NTAK-adatok, Z generáció és üvegvisszaváltás a Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén

A közgyűlés résztvevőit először Kántás Zoltán, a szövetség elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Balogh Zoltán főtitkárnak, aki levezető elnökként vezette fel a programpontokat. A szakember elmondta, hogy a több mint 235 fő regisztrált tagnak köszönhetően ez a közgyűlés várhatóan az eddigi legsikeresebbnek ígérkezik.

Köszöntőt mondott Molnár László, az Eger Termál Kft. ügyvezetője, aki többek között beszámolt a Török Fürdővel és az Eger Termálfürdő többi telephelyével kapcsolatos felújításokról, fejlesztésekről. A Török Fürdő több évszázados múltra tekint vissza: első medencéje 1610 és 1617 között, a török hódoltság idején épült. A fürdő többi részét fokozatosan építették hozzá az alaphoz, ezek között a leglátványosabb az 1980-ban fejújított, aranyozott mozaikokkal bevont kupola.

Molnár László, az Eger Termál Kft. ügyvezetője

Fotó: Hunka Erika/Magyar Fürdőszövetség

A létesítményben nem csak eredeti török stílusú medencék (ilidzsa), de autentikus hammam is megtalálható. Jelenleg 6 medencével, wellness- és gyógyászati szolgáltatásokkal várják az Egerbe látogató vendégeket. A Törökfürdőt később a közgyűlésen részt vevő szakembereknek lehetőségük volt személyesen is bejárni.

Újabb rekordévet várnak a turizmusban

H. Horváth Orsolya, a Magyar Turisztikai Ügynökség főtanácsadója a fürdővárosok, gyógyfürdők turisztikai jelentőségéről beszélt köszöntőjében. Elmondta, hogy 2023-ban 16,2 millió vendég 41,8 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken, ennek kétharmada vidéki desztinációkban realizálódott. A vendégforgalom ezzel nem csak elérte, de egy százalékkal meg is haladta a 2019-es rekordév forgalmát. A belföldi kereslet élénkülésére, a külföldi long-haul piacok fellendülésére (főleg Észak-Amerikából és Ázsiából) számítanak, várják, hogy a turizmus tartós növekedési pályára álljon. A szakember elmondta, hogy 2024-re országosan 42,8 millió vendégéjszakát prognosztizálnak.A fürdővárosokra vetítve a számokat, a vidéki vendégéjszakák 66 százaléka a fürdővárosokra és közvetlen környékükre koncentrálódik. Az egész országban 175 településen, 200 fürdő vesz részt az egészségturisztikai szolgáltatásokban, ebből 37 kiemelt turisztikai jelentőségű egész évben elérhető területen található.

H. Horváth Orsolya, a Magyar Turisztikai Ügynökség főtanácsadója

Fotó: Hunka Erika/Magyar Fürdőszövetség

A kiemelt turisztikai jelentőségű fürdők 15 milliós vendégforgalmat generálnak éves szinten, ennek révén jelentős multiplikátorok a turizmusban – derült ki az előadásból. Azt is megtudhattuk, hogy 10-ből 8 külföldi fürdőlátogatási motivációval keresi fel a vidéki magyar városokat, településeket, és sokan visszatérő vendégek a minőségi kiszolgálásnak köszönhetően.

Horváth H. Orsolya kitért arra is, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség fókuszában a következő időszakban a proaktív forgalomnövekedés áll. A betervezett kampányokban kiemelik a Magyarország Kincsei védjegyet szerzett, minősített helyszíneket – köztük a fürdőket –, emellett pedig az NTAK adatait felhasználva minél egyedibb, specifikusabb üzenetekkel, ajánlatokkal szeretnék megszólítani a különböző célcsoportokat.

MTÜ: a fürdők is profitálhatnak az NTAK-adatszolgáltatásból

Ezután Szántó Krisztina, a Magyar Turisztikai Ügynökség NTAK programigazgatója tartott előadást a fürdők kapcsolódása és adatszolgáltatása az NTAK-rendszerbe címmel. Elmondta, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ 2019-es bevezetése óta immár 45 ezer szálláshelytől érkeznek azonnali statisztikai adatok az MTÜ-höz. 2023. július elsejétől az adatszolgáltatásra kötelezettek köre kibővült az attrakcióhelyszínekkel és a 100 millió forint nettó árbevétel felett teljesítő vendéglátóüzletekkel, míg a 12 millió és a 100 millió forint közötti nettó árbevételt produkáló helyszínek 2024. január 1-jétől kötelesek az NTAK-adatszolgáltatásra. A 12 millió forint nettó árbevételt meg nem haladó szolgáltatók mentesültek az adatszolgáltatási kötelezettség alól, de a regisztrációs kötelezettség rájuk is vonatkozik.

A már regisztrált attrakciók 20 százaléka köz- és gyógyfürdő, 7 százaléka pedig természetes fürdőhely. Ezek 28 százaléka 12 millió alatti bevétellel rendelkezik, 34 százalékuk 12 és 100 millió közöttivel, 23 százalékuk pedig 100 millió felettivel.

Az NTAK-adatok szerint a 100 millió feletti árbevétellel rendelkező létesítmények átlagos medenceszáma 7 (bár egyes területeken, például Bük-Sárvár, Gyula és térsége, vagy Pécs-Villány, a medenceszám jóval magasabb az átlagnál, 12-14 db). A fürdőterület Debrecen és térségében a legnagyobb, 39,5 ezer négyzetméternyi.

Szántó Krisztina, a Magyar Turisztikai Ügynökség NTAK programigazgatója

Fotó: Hunka Erika/Magyar Fürdőszövetség

A szakember kiemelte, az NTAK-ba beérkező statisztikai adatok alapján ágazati megosztásban is láthatóvá és mérhetővé válik egy-egy adott település, turisztikai térség, illetve az egész turisztikai szektor teljesítménye, ami hosszú távon a hatékony, adatvezérelt ágazatirányítást szolgálja. Emellett, ahogy a szálláshely-szolgáltatók már most számos statisztikai adatot lekérdezhetnek saját maguk számára, úgy hamarosan elkészül az a felület is, amelyen keresztül az attrakciók is hozzáférhetnek majd az NTAK-adatszolgáltatásból származó statisztikai adatokhoz és összehasonlításokhoz, ezt pedig saját marketingtevékenységükben, operatív működésükben is felhasználhatják.

A közgyűlés tagjai a legnagyobb figyelemmel minden bizonnyal a következő előadást hallgatták: Gere Dóra, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vízhigiénés szakértője a fürdőüzemeltetés várható változásairól tartott egyórás előadást a már elfogadott új jogszabályok fényében, erről a téma összetettsége miatt egy külön cikkünkben számolunk majd be.

A kötelező üvegvisszaváltás a gyakorlatban

Réthelyi Ádám, a MOL hulladékgazdálkodásért felelős részének, a MOHU-nak az üzletfejlesztési szenior szakértője az idén januárban életbe lépett kötelező üvegvisszaváltás rendszer (DRS) működéséről és a csatlakozási lehetőségekről beszélt. A téma a fürdők számára is hasznos lehet, hiszen akár ők is jelentkezhetnek visszaváltó partnernek.

A DRS bevezetésével az egyutas italos termékcsomagolások túlnyomó többsége betétdíjas lett, amit a fogyasztók visszakaphatnak, ha azokat visszajuttatják az üzletbe. Kitűzött cél, hogy 2025-től a PET palackok 77 százaléka visszajusson a rendszerbe, később ez a szám 90 százalékra emelkedjen. Ez azért is fontos, mert jelenleg a szelektíven összegyűjtött palackok mindössze 40 százalékát teszik ki az összesnek.

Réthelyi Ádám, a MOHU-nak az üzletfejlesztési szenior szakértője

Fotó: Hunka Erika/Magyar Fürdőszövetség

A betétdíj egységesen 50 forint, melyet akár voucherben, akár visszautalva, akár pedig jótékony célra felajánlva megkaphat a visszaváltó. A DRS-hez csatlakozó partnerek kézi visszaváltásnál 5, a gépinél 7,5 forintot kapnak meg minden visszaváltott palack után.

Szalók Csilla, a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás intézetének vezetője a Z generáció fürdőkultúrához való viszonyulásáról tartott előadást. Elmondása szerint az 1995–2009 között született generációra jellemző, hogy az utazást, a szabadidőt előnyben részesíti, ez a munkavállalásnál is fontos szempont számukra. A jól fizető, de kötött állás helyett inkább választanak olyan munkát, ahol rugalmasabban tudják a szabadidejüket tervezni, hetente fix home office napjuk van, hiszen így idejüknek nagyobb részét tudják eltölteni új helyek felfedezésével, új élmények szerzésével.

Szalók Csilla,  a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás intézetének vezetője

Fotó: Hunka Erika/Magyar Fürdőszövetség

Jó hír a fürdők számára, hogy ennek a generációnak a wellness, a jólét is kiemelten fontos, így olyan helyeket keresnek szabadidejük eltöltésére is, ahol ezeket megkapják. A jó minőségű, egészségtudatos étkezés is fontos szempont a Z generáció számára, így a szolgáltatóknak érdemes ezekre is figyelni, mikor ezt a korosztályt szólítja meg.

Hamarosan a 2019-es rekordévet is eléri a fürdők forgalma

A Magyar Fürdőszövetség közgyűlésének második napján – a hagyományok szerint – üléseztek a szakbizottságok, majd a tagság meghallgatta az elnöki beszámolót.

Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke beszámolóját tartja

Fotó: Hunka Erika/Magyar Fürdőszövetség

Kántás Zoltán kiemelte a legutóbbi közgyűlés óta történt fontosabb eseményeket, köztük a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. és az Európai Történelmi Fürdővárosok Szövetségének közös, budapesti konferenciáját; a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozata által szervezett kerekasztal-beszélgetésen való részvételt; a szövetség képviselőjének meghívását a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai Tanácsadó Testületébe. Ez utóbbi alakuló ülésén elhangzottakra reagálva, a Magyar Fürdőszövetség kezdeményezi többek között a NEAK-támogatások hozzájárulásának rendezését, a fürdőszolgáltatási árak áfatartalmának csökkentését, valamint pályázatok és kedvező kamatozású hitelkonstrukciók kialakítását – sorolta Kántás Zoltán.

Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy 2024 első négy hónapjában a fürdők forgalma 13 százalékkal haladta meg az előző év január–áprilisa között mértet, de 2 százalék híján még nem érte el a 2019-es hasonló időszakában realizált rekordot.

A tagság nagy érdeklődéssel hallgatta az előadásokat

Fotó: Hunka Erika/Magyar Fürdőszövetség

A jelenlévők megtudhatták azt is, hogy a jelentősen megnövekedett költségek miatt, a kültéri medencék megnyitásával a fürdők többsége megvárja a pünkösdi hétvégét, de egyes helyeken a teljes nyitást a nyári szezon kezdetére időzítik. Kántás Zoltán hozzátette azt is, hogy a fürdőlátogatóknak el kell fogadniuk az átlagosan 10-15 százalékos áremelést a magyarországi fürdőkben.

Balogh Zoltán, a szövetség főtitkára volt a közgyűlés levezető elnöke

Fotó: Hunka Erika / Magyar Fürdőszövetség

A közgyűlés, a szokásoknak megfelelően több határozatot is hozott. Az éves tagdíjak mértékét – az elnökség által előterjesztett javaslat szerint – 2025. január 1-jétől 10 százalékkal megemelik. A jelenlévők több mint egy tucat rendes, illetve pártoló tag felvételét is megszavazták.