apróbb változások: az irányelv legalább két különböző típusú utazási szolgáltatás kombinációját tekinti csomagnak ugyanazon utazás vagy üdülés részeként. Tehát kimondja, hogy az utazási csomag csak utazási szolgáltatások kombinációja lehet, a takarítás például nem tartozik ide, valamint belekerült a definícióba az üdülés szó is (néhány országban ugyanis fakadtak ebből jogviták). Ezenkívül külön nevesíti az autó- és motorbérlést a turisztikai szolgáltatások között, a személyszállítás, a szállás és az egyéb szolgáltatások mellett, és ez utóbbiak fogalmát is pontosítja.

Az új irányelv egyértelműsíti, hogy a szálláshely-szolgáltatás és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás – pl. reggeli, teljes ellátás – kettőse nem hoz létre utazási csomagot. A kisebb jelentőségű szolgáltatások, amelyek nem jelentenek nagyobb értéket a szállásdíj 25 százalékánál – például transzfer –, sem tekinthetők egy utazási csomag részének. Ugyanakkor a hosszabb tartózkodásra szolgáló szálláshely-szolgáltatással (pl. nyelvtanfolyam esetén) sem valósul meg az utazási csomag, a közlekedési eszközön (hajó, vonat) nyújtott szállás pedig nem minősül külön szállásnyújtásnak.

Ha egy utazás általános megállapodás (keretszerződés) alapján jön létre az utazási iroda és egy cég között, akkor arra nem vonatkozik az irányelv, ahogy az alkalmi, nonprofit utazásszervezésre sem. Ezzel szemben az EU-ban nem letelepedett utazásszervezőknek is kell vagyoni biztosítékot nyújtaniuk az unióban árult utakra.

Tájékoztatás, elállás

A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban az egyik legfontosabb változás, hogy teljes körű tájékoztatást kell adni az utas jogairól, például arról, hogy utazási csomagot vásárolt-e vagy sem, és milyen védelemben részesül egyik vagy másik szituáció esetén.

Az utazók jogosultak lesznek a teljes befizetett díjra, ha az utazás célpontjában valamely elháríthatatlan és rendkívüli esemény történik.

Az utazásszervező az új irányelv szerint hat napnál hosszabb út esetén a 20. napig, 2–6 napos út esetén a 7. napig, ennél rövidebb út esetén az utazást megelőző 48. óráig állhat el a szerződéstől, ha pedig rendkívüli körülmények gátolják az elállásban, akkor indulásig bármikor.

Hibás teljesítés, segítségnyújtás

Hibás teljesítés esetén az egyik új szabály, hogy az utas ésszerű határidőt szabhat a kijavításra, ekkor már nem jár neki díjcsökkentés vagy kártérítés.

Az új irányelv a korábbinál egyértelműbben fogalmaz arról, hogy az utazásszervező teljes mértékben felel közreműködőiért. Új szabály, hogy a kártérítések levonhatók egymásból, tehát például ha az utas a légitársaságtól kapott kártérítést, az irodának annyival kevesebbet kell neki adnia.

Növeli az utazásszervező terheit, hogy olyan körülmény felmerülésekor, ami miatt az utas önhibáján kívül nem tud hazautazni, legfeljebb három éjszakai szállást biztosítania kell neki egy ugyanolyan vagy hasonló szálláshelyen.

Pontosítva lett a segítségnyújtási kötelezettség fogalma, eszerint a segítségnyújtás a tájékoztatást jelenti.

Megmarad a kártérítési korlátozás: az utazásszervező által fizetendő kártérítés nem lehet magasabb a csomagár háromszorosánál, azonban a korlátozás nem vonatkozik a személyi sérüléssel járó károkra.

Teljes körű vagyoni biztosíték

A vagyoni biztosítéknak teljes körűnek kell lennie, tehát a befizetett összeg teljes mértékben visszajár a szervező csődje esetén.

A biztosítókat érintheti többek közt, hogy több iroda csődje esetén korlátozhatják a visszafizetést.

A tagállamoknak lehetőségük lesz rá, hogy a vállalkozás mérete alapján eltérő mértékű vagyoni biztosítékot írjanak elő az utaztatóknak. Valamint egyértelműen lehetővé teszi az irányelv azt is, hogy a tagállamok az utazásközvetítők számára is kötelező vagyoni biztosítékot írjanak elő.

Sokat alakíthat még a hazai szabályozás

A tagállamok elég nagy mozgástérrel rendelkeznek ahhoz, hogy az irányelvben meghatározott elvek mentén saját elképzeléseik szerint hozzanak konkrét rendelkezéseket, de olyan mértékben nem kaptak szabad kezet, mint a jelenlegi irányelv átültetésekor – mutat rá Salamon András. A tagállamok jogalkotói sok tekintetben árnyalhatják, szigoríthatják, bővíthetik is az egyes rendelkezéseket.

Széles körű szakmai konzultációra készül az NGM

A Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint az utazási joganyag felülvizsgálata is ugyanúgy transzparens módon, széles körű szakmai konzultáció mellett valósul meg, ahogyan az a csomagirányelv korszerűsítése során is történt, az érintett fogyasztóvédelmi szövetségek, utazási vállalkozók, szálláshely- és közlekedési szolgáltatók szakmai szövetségei, valamint a társtárcák bevonásával. Várhatóan már novemberben/még az év vége előtt tervezik e munkacsoport összehívását, annak érdekében, hogy közösen előkészítsék az ezzel összefüggő feladatok ütemtervét. E folyamattal párhuzamosan európai uniós szakértői szintű technikai ülésekre is sor kerül az Európai Bizottság szervezésében, ami az egyes országok implementációval kapcsolatos munkájának támogatását célozza. Ezenkívül további tagállami egyeztetésekre is sor kerül – tájékoztatta szerkesztőségünket a minisztérium.

A hazai jogszabályok közül felülvizsgálatra kerülnek a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény utazásszervezőkre és utazásközvetítőkre vonatkozó paragrafusai, valamint a végrehajtásukkal kapcsolatos rendeletek: az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.), valamint az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) kormányrendeletek. Ugyancsak felül kell vizsgálni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény utazási szerződésekre vonatkozó részeit. Tekintettel a részletszabályok összetettségére, továbbá arra, hogy több törvényt is módosítani kell, az NGM megítélése szerint szükség is lesz az irányelv hazai átültetésére az uniós jogszabály szerint rendelkezésre álló két évre, illetve a hatálybaléptetésre adott további hat hónapos időtartamra.

Az irányelv alapvetően fogyasztóvédelmi szempontú, hatása becslés szerint megkétszerezi (23 százalékról akár 46 százalékra is növelheti) a „védett" utazások arányát az EU utazási piacán – hangsúlyozta a minisztérium. Azonban az a tény, hogy hatálya a jövőben kiterjed az újszerű internetes foglalási rendszereken alapuló szolgáltatások nyújtóira is, egyúttal megszünteti az Európai Unió területén a hagyományos utazási csomagokat értékesítő utazási vállalkozások korábbi versenyhátrányát, melyet egyébként az irodák sokszor kifogásoltak.