György László: A nemzetközi turizmusban még 20 százalék potenciál van 2019-hez képest

A várakozások szerint 2024 még eredményesebb lehet, mint a mögöttünk álló 2023-as esztendő – szögezte le György László a Turizmus Kft. által rendezett szakmai konferencián. A kormánybiztos indoklása szerint 2023 a reálbérek beszakadása ellenére növekedést hozott a turizmusban, idén a bérek 6-7 százalékos növekedése várható, több pénz marad tehát a családi kasszákban, ezáltal további növekedésben bízhatunk.

Bővülő globális középosztály és konnektorállamok

A szakember a Nemzetgazdasági Minisztériummal partnerként együttműködő Makronóm Intézet adataira támaszkodva elemezte a világgazdaság alakulását. A statisztikai adatok szerint 2008-tól egyértelműen a „slowbalizáció" jelensége figyelhető meg. A világ gazdasági fejlődése lelassult, Kína, India szerepe erősödik, az Egyesült Államok a globalizáció helyett a vezető pozíció megtartásában érdekelt. A beutazás szempontjából kedvező, hogy a globális középosztály létszáma és aránya hatalmas bővülésen megy keresztül.

György László a turizmust befolyásoló gazdasági hatásokat elemezte

Fotó: Grósz Balázs

Az orosz–ukrán háború kezdete óta erőteljesebbé vált a világ megosztottsága, egyes desztinációk pedig a konfliktusok következtében destabilizálódhatnak. Az egyébként vonzó úti célnak számító, nagyszámú Google-keresést magáénak tudó Egyiptom helyzetét például az Izraelben zajló háború befolyásolhatja – vetítette előre.

Mindezek mellett felértékelődhet a nagyhatalmak kapcsolódásának teret adó konnektorállamok szerepe – a szakember közéjük sorolta Mexikót, Lengyelországot, Kazahsztánt, Törökországot, Szaúd-Arábiát, Dél-Afrikát, Magyarországot és a délkelet-ázsiai országokat. Az említett régiókban biztosan növekedni fognak az üzleti célú beutazások és itt várható a legnagyobb életszínvonal-növekedés – állapította meg.

Kiegyensúlyozottá válhat a hazai növekedés

Miközben a bizalmi indikátorok többsége továbbra is a hosszú távú átlag alatt helyezkedik el, a Makronom Intézet gazdasági bizonytalanságokat mérő, és ezáltal a válságokat előre jelző EPU indexe szerint hazánkra vonatkozóan év eleje óta csökkenni látszik a bizonytalanság.

Szintén kedvező, hogy a tavalyi évhez képest idén a háztartások fogyasztása nagyot ugorhat, az intézet várakozásai szerint a hazai fogyasztás fogja húzni a magyar gazdaság növekedését és a 3,3 százalékra várt GDP-t. Az infláció várhatóan tovább mérséklődik, de az inflációs cél elérése hosszabb folyamat – emelte ki György László, hozzátéve azt is, hogy a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult, a foglalkoztatási ráta historikusan magas.

A Makronóm Intézet KSH-adatokra alapozott számításai szerint a tavalyi reálbér-csökkenést idén növekedés követheti, miközben a munkanélküliség szintje alacsony marad.

Van még tartalék a nemzetközi turizmusban

A gazdasági szakember a turisztikai adatok kapcsán kiemelte: az ágazat teljesítményét 2023-ban a hazánkba utazó külföldi turisták húzták felfelé, év végére a belföldi turizmus is erőre mutatott.

2023 első háromnegyed évének adatai szerint a nemzetközi turizmusban 2019 hasonló időszakához képest még 20 százalékos potenciál rejlik, ezt a korábbi bizalom visszatérése esetén a bővülő globális középosztályra és a már említett konnektorállamokra alapozva tudjuk kiaknázni. A külföldre tett utazások száma ugyanebben az időszakban 16,9 százalékkal nőtt 2022 első háromnegyed évéhez képest, de a volumen a 2019-es esztendő vonatkozó időszakában mért értéktől 15 százalékkal továbbra is elmaradt.