A kivárás időszakát éljük – polgármesterek a turizmus újraindításáról (2. rész)

Szerző: Németh Andrea – Wagner Zsuzsa

Forrás: turizmus.com

 2020. április 29. 16:40

Sorozatunkban turisztikailag frekventált települések polgármestereit kérdeztük arról, milyen várakozásaik vannak az idei évre, és hogyan érinti gazdálkodásukat a megcsappanó idegenforgalmi adóbevétel.

Minden városatyának ugyanazokat a kérdéseket tettük fel:

  1. Milyennek látja az idei turisztikai szezont, mikor indulhat be a forgalom?
  2. Bevezettek-e helyi korlátozó intézkedéseket a városban, s ha igen, meddig tervezik ezeket fenntartani?
  3. Hogyan alakul át a település költségvetése a helyi adóbevételek csökkenésével összefüggésben? (Korábban megírtuk, hogy az ifát december 31-ig az állam téríti meg a településeknek és felfüggesztik az üdülőhelyi támogatást.)

 

Akár pünkösdkor is  nyithatnának a strandok

Czeglédi Gyula

Fotó: Polg.mest. Hiv. Hajdúszoboszló

„Ha a kormány a pünkösdi hétvégére engedélyezi a strandok megnyitását, akkor mi már szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, de június 15-én, vagy legkésőbb július 1-jén jó lenne elindítani a szezont” – mondta el lapunknak Czeglédi Gyula, Hajdúszoboszló polgármestere.  Szerinte újragondolt, az egészségügyi előírásokhoz igazodó feltételek mellett – például testhőmérés a beléptetésnél, létszámkorlátozás az öltözőkben, a medencék megfelelő fertőtlenítése, arcmaszk, kesztyű vagy kézfertőtlenítő használata a kezelőhelyiségekben – reális a szabadtéri fürdők, majd az élményfürdők, végül a gyógyfürdők megnyitása is.

A polgármester szerint biztató, hogy egy helyi felmérés szerint a lakosok 70%-a tervez idén hazai üdülést, és jónak tartaná, ha a közszféra alkalmazottai akár állami segítséget is kaphatnának a múlt hét óta még kedvezőbb juttatást biztosító SZÉP-kártyák feltöltéséhez a rendeletben megszabott, június 30-i határidőig.

A polgármester reménykedik, hogy június 15-én, vagy legkésőbb július 1-jén elindulhat a szezon

Fotó: Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft.

Az idegenforgalmi adót érintő kormányzati döntések kapcsán véleménye szerint külön elbírálás alá kellene, hogy essenek azok a magyarországi fürdővárosok, amelyek jelentős részben a turizmusból élnek. Hajdúszoboszló működését például akár 20%-ban az idegenforgalmi adóbevételek és az utána járó támogatás biztosítják, ez utóbbi beharangozott elmaradása tehát igencsak érzékenyen érinti a várost. Amúgy is jelentős kieséssel számolnak ebből az adónemből: év elején a vendégéjszakák tavalyi növekedésére alapozva még 520 millió forintos idegenforgalmi adóbevétellel számoltak 2020-ra, áprilisban már csak ennek felével kalkuláltak.

Czeglédi Gyula természetesen örül annak, hogy a megállapított, de a vendégektől be nem szedett adót utólagosan megigényelhetik az államtól – bár az időbeli csúszás okozhat majd nehézségeket –, de nem látja a logikus magyarázatát annak, hogy miért kell elesniük az önkormányzatoknak a veszélyhelyzet végéig az adóhoz kapcsolódóan nyújtott üdülőhelyi támogatástól.

A város összesen egymilliárd forint kiesésre számít idén az idegenforgalmiadó- és iparűzésiadó-bevételek elmaradása miatt.

Az önkormányzati beruházások mind leálltak. Az önkormányzat költségvetésében már most több százmilliós lyuk van, aminek a betöméséhez számítanak a kormány segítségére. Dolgozókat sem az önkormányzat, sem a több száz munkavállalót foglalkoztató Hungarospa nem kíván elküldeni, amit a polgármester már önmagában nagy eredménynek tart.

 

Elkötelezettek a hévízi törzsvendégek

Papp Gábor

Fotó: Polg.mest. Hiv Hévíz

Január és február rekord forgalmat hozott, így év elején nagy várakozások voltak a 2020. évi szezon kapcsán. Mostanra abban bíznak Hévízen, hogy nyár közepére elindulhat a belföldi forgalom, és ahogy a fő küldőpiacokon is feloldják a kiutazási korlátozásokat, fokozatosan felzárkózhatnak a külföldi piacok is.

„Azt látjuk, hogy a hévízi törzsvendégek nagyon elkötelezettek, sokáig tartják az előzetes foglalásaikat, bízva abban, hogy hamarosan utazhatnak. Egyre több megkeresést kapunk a vendégek irányából, érdeklődve a Hévízi Tófürdő újranyitásáról” – mondta Papp Gábor polgármester.

Már az első intézkedéseket is annak fényében hozták meg, hogy a lehető leggyorsabb legyen a talpra állás. „Hévíz megvár” mottóval kommunikáltak a vendégek felé, türelmet kérve.

A korlátozások időszakában is folyamatos a kommunikáció, mutatva ezzel is, hogy startra készen áll a desztináció.

Bár számos területen megszorításokat vezettek be, a város turisztikai szervezetének költségvetését az eredeti szinten tartották, hogy legyen forrás a hatékony kommunikációra. Első körben belföldi, majd a környező országokra és a törzsvendégekre fókuszáló aktivitásokkal készül a város.

A kormányzati intézkedésekkel szinkronban hozták meg a korlátozó intézkedéseket Hévízen, pluszszigorításokat nem vezettek be. Lezárták a játszótereket, valamint első hullámban a piacot, amelyet azóta a környékbeli lakosok ellátása érdekében újranyitottak. Elhalasztották a tavaszi fesztiválokat, bezárták a múzeumokat és a mozit. A Hévízgyógyfürdő intézményei az EMMI kezelésében szintén szakaszosan függesztették fel a vendégfogadást, azonban az OEP által beutalt, elsőségi ellátásra szoruló vendégeket (pl. műtéti sérülés utókezelése) szigorú óvintézkedések mellett továbbra is fogadják.

Hévízen abban bíznak, hogy a nyár közepére elindulhat a belföldi forgalom

Fotó: Polg.mest. Hiv Hévíz

A szálláshelyek és az éttermek szintén úgy függesztették fel a működésüket, hogy az szinte azonnal újraindítható legyen. Vendéglátás területén többen átálltak kiszállításra.

Előzetes kalkuláció szerint Hévíz költségvetésében 1,5 milliárd forintra rúg a veszteség, amely a járványhelyzetnek tudható be. Ebbe nemcsak a vendégektől kieső IFA és az állami támogatás elmaradása, hanem a további helyi adóbevételek csökkenése és a járványügyi intézkedések költségei is beletartoznak. Emellett a városnak kifejezett célja, hogy a futó fejlesztéseiket (pl.: gyógyhelyfejlesztési pályázat, piacfelújítás, Tófürdőt ölelő sétányok kialakítása, parkolási rendszer modernizálása) az eredeti terveknek megfelelően meg tudják valósítani, valamint a magászállás-kiadóknak évről évre meghirdetett minőségfejlesztési pályázati rendszerét sem szeretnék csökkenteni.

Keresik a lehetőségeket a kieső források pótlására, azon dolgoznak, hogy ne kelljen lejjebb adni se a minőségből, se a versenyképességből.

Olvassa el cikksorozatunk 1. részét is, amelyben Sárvár és Zalakaros polgármestere nyilatkozott!