Új jogszabályok szigorítják a gyógyfürdők működését

Még tavaly novemberben jelent meg a Magyar Közlönyben a természetes gyógytényezőkről szóló 509/2023 (XI. 20.)-es, valamint a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023 (XI. 20.)-es rendelet. A már elfogadott új jogszabályok nyomán várható változásokról Gere Dóra, az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Közegészségügyi Laboratóriumi és Módszertani Főosztályának vízhigiénés szakértője adott részletes tájékoztatást a Magyar Fürdőszövetség tavaszi közgyűlésén.

Kiemelte, az új rendelet pontosan szabályozza, hogy milyen lehetőségei vannak a gyógyvizek kezelésének a gyógyhatás veszélyeztetése nélkül. Annak érdekében, hogy megkülönböztessék a kezeletlen és a kezelt, de továbbra is gyógyhatású vizeket, utóbbiakra bevezette a rendelet a gyógyhatású víz fogalmát.

Fokozatos bevezetés

Változnak emellett a balesetvédelmi és a vízminőségi követelmények is – radikális változás ugyan nem lesz, de ezek nagyobb biztonságot garantálnak a fürdőzők számára. Az új rendelet arányosítva vezet be követelményeket az egészen kicsi, néhány ember által látogatott fürdőkre és a hatalmas fürdőkomplexumokra a kockázattal arányosan a fürdőzők egészsége, biztonsága érdekében.

Gere Dóra megjegyezte, a korábbi jogszabály szerint ugyanazok a követelmények vonatkoztak volna a kis szálláshelyekre is, mint a nagy fürdőkre, csak ezt sok helyszínen nem tartották be (nem is lett volna életszerű mindent alkalmazni). Emellett a töltő-ürítő medencék, a gyógyvizek keverése és az új fürdőszokások is problémákat okoztak a korábbiakban, erre is szeretne az új jogszabály megoldásokat kínálni.

Szigorítják a gyógyfürdők működését

Fotó: 123rf.com

A szakértő hangsúlyozta azonban: várhatóan nem lesz, nem kell azonnali megoldás, hanem a lassú átalakulás, folyamatos fejlesztés a céljuk. Éppen ezért, attól függetlenül, hogy a rendeletek már novemberben megjelentek a Magyar Közlönyben, a már működő fürdők számára a jogszabályban előírt változások bevezetésére kellő időt adnak. A határidő a legtöbb esetben 2026. március 19. lesz, időközben pedig elkészítik a módszertani útmutatókat is, ami segítséget nyújt majd a hatóság és a fürdők számára a jogszabályok értelmezésében.

Gyógyhatású víz

Talán az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó szabályozás a töltő-ürítő medencékre és a gyógyvizek minőségére vonatkozik. A szakember elmondta, hogy a jogszabály szerint a gyógyvízengedélyt Budapest Főváros Kormányhivatala adja ki, az előírás értelmében a gyógyvíz nem keverhető egyéb forrásból származó vízzel, még hűtési célból sem, azonban kezelhető, fertőtleníthető. Ezzel szemben a gyógyhatású víz elnevezésnél már engedélyezett keverés, akár 30 százalékos mértékben hideg vagy közműves vízzel, ezt már fertőtleníteni is kell, és a gyógyhatást a kútvíz helyett a medencevízre vonatkozóan kell igazolni.

Öltöző és kényszerüzem

Az előadásban szóba kerültek még egyéb friss szabályozások, ilyen például a befogadóképességnek megfelelő számú öltöző, zuhanyzók, tároló, nyitott fürdőben belátástól elzárt öltöző százfőnként. Biztosítani kell a szappant, tisztálkodószert a zuhanyzóknál, emellett pedig térítésmentesen igénybe vehető mosdóknak is lenniük kell. Fontos, hogy kültéren a medencék csak lábmosón keresztül közelíthetők meg, beltéren azonban elegendő a medencetérbe belépésnél lábmosó vagy előzuhanyon keresztüli bejutás.Az élménymedencéknél teljesen leüríthető élménygépezetet kérnek pangó szakaszok nélkül, és biztosítani kell a napi takarítást, rendszeres vízáramlást, és kötelező lesz a kényszerüzembe állítás csőrendszerben, élményelemekben naponta.

Felügyeleti szabályok

A felügyeleti szabályok enyhítésre kerültek: a legnagyobb fürdőknél – az eddigiekhez hasonlóan – kötelező a folyamatos jelenlét a medence mellett, állandó rálátással, de a megfelelő feltételek fennállása esetén (medencék átláthatósága, mélysége, kamerás megfigyelőrendszer megléte) a létszám jelentősen, akár egy helyszíni főre csökkenthető. Emellett a zártláncú kamerás megfigyelésre is lehetőség van, amelynek feltételeit tartalmazza a rendelet.

Jelölni kell emellett a medencéken a hőfokot, a mélységet, a fürdőzők egyidejűleg megengedett maximális számát, továbbá 35 Celsius-fok felett a gyógyvízzel, gyógyhatású vízzel feltöltött medencéknél a maximális tartózkodási időt és a víz jellemző összetételét is.

Budapest ikonikus gyógyfürdője, a Gellért

Fotó: 123rf.com

A hatályba lépéstől tilos 14 éven aluli gyermekek fürdőzése gyógy-, gyógyászati célú és 35 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletű medencében. Tilos a 6 éven aluli kisgyermekek fürdőzése masszázsmedencében, pezsgőfürdőben, de tiltott az élelmiszer-fogyasztás és az utcai ruházat fürdőruhaként való használata is. A 6 éven aluliak számára kialakított (maximum 50 centiméter mélységű) gyermekmedencékbe ezentúl a felnőttek nem ülhetnek, illetve feküdhetnek be.

Adatszolgáltatás

Gere Dóra beszélt az adatszolgáltatásról is, ami a HUMVI-rendszeren keresztül történik majd, és a legtöbb fürdő számára 2026 januárjától lesz kötelező. Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi, fürdővízre vonatkozó akkreditált laboratóriumi vízvizsgálat eredménye a kézhezvételtől számítva öt napon belül a HUMVI-rendszerbe feltöltésre kerüljön, ugyanakkor a feltöltést a laboratóriumnak kell elvégeznie. Emellett az eddig megszokottak szerint azonnali tájékoztatást kell adni azokról a rendkívüli eseményekről, műszaki biztonsági és vízminőségi problémákról is, amelyek a fürdővendégek egészségét esetlegesen kockáztathatják. Évente egyszer, december 10-éig az alap és fő műszaki adatok változását is rögzíteni kell majd, amit a hatóság végez el. A hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményét a hatóság ugyanígy öt napon belül a rendszerben rögzíti, az országos tisztifőorvos pedig minden év április 30-áig országos összefoglaló jelentésben értékeli és honlapján nyilvánosságra hozza a közhasználatú fürdők vízminőségét és egészségkockázati helyzetét.

Módszertani útmutató

A jogszabályváltozásokra a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója, Szűts Ildikó reagált előadásában: értelmezési javaslatokat mutattak be a novemberben megjelent szabályokra, és arra biztatják a többi fürdőt, hogy szélesebb körben gyűjtsék össze a kérdéseket, értelmezési problémákat, szövegjavaslatokat. A vezérigazgató reményét fejezte ki – ahogy Gere Dóra is –, hogy az NNGYK által ígért módszertani útmutató sok kérdést tisztáz majd a jogszabályokkal kapcsolatban.

*

A cikk eredetileg a Turizmus.com Magazin júniusi lapszámában jelent meg. Ha szeretne előfizetni a lapra, itt teheti meg.