Okos város, utazás a Marsra – Kutatók Éjszakája a Corvinuson

2018. szeptember 28-án, az eseménysorozat nyitónapján Jászberényi Melinda egyetemi docens, Kökény László és Miskolczi Márk PhD hallgatókkal együttműködve két rendkívül izgalmas, jövőbetekintő témával várta az érdeklődőket.

A kutatás-fejlesztés, az innováció előmozdítása Európa jövőbeli versenyképességének sikertényezője, ebből adódóan kiemelten fontos a társadalom, a fiatal generáció figyelmének felhívása a különböző tudományterületek aktuális, jövőt formáló eredményeire, ezen keresztül pedig a kutatói életpályában rejlő lehetőségekre

A turizmus jövője – utazás a Marsra?

Az első előadás meghívott szakértője Dr. Sík András volt, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) alelnöke, bolygókutató. Kutatási területét a paleontológia, a vörös bolygó formakincse és az űrszonda-felvételek térinformatikai feldolgozása jelentik. Közel két évtizede kíséri figyelemmel a Mars felfedezésének legújabb eredményeit, s szívesen vezetne egy kalandvágyó űrturista-csoportot külső szomszédunk tájain.

Talán már 2025-2035 körül utazhatnak turisták a Marsra

Fotó:[pixabay.com

Előadásában átfogó képet adott a bolygóátalakulásának mozzanatairól, valamint az égitest vizsgálatáról szóló aktuális nemzetközi kutatási projektekről. A szakértő rávilágított a bolygó felszínén végzett kutatások turisztikai kapcsolódásaira is. A prezentáció során olyan, ma még a realitástól elrugaszkodottnak látszó megoldásokkal ismerkedhetett meg a hallgatóság, melyek a nem is oly távoli jövőben már elérhető szolgáltatássá válhatnak az igazán egyedi kalandot kereső turisták részére.

Napjainkban számos vállalat dolgozik olyan koncepciókon, melyek a Marson található, a jövőben turisztikai látványosságnak számító felszíni képződmények megtekintésének lehetőségeivel, szállodakomplexumok építésével, vagy éppen egy Marsi valóságshow szervezésének körülményeivel foglalkoznak. Dr. Sík András azt is kifejtette, hogy a Marsra tett űrutazás csak az igazán elszánt, a kozmológiáért rajongó utazók számára lehet vonzó, hiszen a Földről nagyjából kilenc hónapba telik eljutni a vörös bolygóra, ahol űrturistáinknak a következő lehetséges hazautazási időpontig legalább 3-4 hónapot szükséges eltölteniük, ami rendkívüli pszichológiai terhet róhat rájuk. Probléma továbbá, hogy azok az eszközök, melyek az ember marsi túlélését biztosítják, ugyan már részben rendelkezésre állnak, az űrturisták biztonságos odajutása, a hazatérés körülményei még bizonytalanok. Ennek ellenére a jelenlegi kutatási eredmények alapján 2025-2035-re  elképzelhetővé válik a Marsra tett utazás, így pedig az űrturizmus realitása is egyre valószínűbbé válik.

Hogyan térítsünk el egy önvezető autót, avagy: mitől lesz okos egy város?

Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője fejtette ki gondolatait a jövő okos város koncepcióit illetően. Szemerey Samu végzettsége szerint építész, szakterülete pedig a technológia, a kreatív iparágak és az épített környezet kölcsönhatásainak vizsgálata, továbbá a tervezői praxis innovációja. A hazai okos város programok koordinációján dolgozik, így prezentációjában is a gyakorlat-orientált nézőpontot tükrözve, mai és mindenki számára érthető információkkal alátámasztva ismertette a mindennapi életünkben tapasztalható technológiai változásokat.

Autó a jövőből

Fotó: pixabay.com

A téma felvezetéseként bemutatatta a városok fejlődésének legfontosabb mérföldköveit, kihangsúlyozva kortörténeti sajátosságaikat, melyek alapján a maguk idejében ezek a települések is „okosnak” számítottak. Megismerkedhettünk a modern, jövő városainak IKT-alapú technológiai környezetével, a fenntartható és szolgáltatás központú közlekedésfejlesztés sajátosságaival, valamint a szabadidős és turisztikai folyamatokat javító IKT megoldásokkal egyaránt.

Szemerey Samu a világ legkülönbözőbb területeiről hozott példákkal hívta fel a figyelmet arra, hogy egy kevésbé korszerű infrastrukturális feltételeket biztosító város is könnyen fejlődhet okossá: digitális kormányablakként működő kioszkok, valós idejű menetrend információk, vagy akár az okos háztartási eszközök egy elavult fizikai környezetben is nagymértékben hozzájárulhatnak a felhasználói élmény javításához.

A prezentáció fontos konklúziója azonban, hogy a technológiára való támaszkodás nem elegendő a modern digitális városok kialakulásához. A tényleges siker legfontosabb hozzávalói mi vagyunk: „okos” városban csak „okos” emberek élhetnek, vagyis a technológia irányításának kontrollálása lesz a jövő egyik legnagyobb kihívása.