A telt házas előadáson Feledy Botond számos példával érzékeltette, hogy a politikai intézkedések akár egyik napról a másikra, drasztikusan átrendezhetik egy-egy ország vagy régió turisztikai forgalmát.

Felidézte a japán miniszterelnök tavaly novemberi, Tajvan védelmével kapcsolatos megjegyzését, amelyre válaszul Kína az utazásra nem javasolt célpontok közé sorolta Japánt. Az intézkedés hatására felére csökkent a Japánba utazó kínai turisták száma. A turizmust más nagyhatalmak is alkalmazzák politikai nyomásgyakorlásra: a 2015 végén bevezetett orosz utazási korlátozások nyomán 2016-ban drasztikusan visszaesett a Törökországba érkező orosz turisták száma, az Egyesült Államok pedig 2019-ben korlátozta a szállodahajók működését Kuba irányába.

„A helyzetet komplikálja, hogy nemcsak a kormányfők tudnak ilyen hatást kiváltani, hanem a tartalomkészítők és az influenszerek is” 

– hangsúlyozta.

Példaként a Maldív-szigeteket említette, ahol egy kormányzati nyilatkozat és az azt követő indiai online kampány hatására szinte egyik napról a másikra visszaesett az indiai turisták száma.

Az utazási döntéseket a drónincidensek is befolyásolhatják, amelyek sokakat elbizonytalanítanak a repüléssel kapcsolatban. Mint rámutatott, Spanyolország turisztikai megítélésére a migrációs válság, az Egyesült Államokéra pedig a kiélezett belpolitikai helyzet nyomja rá a bélyegét. Utóbbi hatására az első negyedévben 15 százalékkal csökkent a Nyugat-Európából az Egyesült Államokba irányuló turisztikai forgalom – sorolta.

Klímaválság és politikai változások rajzolják át a turizmus térképét

Feledy szerint a klímaválság ugyancsak érzékelhetően átalakítja a turisztikai keresletet és kínálatot. „A síközpontok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, viszont az észak-európai országok turizmusa 10-15 százalékkal nő” – érzékeltette az éghajlatváltozás következtében zajló átrendeződést.

A hőhullámok, a vízhiány és az erdőtüzek egyaránt sürgetik a turisztikai szereplők alkalmazkodását. „Első körben inkább a turisták napi útvonaltervezése változik meg az extrém időjárási és politikai események miatt, de előfordulhat az is, hogy végül lemondják, átütemezik útjaikat” – mutatott rá.

Az előadás a politikai folyamatok turizmusra gyakorolt kedvező hatásait és a magyar politikai stabilitás lehetséges előnyeit is érintette. 

A választás óta olyan jelentős nemzetközi kongresszusok és szakmai műhelyek is érdeklődnek Magyarország iránt, amelyek korábban elkerülték az országot. Ez a politikai lendület 2027-ben is érezhető maradhat.

A következő év ugyanakkor a környező országokban várható választások miatt számos bizonytalanságot tartogat, és Európa politikai térképe is átrajzolódhat. Ebben a környezetben Magyarország stabil pontot jelenthet, ami az új költségvetési és állami ösztönzők működése szempontjából is előnyt jelenthet – állította.

Feledy Botond a diplomácia átalakulásáról is beszélt. Meglátása szerint a hagyományos diplomáciai eszközök egy része fokozatosan háttérbe szorul, miközben a kulturális diplomácia jelentősége felértékelődik.

„Az emberi kapcsolatok, alkalmazkodókészség és együttműködés jelentősége megnőtt az üzleti életben és a turizmusban, különösen az algoritmusok és digitális eszközök világában” 

– hangsúlyozta a soft skillek egyre fontosabb szerepét.

Külön figyelmet szentelt a kibertámadások jelentette fenyegetésnek is. A franciaországi szupermarketeket érintő nagyszabású kibertámadást példaként említve arra figyelmeztetett, hogy a turisztikai szereplőknek is sürgősen fejleszteniük kell informatikai biztonságukat.

„A külpolitika és a belpolitika összeér, az utazás pedig egyre inkább politikai véleménnyé válik” – összegezte előadása végén a turizmus jövőjét meghatározó folyamatokat.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!