Ma még csak ágyaz és mosogat a vendégmunkás, de hamarosan a főnökünk is lehet

A konferenciát a VIMOSZ, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és az Országos Humánmenedzsment Egyesület közös szervezésével, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vendégeként rendezte meg május 10-én.

Rá vagyunk szorulva a külföldi munkaerőre

„A téma a demográfiai folyamatok okán egyre fontosabbá válik, hiszen európai szinten és Magyarországon is fogy a hadra fogható munkaerőállomány" – kezdte előadását Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, hozzátéve, hogy az elkövetkező 20-25 évben ezen a téren nem is várható változás. Számításba kell venni, hogy az uniós tagállamok mindegyike ugyanezzel a problémával küzd és a minél jobb minőségű külföldi munkaerő beszerzésére törekszik. Fel kell készülnünk arra is, hogy a szabad munkaerőáramlás lehetőségével élve, a jövedelmi különbségek miatt a magyarok továbbra is nagy számban fognak külföldön munkát vállalni.

„Az említett okok miatt tudomásul kell venni, hogy rá vagyunk szorulva a külföldi munkaerőre" – foglalta össze a helyzetet.

Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke

Fotó: VIMOSZ

„A Covid utáni újra indulást követően, 2024 már újra a 2019-es évet idéző munkaerőhiányról szól, állandósult problémánk a jó minőségi munkaerő hiánya" – erősítette meg állítását Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon és a nyugat-európai országokban tartósan fennálló, demográfiai problémáról van szó, ami minden magas munkaerő-intenzitású ágazatban hosszú távon érezteti majd a hatását. Kedvező, hogy a turizmus jellegéből fakadóan nagyon könnyedén tud integrálni harmadik országbeli munkavállalókat, jó célpiaca lehet tehát ennek a területnek, ezért lobbiztak, hogy minél több szakágban váljon lehetővé a vendégmunkások alkalmazása.

A jogszabályok a magyar munkavállalókat védik

A téma rendkívül nehéz és komplex, emellett komoly társadalompolitikai aspektusa van, ami az elmúlt egy év jogalkotási folyamatára is rányomta a bélyegét – hangsúlyozta az új jogszabályi struktúra felállása kapcsán Rolek Ferenc. Miközben ugyanis egyértelmű, hogy a külföldi munkaerőre szükségünk van, az új törvényben a jogalkotók a magyar munkavállalók védelmében feltétlenül deklarálni akarták, hogy a vendégmunkások határozott időre, kontrollált körülmények között érkeznek.Ahogy korábban, a harmadik országbeli állampolgárok vendégmunkásként a vállalkozások meghatározott köre által igényelhető, egyszerűsített csoportos keretengedéllyel érkezhetnek Magyarországra. A vonatkozó kormányrendelet 15 ország (Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám, Oroszország, Brazília, Georgia, Kirgizisztán, Venezuela, Kolumbia) állampolgárai számára nyitja meg ezt a lehetőséget, országonkénti részkvóta nélkül.

Rolek Ferenc, a MGYOSZ alelnöke

Fotó: VIMOSZ

Újra meghatározták azt a mintegy 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár. (Hiába szorgalmazta ugyanakkor a VIMOSZ öt munkakör (konyhafőnök/séf, szállodai recepciós, vezető takarító, mosodai gép kezelője, kézi mosó/vasaló) levételét a tiltó listából, törekvésük mindössze egyetlen munkakör, a konyhafőnök/séf tekintetében járt sikerrel – A szerk.)

Kedvező ugyanakkor, hogy az új szabályozás a munkaadók felelősségével kapcsolatban enyhébb a korábbinál.

A 3. országbeli munkavállalók tartózkodási időtartam-korlátozásával kapcsolatban a MGYOSZ sajnos nem tudott érvényt szerezni javaslatuknak. „A 2+1 év felülírja a gazdasági racionalitást és nemzetközi összehasonlításban sem versenyképes, az időtartam rövidségét a MGYOSZ a kezdetektől erősen, de eredménytelenül támadta" – fogalmazott Rolek Ferenc.

Erős kontroll alatt a munkaerő-behozatal

Az új idegenrendészeti jogszabály (a 2023. évi XC. törvény) a korábbihoz képest sok szigorítást tartalmaz – kezdte prezentációját a Star Jobs Magyarország képviseletében jelen lévő Balogh Csaba, aki a vendégmunkások új feltételek szerinti foglalkoztatásáról beszélt.A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel kapcsolatban nincs túl sok változás, jelenleg bármilyen országból, bármilyen munkakörre behozhatók munkavállalók.Az eljárási rendszer változatlanul legalább 70 napos, ahhoz előzetes szakhatósági eljárás szükséges. Ha bebizonyosodik, hogy az adott munkakörre valóban nem lehet magyar munkaerőt toborozni, akkor van lehetőség a külföldi munkavállaló behozatalára. A kérelmek elutasítási rátája sajnos elég magas, a gyakorlatban nagyjából 40-50 százalék – ismertette a szakember.

Balogh Csaba (Star Jobs)

Fotó: VIMOSZ

Ennek oka, hogy a kormány a vendégmunkás tartózkodási engedélyt kívánja előtérbe helyezni. Ebben az esetben ugyanis mind a kérelmeket beadó vállalkozások köre, mind a vendégmunkásokat adó országok listája, mind a betölthető munkakörök korlátozva vannak, a folyamatban foglalkoztatóként részt vevő piaci szereplők pedig könnyen ellenőrizhetők. Ez komoly szándék, az új szabályozás komoly bírsággal sújtja azokat a foglalkoztatókat, akik bizonyos (például bejelentési) kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. Ez az erős kontroll magyarázza, hogy a benyújtott kérelmek elfogadási rátája vendégmunkás-tartózkodási engedélyek esetén 99 százalékos.

Előnyök és szigorítások a vendégmunkások alkalmazásában

A sok korlátozás mellett a rendszernek rengeteg előnye is van – emelte ki Balogh Csaba. Az egyik a gyorsaság: 21 napos eljárásról beszélünk, ami 1-1,5 hónapon belüli munkába állást tesz lehetővé. Ez fontos, mert a tapasztalat szerint ennél hosszabb várakozás esetén a munkavállalók már toborzás közben lemorzsolódnak. Vendégmunkás-tartózkodási engedély esetén az eljárás nem csak egyszerűbb és gyorsabb, de olcsóbb is.

További előny, hogy az a munkáltató, aki a vendégmunkásokat kedvezményezett foglalkoztatóként az országba behozza, kölcsönzési eljárásban biztosítja a kölcsönbe vevőnek a munkavállalókat. Munkáltatóként a bérszámfejtéstől kezdve a nyilvántartások vezetéséig minden az ő felelőssége, ami a foglalkoztató számára nagy előny és a behozatallal kapcsolatos költségeket is ellensúlyozza. A kölcsönbe vevő egyetlen feladata a jelenléti ív vezetése. A kölcsönzött munkavállaló saját állományba a későbbiekben sem vehető át – hangsúlyozta Balogh Csaba.

Tapasztalatuk szerint a legtöbben Vietnámból érkeznek vendégmunkásként hazánkba. Gyorsan alkalmazkodnak, gyorsan tanulják a nyelvet, nagy kulturális különbségekkel sem kell számolni. Ugyanakkor „többen sérelmezik, hogy a kedvezményezett 15 ország közé Kína nem került bele" – jegyezte meg a szakember.

Jelentős szigorítás a tavalyihoz képest, hogy jelenleg a vendégmunkások behozatala is szakhatósági eljáráshoz kötött, meg kell futtatni a piacot, hogy nincs-e a feladatra magyar munkaerő – emelte ki. Hozzátette azt is, hogy minden felelősség megoszlik, tehát a munkáltató és a kölcsönbe vevő között egyetemleges felelősség van. Újdonság, hogy komoly szabályozásokat vezettek be a vendégmunkások elszállásolására vonatkozóan. Előírási követelmény például, hogy a vendégmunkásokat lehetőség szerint a lakosságtól elkülönítetten kell elszállásolni. A jövőben ugyanakkor a minősített kölcsönbeadó felelőssége lesz, hogy minden ilyen problémát megoldjon – tért ki egy fontos aspektusra az előadó.

Miközben az új jogszabály szerint a belföldi kérelmezés megszűnt, a kiemelt foglalkoztatók belföldön is benyújthatják ezeket az igényeket, ami nagy könnyebbséget jelent.

A szállodákban leggyakrabban a house keepingen találkozni vendégmunkásokkal

Fotó: 123rf.com

Ezzel szemben hátrány, hogy a tartózkodást a 2+1 év lejárta után nem lehet belföldön újra kérvényezni, ehhez az illetőnek haza kell utaznia, viszont ugyanazzal a procedúrával visszahozható.Viszont akinek még a korábbi rendszer szerint kiadott engedélye van, annak lejárta után jelenleg belföldön is kezdeményezheti a tartózkodás meghosszabbítását, akár foglalkoztatási engedéllyel is.

Fontos tudnivaló az is, hogy a vendégmunkáshoz nem csatlakozhat családtag, a letelepedési rendszerből kizárták őket. Az előadó biztosította a munkáltatókat arról, hogy a vendégmunkások körében lemorzsolódás nincs, ami mégis, az már a toborzás idején megtörténik. A behozatalnál az idő a legnagyobb ellenség, a 21 és a 70 nap közötti várakozási idő is számottevő – fogalmazott.

(Általános foglalkoztatási céllal, illetve vendégmunkásként összesen 65 ezer új engedélyt lehet kiadni. Az ukrán és szerb állampolgárok korlátozás nélkül hozhatók be, nem számítandók bele ebbe a keretszámba – a Szerk.)

Gyakorlati tapasztalatok első kézből

Az eseményt záró kerekasztal beszélgetésen Varga Csaba, a Danubius Hotel üzemeltetési és HR-vezérigazgatója, Sáfár Ferenc, a BioGastro Kft. ügyvezetője és Görög Rudolf, a Work & Smile tulajdonosa osztotta meg a vendégmunkások alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatait.

Varga Csaba (Danubius Hotels), Sáfár Ferenc (BioGastro Kft.) és  Görög Rudolf (Work & Smile) a kerekasztal-beszélgetésen

Fotó: VIMOSZ

Ahogy azt a beszélgetésben kiemelték, az első lépések megtétele előtt érdemes körültekintően tájékozódni a vendégmunkásokat adó ország kultúrájáról. A munkába állást követően sarkalatos pont a külföldiek integrálására, erre a magyar kollégákat és magát a fogadó szervezet kultúráját is fel kell készíteni. A kiválasztás és a beillesztés egyaránt komoly munka, 3-6 hónap aktív tevékenységet igényel. A zökkenőmentes kommunikáció biztosítására érdemes többféle eszközt használni, például online fordítóprogramokat és chatcsoportokat, emellett tolmácsot is. Oda kell figyelni a vendégmunkások lelkének ápolására, be nem válás esetén érdemes több feladatkörben kipróbálni őket. A betanításban a nagyméretű, egyértelmű rajzok nagyon hasznosak lehetnek. A szakemberek szerint az erre specializálódott vállalkozásoknak nemcsak a megfelelő munkaerő kiválasztásában és a zökkenőmentes ügyintézésben, hanem az utaztatás és az itteni elszállásolást illetően is nagy hozzáadott értéke lehet.

Magasan képzett munkaerő is jön majd a harmadik országokból

Hozzá kell szoknunk, hogy év közben hullámoznak a jövedelemkiáramlások, nagy a nyomás a munkáltatókon, ha főszezonban akarnak munkaerőt felvenni. Kis túlzással, a szobákhoz hasonlóan ma már a munkaerőt is rugalmasan kell árazni – emelte ki Varga Csaba. Meglátása szerint nagyot üt a munkatársak lelkén, hogy ezekben az időszakokban a külső versenyképesség megtartása érdekében feláldozzák a belső méltányosságot, azaz a „szükséghelyzetben" felvett kollégák magasabb bért kapnak a csapat többi tagjához képest. Bízik benne, hogy a harmadik országbeli dolgozók foglalkoztatása átmeneti eszköz lehet ennek a helyzetnek a kezelésére is. Jelezte azt is, hogy a nagy áttörést az jelenti majd és az hoz igazi kihívásokat, amikor a vendégmunkások nemcsak az üzemeltetésben és a végrehajtó munkakörökben, hanem a felsőbb pozíciókan is jelen lesznek. Néhány éven belül a hazai munkaerőnek tehát nem csak a kollégája, de a főnöke is harmadik országbeli lehet. Az európai országok ebben a tekintetben évekkel előttünk járnak – emelte ki.

Egyetértett szavaival Sáfár Ferenc, aki bízik benne, hogy 4-5 éven belül magasabban képzett szakembereket is be tudnak hozni a harmadik országokból. Görög Rudolf megerősítette, hogy közvetítőként ők is megkezdték az elmozdulást ebbe az irányba. Bármilyen szintű pozícióról van szó, az eddigi tapasztalataik alapján a hazai dolgozókkal nem betölthető munkakörök ellátására nagyon alkalmasak a vendégmunkások.