Csongrád megyét mostantól Csongrád-Csanád megyének hívják

A döntés történelmileg indokolható, eszmeileg pedig érthető, hiszen a Trianonban szétszakított Magyarország egyesítésének és összefogásának vágyát szimbolizálja – hangsúlyozta Juhász Tünde kormánymegbízott, hozzátéve, hogy a megyében élőknek nincs teendőjük a névváltoztatás miatt.

A megyei kormányhivatal honlapja és elektronikus levelezési címe nem változik meg, a hatóságok bélyegezőit, a névjegykártyákat cserélik le mindössze.

Táblacsere a megyehatárnál, a 47. számú főúton június 4-én

Fotó: MTI/Rosta Tibor

A mai Csongrád megye területén három eltérő entitás létezett a modern korban: Csongrád, Csanád és Torontál megye, s az előbbi kettő egyidős a magyar államisággal.

Ez az ezeréves múlt is indokolja az 1950-ben megszüntetett Csanád vármegye nevének újbóli felvételét – mondta Miklós Péter történész, a Tornyai-múzeum igazgatója.

A megye mai területének jelentős részét az egykori Csongrád megye adja. 1950-ben ehhez csatolták a modern korban makói székhelyű Csanád megye mintegy felét, valamint a csaknem 10 ezer négyzetkilométeres egykori Torontál vármegye egy kis részét.

A megyei önkormányzat egy hat centiméter átmérőjű bronzérmével emlékezik meg a névváltásról: az érme előlapján Csongrád-Csanád megye címere látható a régió elnevezésével, hátlapján pedig a megye korvonala szerepel az egykori és mai megyeszékhelyekkel, valamint a megyék pajzsaival. Egy térkép is készül, amelyen a mai megye mellett a korábbi megyehatárok is láthatók – tájékoztatott Gémes László, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke.