A völgy, ahol gyógyvizes fürdők, jó borok és aktív élmények várnak ránk

Szerző: Csémi Klára

Forrás: turizmus.com

 2024. július 01. 14:27

Az észak-magyarországi Gyógyvizek völgyében minden adott a lelassuláshoz. Az Egerszalókon tett tanulmányút során megtapasztaltuk, miként aknázhatók ki a szerencsés helyi adottságok, és azok miként tehetők még vonzóbbá.

A Gyógyvizek völgye elnevezés 2009 óta létezik, három település, Egerszalók, Demjén és Egerszólát részvételével ekkor hozták létre a Gyógyvizek völgye Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesületet. A márkanév igen beszédes: szerepel benne a térség turisztikai kínálatának meghatározó eleme, a gyógyvíz, és alkalmas arra is, hogy meg tudjuk különböztetni magunkat másoktól – fogalmazott Czvack Marianna, a TDM elnöke.

Márpedig az elnevezésben nincs is semmi túlzás. A föld ugyanis valódi kincset, gyógyvizet rejt, amelyre véletlenül derült fény – akkor tört a felszínre, amikor 1961-ben Egerszalók határában kőolaj után kutattak. A hetven fokos, ásványi anyagokban és nyomelemekben kiemelten gazdag vízben eleinte csak a környékbeliek fürdőztek, majd 2006-ban szálloda és termálfürdő épült, hogy mind többen élvezhessék ezt a kivételes természeti kincset és annak jótékony hatását. A kutakból fakadó víz már 1992-ben megkapta a gyógyvízminősítést, a gyógyforrások körüli területet pedig 2016-ban nyilvánították gyógyhellyé.

A kétezer lelkes település látványossága, a nevezetes sódomb, ahogy a népnyelv nevezi – a sóhoz amúgy semmi köze –, amely a hatvanas évek óta egyre nő-növekszik. Úgy terebélyesedik, ahogy a feltörő vízből lerakódó ásványi anyagok a különleges alakzatokat létrehozzák. Mint a fürdő igazgatójától, Knoll Ritától megtudtuk, a szálloda átadása óta a csodálatos természeti képződmény a másfélszeresére növelte a térfogatát. A vakítóan fehér formák ott keletkeznek, ahol a gőzölgő, friss víz lefolyik, másutt zöldes, sárgás és rozsdás színeket látni – de ezért már az algák felelősek.

Az egerszalóki sódomb egyre növekszik

Fotó: Gyógyvizek völgye / Facebook

 

A vidék másik vonzereje kétségtelenül a szőlődombok nedűje, azok a kiváló borok, amelyek az egri borvidékhez tartozó lankákról származnak. A látogatókat jónéhány szőlészet és borospince várja – érdemes több pincészetet is felkeresni, mert nincs két egyforma közöttük. Mindnek más a filozófiája, más borokat készít, máshogy lát vendégül – erre az összefüggésre Varga István polgármester hívta fel a figyelmet, aki bő harminc éve kezdett bele a borászkodásba, és néhány éve belevágott a vendéglátásba is.

Erre a két fő helyi adottságra, turisztikai attrakcióra épül a helyi TDM tevékenysége, amelyet 14 tag alapított: a három település önkormányzatai, illetve helyi vállalkozások, civil szervezetek és magánszemélyek. Számuk az eltelt másfél évtized alatt 40-re emelkedett, mindazok csatlakoztak az egyesülethez, akik úgy érezték, hogy fontos a közös képviselet és az összetartás. A tagok között ott vannak a nagy szállodák, a fürdők, a kisebb-nagyobb vendégházak, a borászatok és néhány egyesület is – mondja Farkasné Uzelman Szilvia TDM-menedzser.

St. Andrea pincészet – a vidék egyik fő vonzereje a borokban rejlik

Fotó: Csémi Klára

A fő cél a közös marketingtevékenység megtervezése, a térség ismertségének, turizmusának fellendítése. Ezt szolgálják többek között a kiállítási részvételek, a katalógusok, és igyekeznek kiaknázni a világháló adta lehetőségeket is. – Évek óta működik a Gyógyvizek völgyének többnyelvű honlapja, és sokat kommunikálunk a közösségi médiában, a Facebookon, az Instagramon és a Tik-Tokon – sorolja.

Nem is eredménytelenül: tavaly és tavalyelőtt 282 ezer vendégéjszakát regisztráltak, már többet, mint a Covid-járvány előtti 2019-es évben. A szálláskínálat igen széles: egyedül Egerszalókon három négycsillagos szálloda található, és számtalan panzió és vendégház között lehet választani; összesen mintegy kétezer vendégágy áll rendelkezésre.Akit pedig a fürdőzésen és a pincetúrákon kívül más is érdekel, az bőséges kínálatból választhat. Felkeresheti Egerszalók nevezetes, egykor szegény parasztcsaládok által lakott barlanglakásait, amelyeket a hegy könnyen megmunkálható kőzetébe, a riolittufába vájtak bele.

Az egerszalóki barlanglakásokat a kultúra és turizmus szolgálatába állították

Fotó: Csémi Klára

 

A hatvanas évekig 33 ilyen lakást tartottak számon, közülük néhányat az önkormányzat felújított és látogathatóvá tett. Az összefogás itt is tetten érhető: a barlanglakások berendezését a falubeliek adták össze hagyatékból, pincékből és padlásokról. A barlanglakások mellett létesült egy ajándéküzlet, búboskemencével, sokféle helyi termékkel és kézműveskedési lehetőséggel, valamint egy barlangmozi, amely látványos időutazást kínál: 3D-s szemüveggel tekinthető meg a település őskorig visszanyúló története.

Néhány lépésre innen hozták létre a Sáfránykertet, a település rendezvényhelyszínét – ide is érvényes a barlanglakásoknál megváltott belépőjegy –, ahol a tornácos fogadóépületben van tisztaszoba, nyári konyha és borospince, a telek másik részén pedig szabadtéri színpad, egy különleges fűszer- és gyógynövénykert, valamint egy heverészésre csábító domboldal.

A barlanglakások melletti ajándéküzlet sokféle helyi termékkel

Fotó: Csémi Klára

Itt halad el a falu központjából induló Öreghegy túra, amely érinti az Ady Endre úti borospincéket is.Ennek mentén pedig egymást érik a gazdák pincéi – a csoport a Dávid Borházat és éttermet, valamint a St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet központját kereste fel. Itt, akárcsak Demjénben, az Egri Korona Borházban, sok szó esett a borászok közötti összetartásról. Arról például, hogy a térség két emblematikus borát, az Egri csillagot és az Egri bikavért mindannyian közös megállapodás alapján, a hegyközségi szabályozásnak megfelelően, minimum négyfajta fehér, illetve vörös szőlőből készítik. A minőség garantált, ami tovább növeli a helyi borászok hírnevét.

Helyi termelők, innovatív vállalkozók

Egerszalókon a legtöbben szállásadással foglalkoznak, de akad jó néhány egyéb tevékenység is. A Villa Bérc tulajdonosai éttermet is működtetnek, ahol Bátyai Bence séf irányításával, házi bucikban a hamburger legkülönbözőbb változatait tálalják. Az Angyalos Kézműves Házban Pintér Beáta (képünkön) a selyemfestés rejtelmeibe vezeti be az érdeklődőket, míg Subás Tojás név alatt Montvainé Haskó Kinga kisüzemében a fürjtojástermelés mikéntjét, a fürjtojás fogyasztásának előnyeit lehet megismerni. Márton Miklós kistermelő ízletes termékeiből, a fekete bodzából készült pálinkából, szörpből és lekvárból tartott kóstolót. Baráti árakkal várja a vendégeket a Sweet Life Wellness Apartmanház, amely saját wellnessrészlegével tűnik ki a szálláshelyek közül.

A turisztikai iroda és az önkormányzat, valamint a Faluház egész évben rendezvényeket tart: februárban az Egerszalóki boros torost, aztán a Húsvétolót, pünkösdkor a Tor-túrát (amikor a résztvevők szinte végig kóstolják a falut), nyáron a Szüretindító Tor-Túrát, ősszel pedig a Borkorcsolya napot és a Márton napot, a legjobb borok jegyében.

Nemrégiben épült meg az új, napelem-megvilágítású kerékpárút, így a kerékpáros turisták eltekerhetnek Egerig és azon is túl, a turisztikai iroda pedig bérelhető elektromos és hagyományos biciklikkel áll rendelkezésre. Kisvasút helyett Egerszalókon Tücsökbusz könnyíti meg a helyi nézelődést. Útvonalának egyik végpontja a kivételes szépségű sódombbal büszkélkedő Hunguest Hotel Saliris, amelynek fürdője évente 400 ezer vendéget fogad.

Egerszalókon Tücsökbusz könnyíti meg a környéknézelődést

Fotó: Csémi Klára

 

Nem akar lemaradni a szomszédos Demjén sem: a Piramis fürdőt és üdülőparkot tulajdonosa a legkisebbekre gondolva alakította ki, a település külső részén pedig kiépítettek egy via ferrata pályát. A falmászás e különleges formáját kedvelők első országos találkozójára és versenyére idén június 28–29-én került sor.

(A tanulmányút a Magyar Újságírók Országos Szövetsége szervezésében valósult meg.)

A Gyógyvizek völgye elnevezés 2009 óta létezik, három település, Egerszalók, Demjén és Egerszólát részvételével ekkor hozták létre a Gyógyvizek völgye Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesületet. A márkanév igen beszédes: szerepel benne a térség turisztikai kínálatának meghatározó eleme, a gyógyvíz, és alkalmas arra is, hogy meg tudjuk különböztetni magunkat másoktól – fogalmazott Czvack Marianna, a TDM elnöke.

Márpedig az elnevezésben nincs is semmi túlzás. A föld ugyanis valódi kincset, gyógyvizet rejt, amelyre véletlenül derült fény – akkor tört a felszínre, amikor 1961-ben Egerszalók határában kőolaj után kutattak. A hetven fokos, ásványi anyagokban és nyomelemekben kiemelten gazdag vízben eleinte csak a környékbeliek fürdőztek, majd 2006-ban szálloda és termálfürdő épült, hogy mind többen élvezhessék ezt a kivételes természeti kincset és annak jótékony hatását. A kutakból fakadó víz már 1992-ben megkapta a gyógyvízminősítést, a gyógyforrások körüli területet pedig 2016-ban nyilvánították gyógyhellyé.

A kétezer lelkes település látványossága, a nevezetes sódomb, ahogy a népnyelv nevezi – a sóhoz amúgy semmi köze –, amely a hatvanas évek óta egyre nő-növekszik. Úgy terebélyesedik, ahogy a feltörő vízből lerakódó ásványi anyagok a különleges alakzatokat létrehozzák. Mint a fürdő igazgatójától, Knoll Ritától megtudtuk, a szálloda átadása óta a csodálatos természeti képződmény a másfélszeresére növelte a térfogatát. A vakítóan fehér formák ott keletkeznek, ahol a gőzölgő, friss víz lefolyik, másutt zöldes, sárgás és rozsdás színeket látni – de ezért már az algák felelősek.

A vidék másik vonzereje kétségtelenül a szőlődombok nedűje, azok a kiváló borok, amelyek az egri borvidékhez tartozó lankákról származnak. A látogatókat jónéhány szőlészet és borospince várja – érdemes több pincészetet is felkeresni, mert nincs két egyforma közöttük. Mindnek más a filozófiája, más borokat készít, máshogy lát vendégül – erre az összefüggésre Varga István polgármester hívta fel a figyelmet, aki bő harminc éve kezdett bele a borászkodásba, és néhány éve belevágott a vendéglátásba is.

Erre a két fő helyi adottságra, turisztikai attrakcióra épül a helyi TDM tevékenysége, amelyet 14 tag alapított: a három település önkormányzatai, illetve helyi vállalkozások, civil szervezetek és magánszemélyek. Számuk az eltelt másfél évtized alatt 40-re emelkedett, mindazok csatlakoztak az egyesülethez, akik úgy érezték, hogy fontos a közös képviselet és az összetartás. A tagok között ott vannak a nagy szállodák, a fürdők, a kisebb-nagyobb vendégházak, a borászatok és néhány egyesület is – mondja Farkasné Uzelman Szilvia TDM menedzser.

A fő cél a közös marketingtevékenység megtervezése, a térség ismertségének, turizmusának fellendítése. Ezt szolgálják többek között a kiállítási részvételek, a katalógusok, és igyekeznek kiaknázni a világháló adta lehetőségeket is. – Évek óta működik a Gyógyvizek völgyének többnyelvű honlapja, és sokat kommunikálunk a közösségi médiában, a Facebookon, az Instagramon és a Tik-Tokon – sorolja.

Nem is eredménytelenül: tavaly és tavalyelőtt 282 ezer vendégéjszakát regisztráltak, már többet, mint a Covid járvány előtti 2019-es évben. A szálláskínálat igen széles: egyedül Egerszalókon három négycsillagos szálloda található, és számtalan panzió és vendégház között lehet választani; összesen mintegy kétezer vendégágy áll rendelkezésre.

Akit pedig a fürdőzésen és a pincetúrákon kívül más is érdekel, az bőséges kínálatból választhat. Felkeresheti Egerszalók nevezetes, egykor szegény parasztcsaládok által lakott barlanglakásait, amelyeket a hegy könnyen megmunkálható kőzetébe, a riolittufába vájtak bele. A hatvanas évekig 33 ilyen lakást tartottak számon, közülük néhányat az önkormányzat felújított és látogathatóvá tett. Az összefogás itt is tetten érhető: a barlanglakások berendezését a falubeliek adták össze hagyatékból, pincékből és padlásokról. A barlanglakások mellett létesült egy ajándéküzlet, búboskemencével, sokféle helyi termékkel és kézműveskedési lehetőséggel, valamint egy barlangmozi, amely látványos időutazást kínál: 3D-s szemüveggel tekinthető meg a település őskorig visszanyúló története.

Néhány lépésre innen hozták létre a Sáfránykertet, a település rendezvényhelyszínét – ide is érvényes a barlanglakásoknál megváltott belépőjegy –, ahol a tornácos fogadóépületben van tisztaszoba, nyári konyha és borospince, a telek másik részén pedig szabadtéri színpad, egy különleges fűszer- és gyógynövénykert, valamint egy heverészésre csábító domboldal. Itt halad el a falu központjából induló Öreghegy túra, amely érinti az Ady Endre úti borospincéket is.

Ennek mentén pedig egymást érik a gazdák pincéi – a csoport a Dávid Borházat és éttermet, valamint a St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet központját kereste fel. Itt, akárcsak Demjénben, az Egri Korona Borházban, sok szó esett a borászok közötti összetartásról. Arról például, hogy a térség két emblematikus borát, az Egri csillagot és az Egri bikavért mindannyian közös megállapodás alapján, a hegyközségi szabályozásnak megfelelően, minimum négyfajta fehér, illetve vörös szőlőből készítik. A minőség garantált, ami tovább növeli a helyi borászok hírnevét.

A Turisztikai iroda és az önkormányzat, valamint a Faluház egész évben rendezvényeket tart: februárban az Egerszalóki boros torost, aztán a Húsvétolót, pünkösdkor a Tor-túrát (amikor a résztvevők szinte végig kóstolják a falut), nyáron a Szüretindító Tor-Túrát, ősszel pedig a Borkorcsolya napot és a Márton napot, a legjobb borok jegyében. Nemrégiben épült meg az új, napelem- megvilágítású kerékpárút, így a kerékpáros turisták eltekerhetnek Egerig és azon is túl, a Turisztikai iroda pedig bérelhető elektromos és hagyományos biciklikkel áll rendelkezésre. Kisvasút helyett Egerszalókon Tücsökbusz könnyíti meg a helyi nézelődést. Útvonalának egyik végpontja a kivételes szépségű sódombbal büszkélkedő Hunguest Hotel Saliris, amelynek fürdője évente 400 ezer vendéget fogad.

Nem akar lemaradni a szomszédos Demjén sem: a Piramis fürdőt és üdülőparkot tulajdonosa a legkisebbekre gondolva alakította ki, a település külső részén pedig kiépítettek egy Via Ferrata pályát. A falmászás e különleges formáját kedvelők első országos találkozójára és versenyére 2024. június 28-29-én kerül sor.

Keretbe

Helyi termelők, innovatív vállalkozók

Egerszalókon a legtöbben szállásadással foglalkoznak, de akad jó néhány egyéb tevékenység is. A Villa Bérc tulajdonosai éttermet is működtetnek, ahol Bátyai Bence séf irányításával, házi bucikban a hamburger legkülönbözőbb változatait tálalják. Az Angyalos Kézműves Házban Pintér Beáta a selyemfestés rejtelmeibe vezeti be az érdeklődőket, míg Subás Tojás név alatt Montvainé Haskó Kinga kisüzemében a fürjtojástermelés mikéntjét, a fürjtojás fogyasztásának előnyeit lehet megismerni. Márton Miklós kistermelő ízletes termékeiből, a fekete bodzából készült pálinkából, szörpből és lekvárból tartott kóstolót. Baráti árakkal várja a vendégeket a Sweet Life Wellness Apartmanház, amely saját wellness részlegével tűnik ki a szálláshelyek közül.