Jól működik a nemzeti parki termék védjegyrendszer

A 2010-ben indított nemzeti parki termék védjegyrendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket – mondta V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a nemzeti parki termékeket népszerűsítő körút pécsi állomásán. Fontosnak nevezte, hogy a nemzeti parki termékek megjelenítsék egy védett terület, tájegység fő karakterét.

Rácz András, az FM környezetügyért felelős helyettes államtitkára a szakmai találkozón kiemelte, hogy a tíz magyar nemzeti parki területen jelenleg 205 gazdálkodó 925 terméke rendelkezik védjeggyel, számuk pedig folyamatosan nő. A termékek között szalámikat, kolbászokat, mézeket, lekvárokat, pálinkákat, borokat, söröket, sajtokat, valamint szálláshelyeket és ökoturisztikai attrakciókat is felsorolt a politikus.
A védjegyrendszer céljáról szólva kifejtette: az országos programmá bővült kezdeményezéssel a nemzeti parkok védett területein gazdálkodókat próbálják segíteni, termékeik megbecsülését növelni és piaci lehetőségeiket bővíteni.

A nemzeti parki termékeknek meg kell jeleníteniük a tájegység karakterét

Fotó: pixabay.com

A védjegy jogosultjává – a természetes személyektől egészen a nagy agrárvállalkozásokig – olyan szereplők válhatnak, akik tevékenységüket védett természeti területen vagy Natura 2000 területen végzik. Ugyancsak feltétel, hogy az előállított termékek elsősorban helyi nyersanyagokból készüljenek, és ne tartalmazzanak táj- vagy termőhely-idegen növényi és állati származékokat – mondta Rácz András.
Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlésének fideszes elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a megyében 2,2 milliárd forint áll rendelkezésre a helyi termelői piacok fejlesztésére a többi között Mohácson, Komlón, Sásdon és Szászváron.