„A vendégmunkás nem migráns" – a magyar szállodákban szükség van a külföldi munkaerőre

„A vendégmunkás nem migráns" – szögezte le rögtön beszélgetésünk elején a témával kapcsolatban Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke a közelmúltban vidéki városokban a vendégmunkásokkal szemben kialakult feszültségekre utalva. A szakember szerint a velük szembeni, megalapozatlan félelmek emberi és szakmai szempontból is aggályosak. Tőlünk, Magyarországról is sokan elmennek külföldre dolgozni, elsősorban azért, hogy anyagilag támogassák itthon maradott családtagjaikat, vagy megalapozzák egy későbbi lépésük pénzügyi hátterét. „Nekünk sem esne jól, és nem is lenne korrekt, ha a fogadó országban migránsnak neveznék őket, hiszen képzett, nyelveket beszélő, hasznos munkát végző emberekről van szó" – fogalmazott.

A munkerőhiány égető, a vendégmunkás törvény szigorú

A laikusok közül sokan talán nem tudják, de nem hónapok, hanem évek óta dolgoznak vendégmunkások – elsősorban szobaasszonyok, de szakácsok, felszolgálók, sőt lovászok is – a magyar turisztikai szolgáltatóknál, a budapesti, ötcsillagos szállodáktól kezdve az alacsonyabb kategóriájú, vidéki házakban, illetve vendéglátóhelyeken. Korábban szinte kizárólag Ukrajnából és Szerbiából érkeztek vendégmunkások a turisztikai ágazatba, de ma már ennél jóval szélesebb a küldőországok köre.

A közelmúltban egy turisztikai szakmai konferencián Anfer Tamás, a ServiceFlow munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég szakértője elmondta, hogy a 2021 óta létező jogi lehetőséget – harmadik országbeli munkavállalók alkalmazását – Ukrajna és Szerbia mellett immár 15 további ország állampolgárára terjesztették ki. A szállodás és vendéglátó munkakörökre elsősorban az Indonéziából és a Fülöp-szigetekről érkezőket ajánlják, egyrészt azért, mert sok közöttük a szakképzett munkaerő, másrészt gyakorlatilag valamennyien jól beszélnek angolul.

A harmadik országbeli, azaz az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkások nem új életet kezdeni jönnek Magyarországra, hanem meglévő, meghirdetett állásokat betölteni, vagyis dolgozni, pénzt keresni. Nem akarnak, de nem is tudnak letelepedni, hiszen, az ún. vendégmunkás törvény szigorú feltételekhez köti a külföldiek magyarországi munkavállalását

A tényleges volument illetően ugyan csak az idei számok lesznek a mérvadók, annyi azonban bizonyos, hogy az ázsiai munkavállalók száma – akárcsak a közvetítésükre és kölcsönzésükre szakosodott cégeké – folyamosan nő. Aggodalomra azonban nincs ok, hiszen a jogszabály értelmében, csak annyi vendégmunkás jöhet be Magyarországra, amennyi betöltetlen hely van. Aki behozza a vendégmunkást, köteles felelősséget vállalni érte, és a maximum két évre szóló munkavállalói engedélyét csak nagyon szigorú feltételekkel, egy alkalommal lehet meghosszabbítani, de csupán további egy évvel.

Aki behozza a vendégmunkást, köteles felelősséget vállalni érte

Fotó: 123rf.com

Cikkünkben az ország keleti és nyugati felében üzemelő szálláshelyeket, és budapesti hoteleket üzemeltető cégcsoportot is megkérdeztünk a külföldi munkaerővel kapcsolatos tapasztalataikról.

Elit helyeken szereztek tapasztalatot a Hotel Ózon Srí Lanka-i vendégmunkásai

Több mint 50 Sri Lanka-i vendégmunkás dolgozik és adja a személyzetnek közel egyharmadát a mátraházai Hotel Ózon & Luxury Villasban.

Hoffmann Henrik igazgató szerint nagy bajban lettek volna a tavaly novemberi nyitáskor és a későbbiekben is folyamatosan együtt kellett volna élniük a munkaerőproblémákkal a vendégmunkások nélkül. Ehelyett szakképzett és nagy tapasztalattal rendelkező munkaerőhöz jutottak: öt bármixerük kifejezetten képzett, jó hozzáállású szakember, akik a Maldív-szigeteken, Katarban, Dubajban vagy Szaúd-Arábiában szereztek igencsak releváns tapasztalatot. A csapatot összefogó és a munkát szervező három Srí Lanka-i supervisoruk egyike egyenesen az ötcsillagos Atlanis The Palmból érkezett Mátraházára.

A társaság természetesen nem homogén, a szakképzett és angolul jól beszélő kollégák megállják helyüket a frontban felszolgálóként, bármixerként, pultosként, londínerként, szakácsként vagy cukrászként, a kisebb tudással rendelkezők pedig a háttérben a house keeping területén, kisegítőként a konyhán vagy a mosodában teljesítenek szolgálatot.

„Mi Srí Lankán találtuk meg azt a hozzáállást és vendégszeretetet, amit szállodánk szemléletéhez csatolni tudtunk" – tette hozzá az igazgató. Véleménye szerint az ázsiai szigetország nemcsak az ott élők angolnyelv-tudása szempontjából jó választás, a relatív kis területű ország relatív kicsi európai diaszpórával rendelkezik, így a továbbmigrálás kockázata is kisebb, mint a kontinensünkön nagy számban jelen lévő indiaiak vagy vietnámiak esetén.

Miközben külföldről érkezett dolgozóik nagy részével elégedett, Hoffmann Henrik a nehézségeket sem titkolja. „Természetesen itt is előfordulnak munkahelyi és családi problémák, történt már cserélődés és olyan vendégmunkásuk is akadt, aki megszökött" – nyilatkozta. A szokásokban és a munkatempóban is lehetnek különbségek, ami miatt a betanítás kezdetben több időt vett igénybe, a nagyszámú csapatba érkezőket azonban már gyorsan integrálják, aki megérkezik, kéthetes betanulás után értékes munkatárssá válik. Akikkel elégedettek, azokkal a kétéves munkaszerződésük lejárta után szeretnének majd hosszabbítani, élve a jogszabály adta lehetőséggel.

A vendégmunkások bére nagyságrendileg azonos a hasonló pozícióban dolgozó, hazai munkavállalókéval, a lakhatást a szálloda szomszédságában lévő, 35 szobás munkásszállón oldják meg. A helyben lakás az iparágban kifejezetten előnyt jelent, a munkásszálló lakóit osztott műszakokra, késő esti munkavégzésre is könnyebb beosztani.

Az újranyitás óta eltelt tíz hónapban se a többi kolléga, se a vendégek részéről nem tapasztaltak a Srí Lanka-i kollégák irányában ellenérzést. A toborzás alkalmával a hazai munkaerőt is felkészítették a helyzetre, a munkahelyi kapcsolatok jók, nincsenek konfliktusok, sőt, a vendégmunkások példát is mutatnak a hozzáállásban.

Hoffmann Henrik saját céget is alapított a vendégmunkások Magyarországra szerződtetésére, a toborzást kinti partner segítségével intézi,az interjúztatást induláskor a helyszínre utazva, saját maga végezte. Most már saját szállodáján kívül néhány más hazai, felsőkategóriás szolgáltatót is ellát külföldi munkaerővel.

Nagy bajban lettek volna a tavaly novemberi nyitáskor a vendégmunkások nélkül

Fotó: Hotel Residence Ózon Facebook-oldala

Tapasztalatai szerint az iparág szereplői Magyarországon még óvatosak, de egyre többen nyitottak rá, hogy távol-keletieket alkalmazzanak. „A munkaerő tekintetében ma már azt az egyetlen kérdést lehet feltenni, hogy van, vagy nincs" – sommázta véleményét az igazgató.

A migráns és a vendégmunkás kifejezést nem szabad összemosni – emelte ki végül Hoffman is. A kollégáik nem a kerítésen át, útlevél nélkül érkeztek, szigorú idegenrendészeti eljáráson túlesve jelentkeztek munkára úgy, hogy két év múlva el fogják hagyni az országot – hangsúlyozta.

Hiányszakmákat pótol thai munkavállalókkal a Greenfield Hotel

Legutóbb nyár elején nyilatkozott a témában szerkesztőségünknek, azóta újabb szakáccsal bővítette a bükfürdői házban dolgozó thai munkaerő számát a Greenfield Hotel Golf & Spa. „Könnyebben pótolható a szakképzett munkaerő az erre szakosodott közvetítőkön keresztül, mint itthonról" – adott magyarázatot a lépésre Klára Ágnes szállodaigazgató. A határ közelében a helyzetük különösen nehéz: miközben a szakácsok tekintetében éppen kevésbé kritikus a helyzet, felszolgálót és szobaasszonyt a magyar munkaerőpiacról egyszerűen lehetetlen találni.

A szállodában tavaly indult el a harmadik országbeli munkatársak foglalkoztatása, jelenleg 2 konyhai kisegítőt, 2 szakácsot, 6 takarítót és 1 kertészt alkalmaznak. A létszám az indulás óta alig változott, a személyekben azonban volt cserélődés és menet közben a szerződéseket is határozott időre (2 év) változtatták, hogy szállodájuk hosszabb távon biztosítva legyen.

Újabb szakáccsal bővítették a bükfürdői házban dolgozó thai munkaerő számát

Fotó: Greenfield Hotel Golf & Spa

Az igazgató tapasztalatai szerint a közvetítő cégen keresztül érkező dolgozók nyelvtudása és a munkához való hozzáállása – akárcsak a hazai munkaerő esetén – különböző. Egyes munkakörökben a betanulásuk picit hosszabb (3-4 hónap) lehet, összességében mégis megéri alkalmazni őket. A foglalkoztatás feltételeiben nincs különbség a külföldi és a hazai munkavállaló között, a munkabérek nagyságrendileg megegyeznek és az étkezési lehetőségeket is azonos feltételekkel vehetik igénybe, emellett szállást is biztosítanak számukra.

„Külföldi szakácsaink az itthon megszokott fogásokat készítik, de a vacsora kínálatában mindig szerepel egy-egy thai fogás, amiben megmutathatják tehetségüket, és amit a vendégeink nagy örömmel fogadnak" – emelte ki Klára Ágnes.

A nemzetközi gyakorlatot követi a BDPST Group

„Jellemző tendencia a hazai szállodaiparban, hogy bizonyos szakterületekre, munkakörökre egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Egyes konkrét területeken, meghatározott munkakörökben, korlátozott számban a BDPST Group is alkalmaz külföldi munkavállalókat azokban a pozíciókban, amelyeket nem tudott feltölteni hazai munkavállalókkal" – tájékoztatta lapunkat Somlyai Zoltán, a budai exkluzív klubját nemrégiben megnyitó vállalat szállodadivíziójának vezetője.

Jelenleg budapesti szállodáikban, a D8-ban és a Verno House-ban dolgoznak külföldi munkavállalók konyhai, illetve housekeeping területen, számuk nem éri el a húszat. Nemzetközi színtéren évtizedek óta bevett gyakorlat a más országbeli munkaerő alkalmazása, így annak a külföldi vendégkörnek, amelyik jellemzően a cégcsoport szállodáit látogatja, teljesen természetes a kiszolgáló személyzet diverzitása – tette hozzá a divízióvezető.