Molnár Judit: Sosem voltak még ennyire egymásra utalva az utazási irodák

Szerző: Fucskó Hajnalka

Forrás: turizmus.com

 2021. január 17. 15:59

Az utazási szakmán belül jelentkező repedésekről, a Covid-19-cel nehezített érdekképviseleti munkáról, az újraindulás kilátásairól és a kényszerűségből elhalasztott tisztújításról is beszélgettünk Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnökével, az OTP Travel ügyvezetőjével.

Decemberben 133 utazásközvetítő írta alá azt a nyílt felhívást, amelyben ajánlásokat, elvárásokat fogalmaztak meg az utazásszervező partnereik felé a „jó üzleti kapcsolat" kereteit illetően, miután néhány tour operator olyan feltételeket szabott a viszonteladói szerződések megújításakor, amit a közvetítők elfogadhatatlannak tartottak.

Megpróbált-e közvetíteni a felek között a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ), amely „hivatalból" képviseli mind az utazásszervezők, mind a viszonteladók érdekeit?

Kiemelt fontosságúnak tartom a piaci szereplők közötti korrekt partneri viszonyt, azonban az együttműködésüket alapvetően a felek által megkötött szerződésnek kell szabályoznia.

Átnéztem azt a 14 pontot, amelyben a közvetítők az utazásszervezőkkel való együttműködés kereteit foglalták össze, és véleményem szerint összességében nyitott kapukat döngetnek a kollégák a legtöbb tour operatornál. A magam részéről a 14 pont többségével egyet is értek.

 

Mivel nem tud azonosulni?

Szakmailag nem értek egyet azzal a ponttal, hogy az utazásszervező akkor is fizessen jutalékot, amikor ő mondja le az utat. Hiszen, ha nincs bevétele, sőt, a meg nem valósult úthoz még költségeket is le kell könyvelnie, miből fizesse akkor a jutalékot a közvetítőnek?

Abban az esetben pedig, ha egy utazásszervező csődöt jelentene, már nincs is a jutalékfizetésre kompetenciája – arról a felszámolónak, illetve a biztosító társaságnak kell döntenie.Ugyancsak megkérdőjelezem, hogy az utazásközvetítői jutaléknak legkevesebb 10 százaléknak kell lennie. A jutalék mértéke két üzleti vállalkozás által kötött magánjogi szerződésen alapul. Ennek a minimumát „bebetonozni" akár a kartellezés gyanúját is felvetheti, így a MUISZ ezt nem támogathatja!

 

Elfogadhatónak tart-e olyan szerződéses kikötést – tudomásunk szerint ez váltotta ki az irodák legnagyobb felháborodását –, hogy a közvetítő csak az utas hazatérése után kapja meg a jutalékot a szervezőtől?

Két utazásszervező esetében hallottam ilyen változtatást, így nem szabad általánosítani. Nem szeretném kikerülni a válaszadást, de ismét azt kell mondanom: a jutalék kérdése a szerződő felekre tartozik. Ugyanakkor látni kell, hogy a közvetítő esetében akkor teljesül a szolgáltatás, amikor átadta az utazási dokumentumokat az utasnak, illetve kiállította a jutalékszámlát. Ezzel szemben a szervező csak az utas visszaérkezését követően tudja lezárni az utat a könyvelésében.

 

„Elengedhetetlen a korrekt partneri viszony"

Nem lehet azon csodálkozni, hogy a Covid-19 miatt padlóra került utazási szakmában minden fejleményre, ami a status quo-t fenyegeti, a szokásosnál érzékenyebben reagálnak a piaci szereplők. Hogy látja: vajon a válság teremtette, vagy csak felszínre hozta a mélyben eddig is meghúzódó feszültségeket?

A jutalék körüli kérdések korábban is felmerültek már, a koronavírus-járvány ezt csak felerősítette. A felhívás megszövegezői maguk úgy fogalmaznak, hogy ebben a 14 pontban az elmúlt egy év tapasztalatait sűrítik össze.

Maximálisan egyetértek a felhívásuknak azon felvetésével, hogy az utazási irodák közössége egymásra van utalva, ehhez kétség sem férhet. Rendkívül fontosnak tartom, hogy utazásszervezőknek és viszonteladóknak vállvetve kell együtt dolgozniuk és semmiképp sem szabad ellenfélként tekinteniük egymásra.

Az éremnek persze két oldala van, és mindkét oldalon történtek olyan esetek, amelyeket felróhatnak egymásnak az üzleti partnerek. Jó néhány elszomorító jelzést kaptunk utasoktól az elmúlt hónapokban az előleg-visszatérítések kapcsán, s ezekben egyaránt érintettek voltak szervezők és közvetítők is.

Természetesen a korrekt partneri viszony nemcsak a jelenlegi rendkívül kritikus helyzetben elengedhetetlen, hanem a normál üzleti környezetben is. Hiba lenne úgy gondolkodni, hogy két, egymással szemben álló tábor van. A szervezők és a közvetítők együtt alkotják az utazási irodák közösségét.

Molnár Judit

Molnár Judit: Az utazásszervezők és az utazásközvetítők nem két szemben álló tábor, együtt alkotják az utazási irodák közösségét

Fotó: Fóti Péter

Új utazásközvetői érdekképviselet a láthatáron?

Oly mértékű az elkeseredés, hogy a hírek szerint az utazásközvetítők egy saját érdekvédelmi szervezet létrehozására készülnek. Vajon miért érezhetik úgy – nem először –, hogy nincsenek megfelelően képviselve az érdekeik a MUISZ-ban?

Aki figyelemmel kísérte az elmúlt években tett nyilatkozataimat, észrevehette, hogy mindig is utazási irodákról beszéltem, soha nem tettem külön utalásokat utazásszervezőkre és utazásközvetítőkre. Ez fokozottan érvényes volt az elmúlt hónapokban, a döntéshozókkal folytatott számos tárgyalásom során.

A MUISZ lobbimunkájának eredménye, hogy a december elején bejelentett 50 százalékos bértámogatást az utazásközvetítők is megkapják. Ez óriási megtakarítás azoknak a cégeknek, amelyek teljes munkaidőben, bejelentve foglalkoztatják a kollégákat. De sajnos sokan nem rendelkeztek annyi tartalékkal, hogy eddig ki tudtak volna tartani, és már korábban leépítésekre kényszerültek. A tagság körében végzett felmérésünk szerint 2020. március 1. és november 1. között az utazási irodákban teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma 58 százalékkal csökkent, míg a részmunkaidősöké közel háromszorosára nőtt.Még jobb lett volna, ha Magyarországon is oly mértékű támogatást kapott volna az utazási szakma, mint Európa más országaiban, vagy akár csak a szomszédos államokban, de minden fillérnek örülünk. Azt reméljük, a bértámogatást a három hónapon túl is meghosszabbítja majd a kormány, mert feltehetően a nyár elejénél előbb aligha tud újraindulni a nemzetközi utaztatás. Rettentően nehéz lesz kibekkelni a még előttünk álló, bevétel nélküli hónapokat, azt követően, hogy az utazási irodák forgalma 2020-ban csaknem 80 százalékkal csökkent az előző évhez képest, a saját felmérésünk szerint.

S különösen fontos lenne kiterjeszteni a bértámogatást az üzleti utaztatókra is, hiszen minden nemzetközi elemzés előrejelzése szerint csak ősztől várható az üzleti utazások beindulása.

Tudom, a legtöbben a szakmánkban a normatív alapú támogatással lennének elégedettek, de ebben egyetlen ágazat sem részesült Magyarországon.

Nézzenek körül a MUISZ munkájával elégedetlenkedők, mit ért el a többi szakmai érdekképviselet. Valóban azt hiszik, nem tett meg mindent és nem ment el a legmagasabb fórumokig az utazási szakma érdekében a szövetségünk?

Természetesen szíve-joga mindenkinek, hogy önálló érdekképviseletet alapítson, de egy ilyen kicsi piacon a szakma nem széthúzással, hanem kizárólag erői egyesítésével tudhat érdemben fellépni. Nálunk sokkal nagyobb, nyugat-európai országokban is csak elvétve akad példa arra, hogy külön szakmai szervezetbe tömörülnek a közvetítők.

 

A kis irodák számára segítség lehetne például a tagdíjak csökkentése, ahogy azt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége is meglépte. Hogyan alakult taglétszámuk az elmúlt évben?

Nem szerencsés az összehasonlítás, mert a szállodaszövetség sokkal nagyobb taglétszámmal és magasabb tagdíjakkal dolgozik.

2015-ben vezettük be a differenciált tagdíjfizetést a MUISZ-ban, pontosan a kis irodákra, az utazásközvetítőkre tekintettel. Mivel a tagdíj sávos, és bevételarányosan fizetik az irodák, 2021-ben oly mértékben csökkennek majd le a tagdíjbefizetések, hogy a MUISZ kénytelen lesz a tartalékához hozzányúlni, aminek meglétét egyébként az eddigi jó gazdálkodásunknak köszönhetjük.2020. január 1-jén 171 rendes tagunk volt, az év végén pedig 147 utazási irodát tartottunk nyilván. A tagjaink közül 24 iroda megszűnt, vagy kilépett. A rendkívüli tagok száma ugyanebben az időszakban 42-ről 40-re csökkent. Inkább részletfizetést kért 16 iroda, de nem lépett ki a szövetségből, az anyagi nehézségei dacára. Ezt a jelenlegi rendkívüli körülmények között elfogadható aránynak gondolom, még akkor is, ha ez év elején néhány további iroda jelezte, hogy a bizonytalan helyzet miatt nem tudja fenntartani tagságát.

 

Felére csökkent az utazásszervezők száma

A napokban írtuk meg, hogy bár az utazási vállalkozások száma érdemben nem csökkent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, a vagyoni biztosíték igazolásának időszakában több mint 200 cég adta vissza utazásszervezői jogosítványát. Értelmezhetjük ezt úgy, hogy meggyengült a magyar utazási szakma, vagy ellenkezőleg: elkezdődött egy egészséges tisztulás? A „békeidőben" is megoszlottak a vélemények, hogy egy szűk 10 milliós piacon vajon tényleg szükség van-e csaknem 1000 utazási vállalkozásra és köztük 500 utazásszervezőre?

Korábban 410 iroda rendelkezett külföldi utazásszervezői jogosultsággal és ez a szám csökkent le a felére, tehát mintegy 200 iroda nem tette le – különböző okok miatt – az utazásszervezői tevékenységhez szükséges vagyoni biztosítékot. Majd az idő fogja megmutatni, ha valamelyest visszatérünk a normál kerékvágásba, hogy hányan lesznek képesek újra megigényelni az utazásszervezői engedélyt. Mindenki tartja a kapcsolatot az ügyfeleivel, tehát egyet biztosan tudunk: alig várják az emberek, hogy újra korlátozások nélkül utazhassanak külföldre.

 

Magával hozhatja-e a külföldi utazások drágulását a piac koncentrálódása?

A válságoknak valóban következménye a piac koncentrálódása; vannak cégek, amelyek nem bírják fenntartani magukat. Mint jeleztem, a mostani helyzet reményeim szerint csak átmeneti. A közel 200 utazásszervezővel még mindig megmarad a verseny, és ne feledjük el az egyéni utazásszervezésre lehetőséget nyújtó világhálót sem, ami szintén erős versenytársa az utazási irodáknak.

Általános közgazdasági tétel, ha túl nagy a verseny, a piaci szereplők lenyomják az árakat, az meg a mi szakmánkban utazási irodai csődökhöz szokott vezetni. Köztudott, hogy az utaztatás a gazdasági élet alacsony jövedelmezőségű tevékenységei közé tartozik, ezért a beszerzési ár alatti értékesítést – például a folyamatos akciózást – hosszú távon nem tudja finanszírozni egy utazási vállalkozás. Erre sajnos láttunk az elmúlt években szomorú példát, amire a MUSZ még időben fel is hívta a szakma figyelmét. Megjegyzem, visszautalva a korábbi polémiára, az ár- és az árfolyamkockázat is mindig az utazásszervezőé, és nem a közvetítőké.

 

Egyes piaci vélekedések szerint fennáll a veszélye, hogy külföldi bejegyzésű utazási irodák színre lépése tovább súlyosbíthatja a jelenlegi helyzetet, megnehezítve a Magyarországon adózó kiutaztatók újraindulását.

Vannak erre mutató jelek, de bízom benne, hogy ez nem fog teret nyerni. A határon átnyúló utazásszervezés akkor jelent nagy veszélyt, ha valaki nem az európai jogalkotó eredeti szándéka szerint folytatja ezt a tevékenységet, vagyis nem időszakosan nyújtja ezeket a szolgáltatásokat, hanem folyamatosan, több éven keresztül és ezzel versenyhátrányt okoz a magyarországi tour operatoroknak, ráadásul a fogyasztókat is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja.

 

Vagyoni biztosíték, SZÉP-kártya, kötelező teljes ár

A bértámogatáson kívül több jogszabály-változás is történt tavaly, ami segítheti az utazási irodák túlélését: voucherrendelet, vagyoni biztosíték módosítása, SZÉP-kártyás fizetés. Hogyan értékeli ezeket az eredményeket és benne a MUISZ érdekérvényesítését?

A voucherrendelet megszületett, bár nem az általunk elképzelt formában, ami kötelezővé tette volna az utasok számára a voucher elfogadását. Tekintsük ezt fél sikernek.

Ezzel szemben óriási eredménynek tartom, hogy sikerült a 2019. évi forgalom 50 százalékára levinni a vagyoni biztosíték mértékét, amiért több hónapon keresztül lobbizott a MUISZ.

A SZÉP-kártyával kapcsolatos jogszabály-módosításért is több mint egy éve dolgoztunk. Immár a kártya mindhárom „zsebéből" fizethetnek az utasok az irodáknak, és nemcsak belföldi utazási csomagra, de belföldi szállásfoglalásra is. Egy belföldi utazás nyilván nem hoz akkora bevételt egy irodának, mint egy amerikai körutazás, de jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint.

 

Megvalósult a MUISZ azon célkitűzése is, hogy immár – január 1-jétől – jogszabály teszi kötelezővé az utazási irodák számára a teljes ár használatát. Ez milyen változást hozhat a piacon?

A teljes árazás kötelezővé tétele szintén a szakmánk érdeke, és személy szerint is örülök neki. Több mint 30 iroda már tavaly óta a teljes árat alkalmazza a MUISZ kezdeményezésére, de az utazási szakma presztízsének emeléséért szükség volt arra, hogy jogszabály írja elő mindenki számára; ne mondhassák az utasok, hogy trükköznek az árakkal az irodák. A kollégák megérdemlik, hogy a szakmájuk megbecsült legyen, hiszen mindig akkor mutatkozik meg az utazási irodák igazi értéke, amikor külföldön bajba kerülnek utasok. Aki irodán keresztül foglalt, nyugodt lehet, mert az agent mindent elintéz helyette, míg aki saját maga „guglizta" össze az útját, kínlódhat például a hazajutással.

 

Elnökválasztás tavaszra halasztva

Ha munkaórában össze kellene adni, mennyit foglalkozott a szövetség ügyeivel 2020-ban, mi lenne a végeredmény?

Folyamatosan napi 12-14 órákat dolgoztam, és mindenki levonhatja a következtetést, hogy ebből mennyit foglalkoztam az érdekképviseleti munkával – különböző előterjesztések, javaslatok készítésével, személyes egyeztetésekkel, jogszabályok véleményezésével – és mennyit az OTP Travel ügyeivel. Senki sem gondolhatja, hogy az utazási piac leállásának időszakában szükség volt arra, hogy az ügyvezető napi 14 órákat dolgozzon...

 

Minap érkezett a hivatalos bejelentés, hogy a MUISZ esedékes tisztújító közgyűlését tavaszra halasztották. Ilyen nehéz időszak után vállalna még egy elnöki ciklust?

Az elmúlt évben voltak mélypontjaim, amikor komolyan elgondolkodtam azon, tényleg szükségem van-e erre a társadalmi tisztségre. Minden tudásomat, elszántságomat, kapcsolati tőkémet beleadtam az érdekképviseleti munkába, tudom, hogy elértem azt a maximumot, amit el lehetett érni, és innentől kezdve tiszta a lelkiismeretem. Most úgy gondolom, talán belefér még egy ciklus.

Remélem, hogy a tavaszi közgyűlésen – amit lehet, hogy még hibrid formában kell megtartanunk – az utazásközvetítők is minél nagyobb számban jelennek meg, mert valóban hiszek abban, hogy a tour operatorok és a viszonteladók csak egymást támogatva, egymás iránti kölcsönös tisztelettel boldogulhatnak. A remélhetőleg minél előbb újrainduló piacon ez még inkább érvényes, mint korábban bármikor.