Ha költő volnék, verset írnék Nyíregyházáról

Szinte nincs olyan év, amelyben nyírségi megyeszékhely ne rukkolna elő egy-két újdonsággal, a városvezetés és a helyi TDM szervezet figyelme folyamatosan a fejlesztésekre összpontosul, legújabb attrakciójuk például egy egyedülálló VR-film, és hiánypótló képeskönyvet is megjelentettek a város épített és épülő örökségeiről, rendezvényeiről és turisztikai attrakcióiról.

A városházával szemben álló Kossuth-szobor valósággal megköveteli a látogatótól, hogy hosszú percekig csodálja, a mögötte magasló kéttornyú katolikus templommal remek fotótéma

Fotó: Vajk Brigitta

Tavaly pedig olyan szökőkúttal ajándékozták meg a városlakókat és a turistákat Sóstógyógyfürdőn, amely látványos fényeffektek kíséretében zenéli többek között a Don’t Stop Me Now Queen-slágert. De nemcsak a szökőkút dalolja, hogy „ne állíts le”, mintha már Krúdy is erről a megállíthatatlan lendületről írt volna a Nyíri mesében: „A magyar városok történetében a százesztendős Nyíregyháza azért is egyedülálló, mert nem fulladt ki talán egy esztendőre sem abban a versenytempóban, amelyet száz esztendőn át diktált önmagának.” S bár ezeket a sorokat 1927-ben írta le a város nagy szülötte, zsenialitása abban áll, hogy érvényesek a mára is.

A Zsindelyes Pálinkafőzde zamatos nedűivel indult a ráhangolódás a helyi életérzésre

Fotó: Vajk Brigitta

Az októberi sajtótúra a helyi TDM turisztikai irodájában kezdődött, s miközben Furkóné Szabó Marianna, a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője bemutatta munkatársait – akik közül Tatár Anikó és Péter Csilla két napon át voltak lelkes vezetőink – és beszélt a TDM sokrétű munkájáról, jövőbeni terveikről, kirajzolódott előttem, hogy az újabb attrakciókra nem is kell sokáig várni…

Megyeszékhely bokortanyákból

Hangulatos őszi sétánkat ott kezdtük, ahol a város a 18. században újjászületett. Nyíregyháza felvirágzásának története nagyban kapcsolódik az evangélikus vallású, tót ajkú telepesekhez, a tirpákokhoz, akiket gróf Károlyi Ferenc földbirtokos azért hívott be 1753-ban, hogy újratelepítse az addigra csaknem teljesen elnéptelenedett települést. (A népcsoport neve akkor még messze nem volt pejoratív értelmű, a szláv eredetű szó tűrőt, szenvedőt jelentett.)

Az evangélikus templom homlokzatát díszítő 12 harang minden órában zenél

Fotó: Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft.

A „telepesek” zöme 1754 tavaszán költözött új lakóhelyére Szarvas, Tótkomlós és Békéscsaba környékéről – a Szarvas utca neve ma is az ő emléküket őrzi –, s hogy a betelepítés sikeres volt (később a Felvidékről is érkeztek tótok), azt jól érzékelteti, hogy 30 évvel később már mezővárosi rangot kap a város, 1876-ban pedig megyeszékhely lesz az addigi Nagykálló helyett. Mára pedig az ország 7. legnagyobb városa, 120 ezres lakossággal.

S mivel a telepesek föld nélkül mit sem érnek, a város határában szakítottak ki maguknak földeket, ahol a rokonságban álló családok 8-12 házat építettek fel egymás mellé, így alakult ki a csak erre a vidékre jellemző bokortanyák szerkezete, s Nyíregyháza mind a mai napig 60-70 bokortanyával büszkélkedik.

A város legjelentősebb műemléke, a barokk evangélikus templom előtt Tatár Anikó elmondta, hogy az imaházat II. József türelmi rendeletének köszönhetően a tirpákok építették fel 1784–86 között, igaz, tornyot csak 10 évvel később húzhattak rá. A 2500 férőhelyes épület a békéscsabai után ma az ország második legnagyobb evangélikus temploma.

Benczúr Gyula, a város híres szülötte is jóváhagyta a templom belső díszítését

Fotó: Vajk Brigitta

Mint megtudtuk, pazar belső festése az 1900-as évek elejéből való, az itteni művészeti iskola tanárainak munkája, s a fáma szerint a terveket maga Benczúr Gyula, a város híres szülötte is látta, ami valószínűleg azt jelenti, hogy jóváhagyásával készültek a munkálatok. A valóban káprázatos díszítésű templom – ami teljesen szokatlan az evangélikus templombelsőkhöz – egyébként a város zenei életének fontos színhelye, különféle koncertek, orgonaestek váltják egymást rendszeresen. Az épület homlokzatát díszítő 12 harang pedig óránként zenél az arra járóknak.

A tirpákok betelepítését meséli el a város egyik köztéri szobra is. Nagy Benedek 2001-ben készült alkotása – Városalapító atyák címmel – azt a pillanatot örökíti meg, amikor gróf Károlyi Ferenc átadja a telepítés pátensét Petrikovics János szarvasi csizmadiamesternek, aki a nagyszabású „költözést” megszervezte.

Indul a templomtúra a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban

Fotó: Vajk Brigitta

Toronykilátó és VR-túra

Utunk következő állomása a Kossuth téren található, s a város egyik jelképének számító Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházhoz vezetett. Az 1904-ben épült templom mára az egyik legfontosabb attrakcióhelyszín lett, nemcsak a gyönyörű templombelsőt lehet megcsodálni, de kilátóvá alakított egyik tornyába is fel lehet menni, ahonnan – 94 lépcsőfok megtétele után – a belvárosra nyíló panorámában gyönyörködhetünk. A templomban vettük fel azt a VR-szemüveget is, amely pillanatok alatt az 1900-as évek elejére repített minket, a régi, nyüzsgő belvárosi piac életébe.

Időutazó diákok

Fotó: Vajk Brigitta

Láttuk, hol diskurálnak a város papjai, miközben begördült a kisvonat, s feltűnt Andriska, a kisnövésű rikkancs is. Mint azt Furkóné Szabó Marianna elmondta, a 3 perces időutazás hónapokig tartó munka eredménye, a korhű jelenetek kidolgozásában helytörténészek és archív fotódokumentációk segítettek. A VR-film egyébként az iroda által szervezett városvezetések alkalmával tekinthető meg.

Ahol a kultúra összpontosul

A Benczúr és a Bessenyei terek által alkotott városrészt hivatalosan is Kulturális Negyednek hívják, amelyet északról a hamarosan megnyíló Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény modern épülete nyit, délen a felújított Rózsakert Szabadtéri Színpad zár.

A Móricz Zsigmond Színház előtt a színjátszás múzsáját ábrázoló  Thália-szobor és a Zöld város tanösvény buja növényvilága

Fotó: Vajk Brigitta

A köztük lévő területen, gyönyörű parkos környezetben találjuk a patinás Móricz Zsigmond Színházat, a város Alpár Ignác által tervezett négy épületének egyikét, mellette emelkedik a most megújult Szindbád épület, egy rendkívüli színháztörténeti rendezvénytér pódiumszínpaddal és étteremmel. A sort a Kulturális Negyed új színfoltja, az ősi arisztokrata család egykori hajléka, a Kállay-ház zárja, amely a Modern Városok Program részeként 2020-ban újult meg, és Kállay Gyűjtemény mellett várostörténeti kiállítást is bemutat digitális, interaktív módszerekkel. A Bessenyei és a Benczúr terek találkozásánál a jelenleg felújítás alatt lévő – várhatóan jövőre megnyíló – Jósa András Múzeum műemlék épülete emelkedik méltóságteljesen.

Kisfaludy Vénuszától Pangea életfájáig

Nem lehet nem észrevenni nyíregyházi sétánk során azt a sok szép köztéri műalkotást, amely a látogatóval szembejön. Az egyik leghíresebb szobor, a Vénusz születése (alkotója Kisfaludi Strobl Zsigmond, a budapesti Szabadság-szobrot is neki köszönhetjük), amely a Benczúr tér megbecsült éke, s a város zöldterületei fejlesztése során ezt is restaurálták. Tavasztól nyár végéig szökőkútként is funkcionál, jól illeszkedik a játszótérrel, futópályával, okospadokkal, napozóágyakkal, sakkasztallal és rengeteg növénnyel gazdagodott hangulatos park képébe. Vendéglátóink tovább meséltek a szobor történetéről, ami tulajdonképpen az eredetiről készült legelső bronzmásolat, és maga Kisfaludi Strobl ajándékozta a városnak.

A Vénusz, a festő és távolabbra a költő szobra – különös „szerelmi háromszög”

Fotó: Vajk Brigitta

De a Benczúr térnek van egy másik híres szobra is, amely a tér névadóját ábrázolja kezében festőpalettával, s mintha meg akarná védeni a mögötte álló Vénuszt az átellenben – a Bessenyei téren ­– álló katonaköltő, Bessenyei György fürkész tekintetétől. A fiatal és délceg költő, az öregedő és – kőszobor lévén – robosztus festő, valamint a könnyedséget, szépséget, fiatalságot, megtestesítő Vénusz különös „szerelmi háromszögéről” városi legendák keringenek…

A Bessenyei téren otthonra lelt Krúdy-szobor története viszont csöppet sem legenda. A Hazatérés című szobor a siófoki születésű Varga Imre alkotása, aki Nyíregyháza megrendelésére készítette a teljesen egyedinek szánt szobrot. A mű jól sikerült, Krúdy merengve, magányosan ül a postakocsin, igazi fotótéma a turistának, aki akár mellé is ülhet. A baj csak az, hogy Varga szemfülesen Siófok számára is készített egy megtévesztésig hasonló szobrot, csak ott az író fejére kalapot tett, a kocsit pedig továbbfejlesztette, lépcső vezet fel rá, hogy könnyebben lehessen Krúdy mellé ülni. Nyíregyháza csalódottságát gondolom, nem kell ecsetelnem, de mára ez a sztori is legendává nemesedett.

A színház előtti bájos parkban Váci Mihály tárja ki karját a postakocsiban ülő Krúdy felé – a város két nagy szülötte

Fotó: Vajk Brigitta

Váci Mihálynak, város másik híres szülöttének modern szobra nem „dicsekedhet” ilyen szaftos sztorival, kitárt karokkal ábrázolja a költőt a Móricz Zsigmond színház előtt, mintha csak arra várna, hogy valaki megölelje. Váci hírnevét erősen megtépázta, hogy a szocialista érában a legtöbbet idézett költő volt, ennek ellenére az egyik legszebb verse Nyíregyházáról – az Én szőke városom – néhány éve megdöntötte a legnagyobb létszámú versmondás magyarországi rekordját, amikor közel 2 ezren szavalták egyszerre a nyírségi megyeszékhely sportcsarnokában.

Boldogan mesélnék a város többi szobráról is, mert általuk is körvonalazódik a város története, de hely hiányában már csak egy különleges műre hívnám fel a figyelmet, amely nem köztéren áll, hanem a Hotel Pangea lobbijában kapott helyet.

Négy emelet magas életfa a Pangea Hotel lobbijában

Fotó: Vajk Brigitta

A Nyíregyházi Állatpark részét képező tematikus szállodában 13 méter magas életfa mutatja be több mint 500 állatfaj faragott képmását, a katicától a szarvasig. A 4 emeletnyi magas különleges alkotást – amelyen közel egy évig tucatnyi fafaragó dolgozott – a hotel üvegfalú liftjéből menet közben lehet tüzetesebben szemügyre venni.

Hagyományápolásból is jeles

A belváros felfedezése után utunkat Nyíregyháza zöldövezetében folytattuk, s miközben a Sóstói úton haladtunk kifelé a városból, gyönyörű tölgyerdő és impozáns századeleji villasor – amelyből ékszerdobozként emelkedik ki a közelmúltban felújított Bencs villa – szegélyezte az utat.

A Sóstói Múzeumfaluban Baloghné Szűcs Zsuzsanna, igazgató köszöntése után kollégái gondjaira bízott minket, akik rajtunk is gyakorolták a falumúzeumban már sikeresen alkalmazott élő történelmes módszert. Kállai Beatrix tárlatvezető 19. századi polgári ruhába öltözött pedagógus szerepében, két kollégája rétközi és szatmári menyecskeviseletben varázsoltak minket vissza a régmúlt idők, mesterségek és a tájjellegű építészet különleges világába – ismét csodás időutazás részesei lehettünk.

Kállai Beatrix polgári ruhába öltözött pedagógus szerepében, két kollégája rétközi és szatmári menyecskeviseletben fogadja a csapatot

Fotó: Vajk Brigitta

A közel 50 éves múzeumfalu egy népmesekutató, Erdész Sándor gyűjtőszenvedélyéből nőtt ki. Ő kezdte a 70-es években – Szatmár-Bereg, Rétköz, Nyíri Mezőség, Nyírség településeit járva – összegyűjteni, és egy helyen újraépíteni a régi épületeket. A skanzen 1979-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, és a 90-es évekig folyamatosan újabb és újabb portákkal gyarapodott. 2014-ben Árpád-kori falurész épült hozzá, így teljes területe közel 10 hektárt tesz ki.

A portákat végigjárva megelevenedik egy működő falu, ahol ugyanúgy bemutatják a szegényesebb házakat, mint a közepesen vagyonos vagy a jómódú, kisnemesi életmódot folytató családok életét, sőt még a csarodai paplakba is betérhetünk.

Az ország második legnagyobb múzeumfaluja a térségi (felső-tiszai és szatmár-beregi) épületeket, életmódot és hagyományokat mutatja be

Fotó: Vajk Brigitta

De nem hiányozhatnak a faluból olyan épületek sem, mint a templom, a szatócsbolt, a szárazmalom, a kovácsműhely, a magház, vagy a faluközpont legnagyobb háza, a Barabásról érkezett iskola.

A múzeumfalu leghosszabb, közel 40 méteres épülete Nyíregyháza belvárosából, a Szarvas utcáról került ide, ez a kismesterségek műhelysora, ahol rendszeres bemutatókat tartanak a mézeskalácsos, a kádár- és a kerékgyártó műhelyekben, alkalomszerűen pedig a suszter- és a csizmadiaműhely is működik.

Szilvalekváros sütemény és házi szörp várt minket a paplak fogadószobájában

Fotó: Vajk Brigitta

A skanzenben márciustól novemberig rendszeresek a különféle tematikus programok, az idei év utolsó nagy eseményén, a november 12-i Márton napi vigasságokon már 9 órakor megnyílnak a porták, és egész 15 óráig tart a libaságok ünnepe rengeteg hagyományőrző családi programmal.

Üvegfolyosón az élményfürdőbe

A skanzenből sétatávolságra, a Sóstó északi partjánál igazi többgenerációs fürdőkomplexum, az Aquarius Élmény- és Parkfürdő terül el, ahol Podlovics Lajos vezérigazgató fogadta a társaságot, és gyors vezetést tartott, hogy jusson idő megtapasztalnunk a fürdő szolgáltatásait is.

Mint elmondta, a Sóstói Gyógyfürdő Zrt. öt fürdőt üzemeltet, ezzel Budapest után a második legnagyobb fürdőváros Nyíregyháza, ahol a belvárosi fürdő a helyiek törzshelye, a természetes Tófürdő különlegessége, hogy még termálmedence is helyet kapott a területen, a Hotel Fürdőház saját wellnessrészleggel rendelkezik, és utcai látogatókat is fogad, az egész évben nyitva tartó Aquarius Élményfürdőhöz pedig egy 8 hektáros, szezonálisan működő Parkfürdő kapcsolódik, s a két fürdő közös jeggyel látogatható, átjárható.

Az Aquarius Élmény- és Parkfürdő évi 500 ezer vendéget fogad

Fotó: Vajk Brigitta

A fürdőhöz 2015-ben 140 négyzetméteres gyógyászati szárny épült, ahol korszerű balneo- és fizikoterápiás kezelésekkel segítik az egészség megőrzését, a főként reumatikus és mozgásszervi betegségek hatékony kezelését. A vezérigazgató külön kiemelte egyik büszkeségüket, a szénsavas kádfürdőt, amellyel komoly eredményeket lehet elérni az érszűkület kezelésében. Arra is büszkék, hogy a Magyar Fürdőszövetség szigorú kritériumrendszere alapján az Aquarius Élmény- és Parkfürdő 2017-ben elnyerte a legmagasabb, ötcsillagos minősítést.

A látogatás után módunkban állt meg is tapasztalni a fürdő kényeztető szolgáltatásait, s az ajándékba kapott félórás lazító masszázst követően csobbanhattunk is a Termálvilág gyógyvizes medencéjében.

Belestünk a Gyermekvilág részlegre is, ahol akár Jack Sparrow kalózhajóján is kalandozhatnak a kicsik a liánok és inka romtemplomok között. Hogy mennyi bel- és kültéri medence, pezsgőfürdő, sodrófolyosó, csúszda található itt, azt hosszú lenne felsorolni, tény, hogy egy teljes nap szükséges mindezek kipróbáláshoz.

Ráadásul nyáron a Parkfürdőben lehet fokozni az élményeket, ahol a komplett csúszdapark és a Poolbar a slágerek.

A hotelben mindehol érezni, hogy körbevesz a természet

Fotó: Vajk Brigitta

Aki a fürdő közelében keres szállást, több kategória közt is választhat, az egyik a háromcsillagos Hotel Fürdőház, amelynek műemlék épületében már a 18. században is gyógyfürdő működött, a másik – ahol mi is megszálltunk ­– a néhány éve átadott négycsillagos Hunguest Hotel Sóstó. Különlegessége, hogy mind a szobában, mind az étteremben úgy érezzük, a természet körbevesz minket, a komfortérzetünket pedig fokozza, hogy egy üvegfolyósón keresztül kényelmesen átsétálhatunk a fürdő összes részlegébe.

Rutinak férjhez kell mennie!

A Nyíregyházi Állatpark (Sóstó Zoo) már régóta a bakancslistámon volt, de nemcsak azért, mert világhírű elismertsége van már a szakmában – 2015 óta háromszor is elnyerte kategóriájában az Európa legjobb állatparkja címet –, hanem azért is, mert a veszélyeztetett fajok tenyésztésében és a fajmegőrzésben élen járnak. Mindezt maximálisan igazolta Révészné Petró Zsuzsa több mint professzionális vezetése, akiről hamar kiderült, hogy a névkártyáján szereplő titulus – zoológiai osztályvezető – csupán „álca”, bátran hívhatjuk az állatpark mindenesének, szócsövének, de főleg a szívének, mert amerre ő dobban, pillanatok alatt odasereglenek az állatok is kakadutól elefántig, mindegyiket ismeri, nevükön szólítja őket – egyszóval az élete ez a park.

Révészné Petró Zsuzsa az állatpark szíve, amerre ő dobban, odasereglenek az állatok is

Fotó: Vajk Brigitta

Zsuzsa riasztó adatokkal indította vezetését: az elmúlt 50 évben 70%-kal csökkent minden állatfaj populációja a természetben, s bár az állatkert éppen az állatoknak nem a legideálisabb lakóhely, de elengedhetetlenné vált ahhoz, hogy genetikailag meg tudjuk őrizni ezeket a fajokat. „Noé bárkája vagyunk” – mondta, s kiemelte, hogy az oktatás, a kutatás és a visszatelepítés az elsődleges feladatuk.

De azért a szórakoztatásból sincs itt hiány! A 35 hektáron elterülő, 25 éves állatparkban kontinensekre bontva fedezhetjük fel a föld élővilágát, s 140 fős dolgozói gárda gondoskodik itt a nap 24 órájában, példás csapatmunkában 500 faj 5000 egyedéről. A dömping természetesen nyáron van, az őszi-téli időszakot arra használják ki, hogy új dolgokat építsenek. Jelenleg a Sarkvidék élővilágát bemutató Jégkorszak terület épül, várhatóan 2024-ben nyílik meg.

Zsuzsával bejártuk a Zöld Piramist és Ócenáriumot, ahol Ázsia trópusi esőerdeit lehet megtekinteni – sok helyen függőhidakon vezetett az utunk –, illetve a tenger élővilágát felfedezni.

Élmény hallgatni Zsuzsát, ahogy az ausztrál kakaduval, Kokóval társalog – két jóbarát

Fotó: Vajk Brigitta

A park távolabbi részére kiskocsi vitt el minket – ezt a szolgáltatást a nagyközönség is igénybe veheti –, és jutott idő a nagy kedvencek bemutatására is, az ausztrál kakadu, Koko boldogan produkálta magát Zsuzsának.

De megismertük a borneói orángután, Ruti történetét is, aki Nyíregyházán született, és az Európai Fajmegőrzési Program (EEP) keretében idén egy dániai állatkertbe került át, hogy új családot alapítson. Megható élmény volt, ahogy Zsuzsa könnyekkel küzdve meséli, miként nőtt fel szemük előtt Ruti, és lett nagy kedvenc 9 évig élvezve a gondozók féltő babusgatását.

Az állatkert területén – az országban egyedülállóan – két szálloda is működik, a négycsillagos Pangea és a kétcsillagos a Dzsungel, de a közeli tölgyes mélyén lakhatunk a háromcsillagos Ózoonban is, ha több napra jövünk Nyíregyházára.

**

Köszönjük a meghívást a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft.-nek, az élményeket az attrakciógazdáknak, a szállást a Hunguest Hotel Sóstónak, a gasztronómiai utazást a Hedonist és a Colorado éttermeknek!