BKIK-konferencia a turizmus újraindításáról

A „Turizmus – újranyitás, de hogyan? Reflektorfényben az idegenvezetés" címmel rendezett online konferencia a világnaphoz kapcsolódva elsősorban az ágazat egyik legkiszolgáltatottabb szereplői, az idegenvezetők helyzetét járta körül.

Az idegenvezetők többsége egy teljes éve munka nélkül van

Fotó: 123rf

Nagy Elek, a BKIK elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a turizmus a pandémia által leginkább sújtott ágazat. A szállodák, a vendéglátóhelyek többsége zárva tart, az utazási irodák alkalmazottai, a rendezvényszervezők és az idegenvezetők pedig tömegesen maradtak munka nélkül.

Ebben az időszakban a BKIK különösen fontosnak tartja, hogy a „szakma diplomatái", az idegenvezetők világnapjukon, ha online formában is, de megmutassák, hogy ugrásra készen várják a nyitást.

Hozzátette: a kamara az elmúlt egy évben számos turizmust segítő javaslatot fogalmazott meg a kormányzat felé, amelyek közül jó néhányat el is fogadtak. Ezek között munkahelymegtartó támogatások és hiteltermékek egyaránt szerepelnek.

A Budapest Brand javaslatcsomaggal készül

Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a hazai koronavírus-fertőzöttek számának drámai emelkedésére utalva elmondta, a nyitás tervezett dátumai egyre tolódnak, most úgy véli, pünkösdnél előbb nem lehet számolni azzal, hogy érdemi számú turista érkezhet a fővárosba.

Az újraindulásra való készülődés kapcsán bemutatta a Budapest Brand nZrt. megújult arculatát és a főváros turizmusstratégiájának legfőbb pilléreit. Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják Budapest sokszínűségének felfedezését és láthatóvá tételét. A cél, hogy a közeljövőben olyan célpontok is a turisták látókörébe kerüljenek, amelyek korábban nem szerepeltek a mainstream ajánlatok között, és ezzel széthúzzák a turizmust a város egész területére. Ebben a programban az idegenvezetőkre is számítanak – tette hozzá.

Faix Csaba azt is elmondta, hogy az elmúlt év során külföldi és belföldi turisztikai kommunikációjukban egyaránt megerősítették a storytellinget. Ebben értékes eszközük a magyar vendégeknek szóló, tavaly indult Énbudapestem.hu oldal, amely online magazinként fontos inspiráció- és információforrás. Ezzel párhuzamosan a Budapestinfo.hu oldal fejlesztése is megindult, a korábban elsősorban a Budapest Card értékesítését szolgáló online felületet ugyancsak történetmesélő oldallá kívánják alakítani.

A vezérigazgató kiemelte: a Budapest Brand nZrt. szakmai munkacsoportja az ágazat szereplőinek bevonásával jelenleg is dolgozik egy újranyitási javaslatcsomag összeállításán.

A március 31-éig tartó munkában stratégiai partnerként a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is részt vesz; a cél egy valóban hasznos, a szakma évek óta terítéken lévő, valamint újabb kéréseit is közvetítő anyag elkészítése. Március 31. után azok is véleményezhetik az összeállítást, akik most nem vesznek részt az egyeztetésben. A fővárosi turizmusszervezet május 30. után kívánja eljuttatni a javaslatcsomagot a kormányhoz, illetve az országgyűléshez.

A legnagyobb fővárosi brandek megmaradnak

Faix Csaba megerősítette, hogy bár az EMMI és a Müpa az idei évtől kiszállt a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) szervezéséből és támogatásából, a főváros nem mond le erről a nagy múltú rendezvényről. A BTF idén online formában, 2022-től pedig újra élőben várja a közönséget.

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál is a portfólió része marad, ahogy a Budapesti Karácsonyi Vásár is; reményeik szerint ez utóbbit, ha létszámkorlátozással is, de idén már megtarthatja a főváros.

A szakmai partnerségek kapcsán a vezérigazgató elmondta, hogy 2020-ban az MSZÉSZ-szel együttműködésben hozták létre a Restart Budapest kártyát a belföldi turizmus élénkítésére. Bár (a fővárosba irányuló belföldi turizmusmarketing 40 éves elmaradása miatt) a termék sikere tavaly elmaradt a várakozásoktól, a Restart kártyát kis módosítással idén is kiadják. Hozzátette, hogy a fővárosi turizmus újraindulásának ugyancsak fontos eleme a Budapest Convention Bureau-val tavaly aláírt együttműködési megállapodás.

Az idegenvezetők egy éve vannak munka nélkül

Karsai Árpád, a Turisztikai Fejlesztők és Tanácsadók Szövetségének (TUTSZ) alelnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az idegenvezetők kihagyhatatlanok a turisztikai rendszerből: ők azok, akik mindenkor biztosítják a kulturális élmény átadását. Bár a trendek változnak, és a pandémia idején egyedül a virtuális megoldásokra van lehetőség, ez nem maradhat így: a guide-ok személyes jelenlétét igénylő élő turizmus az egyetlen lehetséges perspektíva. Az egyre változatosabb digitális megoldások sem az idegenvezetők helyett, hanem mellettük, velük együtt szolgálhatják a minél színvonalasabb vendégélményt.

A TUTSZ alelnöke utalt arra is, hogy az MTÜ nem állította le a fejlesztéseket, új árualap létrehozásán dolgozik. Ennek közvetítéséhez pedig elengedhetetlen, hogy életben maradjanak a többnyire egyéni vállalkozóként dolgozó idegenvezetők, akik pillanatnyilag csak saját magukra és a bizonytalan időpontban újrainduló piacra számíthatnak. Nem a hitelfolyósítás az idegenvezetők megmentésének fő eszköze – hangsúlyozta Karsai Árpád.

Stumpf Éda, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének (MIE) tiszteletbeli elnöke hozzászólásában megerősítette: az idegenvezetők tavaly tavasz óta nem dolgoznak, s bár számos alkalommal jelezték a döntéshozóknak a problémát, támogatást vagy adókedvezményt nem kaptak az államtól.

Példaként említette, hogy Szlovákiában az idegenvezetők korábban havi több mint 400 euró, most már 800 euró, Ausztriában havi 800-1200 euró állami támogatásban részesülnek.

Caesar Éva, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége (MISZ) elnöke hozzátette: a vidékieknek volt lehetőségük pályázni maximum egymillió forintra, de a budapestiek kimaradtak ebből, és a márciustól igénybe vehető államilag támogatott hitel kedvezményezettjei közé sem kerültek be első körben. Ezért az érdekképviseletek szeretnék elérni, hogy a kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt igénybe vehessék az idegenvezetők.