Drámai mértékben romlott a szállodák jövedelmezősége

5100 szállodai szoba (a teljes hazai kapacitás 11 százaléka) első negyedévi adatai alapján felmérést készített a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a szektor jövedelmezőségéről. Ennek az adatait vette górcső alá Baldauf Csaba, az MSZÉSZ elnöke, a Kolping Hotel igazgatója, Csordás Imre, az Accent Hotels cégvezetője, Flesch Tamás, a Continental Group társtulajdonos-ügyvezetője, Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója és Somlyai Zoltán, a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója a kecskeméti közgyűlés keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen.A szakemberek fájlalták, hogy a sajtóban előszeretettel hivatkoznak a szállodák kétszámjegyű áremelésére, ami önmagában megtévesztő, mert ezt nem állítják szembe a költségek növekedésével. A felmérés szerint a szállodai szobák bruttó átlagára 2022 első negyedévében 44 százalékkal nőtt 2019 első negyedévéhez képest, ugyanakkor ennek 25 százaléka még csak nem is a szektor saját teljesítménye, hanem árfolyam- és áfahatás – hangzott el.

Elszálló energiaárak

A cégvezetők egyetértettek abban, hogy a szolgáltatásaikban az elmúlt hónapokban már végrehajtott áremelés kevés, a jelenlegi költségnövekedési szint mellett a szállodák gazdaságos fenntartásához további áremelésre is szükség lesz, felvállalva, hogy ez bizonyos mértékben a keresletet is visszavetheti. Flesch Tamás hangsúlyozta, a profit fontosabb mutató, mint az árbevétel, ugyanakkor a mostani helyzetben az üzemeltetők ráhatása a profitra mindössze 10-15 százalék, a többi a külső körülményektől függ, és ekkora kitettség mellett szinte lehetetlen tervezniük.Az MSZÉSZ felmérése szerint az egy kiadott szobára jutó energiaköltség 2022 első negyedévében 280 százalékkal nőtt 2019 hasonló időszakához képest, az árbevétel arányában ezzel 8-ról 23 százalékra ugrott.

Súlyos kérdésekről beszéltek a szállodavezetők: Baldauf Csaba (MSZÉSZ/Kolping Hotel), Csordás Imre (Accent Hotels), Somlyai Zoltán (BDPST Hotel Management), Kovács Balázs (Danubius Hotels), Flesch Tamás (Continental Group)

Fotó: www.magyarszabolcs.com

Többen megosztották, milyen módszerekkel próbálták mérsékelni a költségek növekedését.

Flesh Tamás elmondta, ők tavaly 23 forint/kWh árat fizettek az áramért, majd amikor a szolgáltató szeptemberben 46 forintért kínált volna nekik a következő időszakra szerződést, nem fogadták el, mert kizártnak tartottak ekkora drágulást, decemberben végül tripla áron, 79 forintért kényszerültek megvenni az áramot 2022 első félévére – azt hitték, ennél rosszabb már nem lehet, ehhez képest most már 90-100 forint között mozognak az árajánlatok a második félévre. Rámutatott: a drasztikus energiadrágulás általános európai probléma, és szerinte nagy részt spekulációból ered, ezért szükséges lenne uniós szinten meghúzni egy felső határt, mert rengeteg kkv van veszélyben.A BDPST hosszabb távú, két évre szóló árambeszerzési szerződés kötésével igyekezett szállodái kiszolgáltatottságát mérsékelni – tudtuk meg Somlyai Zoltántól.

Kovács Balázs rámutatott, rövid távon nagyon nehéz úgy energiát megtakarítani, hogy azt a vendég ne érezze meg. Komoly beruházásokkal, hosszú távon lehet majd „zöldíteni" és javítani a szállodák energiahatékonyságát, de ez nem segít a jelenlegi problémán. Baldauf Csaba egyetértett, hogy a jövőbeli fejlesztések jelentős része már erre fog irányulni a költségmenedzsment miatt, semmint a vendégélmények fokozására. Az áremelkedés mértékére saját számaikkal példálózott: a Kolping Hotel gázszámlája 2019 áprilisában 2,8 millió forint volt, idén áprilisban pedig már 15,3 millió forintra rúgott.

Fokozódó bérnyomás

2021-ben a szállodások a legnagyobb kihívásnak a munkaerőhiányt tartották, ami azóta tovább fokozódott – derült ki a folytatásból. Harmadával (-34%) kevesebb dolgozó volt a szállodákban az első negyedévben, mint három évvel korábban, eközben a bérköltség 4 százalékkal, 54 százalékra növekedett a bevétel arányában az MSZÉSZ felmérése szerint.Kovács Balázs reményét fejezte ki, hogy ez az arány a forgalom növekedésével év végére 40 százalék alá csökken.

Januárban az Accent Hotelsnél is történt már egy béremelés, de a megugrott infláció miatt érzik a nyomást egy második béremelésre, és Csordás Imre reményét fejezte ki, hogy idén nem kell még egy harmadikat is végrehajtaniuk majd.

Somlyai Zoltán úgy vélte, a Covid következményeként távozó 34 százaléknyi pályaelhagyó már nem jön vissza a szakmába. Tapasztalatai szerint jelenleg a munkavállalók 90 százaléka a szakmán belülről érkezik, azaz a munkaadók egymástól csábítják el az alkalmazottakat magasabb fizetéssel, ami szintén felhajtja a béreket.

Flesch Tamás annyiban árnyalta a képet, hogy egyes víziók szerint más ágazatokban nagy elbocsátások várhatók ősszel, ami a szállodaipar számára is hozhat plusz munkaerőt, más kérdés, hogy a lakosság jövedelmi helyzetének romlásával lesz-e elég vendég a szállodákban – tette hozzá. Úgy vélte, a jelenlegi bérhelyzet tartósan fennmarad, különösen, mivel nagyon erős a nyugat-európai országok munkaerő-elszívó hatása az ottani 30-40 százalékkal magasabb bérek és a jobb munkaköri körülmények miatt.

Romló jövedelmezőség

A szakemberek egyetértettek abban, hogy az üzemeltetőknek nagyon óvatosan kell egyensúlyozniuk a bérekkel, hogy a kollégákat ne veszítsék el a főszezon előtt, ugyanakkor a szálloda jövedelmezőségét is fenntartsák. Elhangzott még, hogy a magas üzemeltetési költségek a hitelek törlesztését is veszélyeztetik, és a jövőbeni befektetések létjogosultságát is megkérdőjelezhetik, a bankok pedig nemigen mutatnak rugalmasságot.Az MSZÉSZ felmérése szerint az első negyedévben 52 százalékkal nőtt az egy kiadott szobára jutó összes üzemeltetési költség 2019 hasonló időszakához képest, ennek következményeként a bruttó üzemeltetési eredmény (GOP) 58 százalékkal csökkent, egy kiadott szobára vetítve pedig 22 százalékkal esett.Csordás Imre mindazonáltal bízik abban, hogy lesz elég vendégük a magasabb árak mellett is, mert – mint fogalmazott – a turizmus eddig minden váltságot túlélt. Flesch Tamás osztotta a bizakodást, ugyanakkor rámutatott, hogy Budapest még sem foglaltságban, sem árban nem érte el a 2019-es szintet, s aggodalmát fejezte ki, hogy a főváros top 10 küldőpiaca közül az USA-ból, Oroszországból, Kínából, Dél-Koreából nemigen lehet turistákat várni idén, komolyan visszaesett a britek száma is, a németek pedig elkezdtek spórolni.

Arról, hogy ennek a helyzetnek a kezelésére az MSZÉSZ milyen kormányzati segítséget várna, a közgyűlés elnöki beszámolójában hangzottak el javaslatok.