Erős április, új küldőpiacok a fővárosi vendégforgalomban

A KSH statisztikája szerint április volt az a hónap, amelynek a dinamikája „húzta magával” az egész időszakot, míg összességében az első négy hónap forgalmának bővülése 1%-on belül maradt – derül ki a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ elemzéséből.

A fővárosban áprilistól menetrendszerűen induló tavaszi pezsgés: a hirtelen bővülő programkínálat, és ezen belül is a BFTK nemzetközi hírű, szezonális kulturális-művészeti programjai kedvező hatást gyakoroltak a beutazó turizmusra: áprilisban 328.156 külföldi vendég (+2,4%) 810.409 vendégéjszakát (+4,2%) töltött el a fővárosban. A negyedik hónap összes vendégéjszakaszáma (külföldi és hazai együtt) meghaladta a 900 ezret.

Ha a teljes első négyhavi időszakot nézzük, árnyaltabb eredményt kapunk: januártól áprilisig 1.255.103 vendég (+0,9%) kereste fel a fővárost, akik összességében 2.923.184 vendégéjszakát (+0,7%) töltöttek Budapesten.

A külföldi vendégek száma átlépte az 1 milliót, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig a 2,5 milliót. A hiány a belföldi vendégeknél mutatkozott, akik valamivel kevesebben érkeztek, mint tavaly, és lényegesen, 2,8%-kal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban (203.848 belföldi vendég, 392.160 vendégéjszaka).

Érdekesség, hogy amíg a külföldi vendégforgalomnak a programokban leginkább gazdag áprilisi hónap adott igazi lendületet, addig a legtöbb hazai vendég egyértelműen március hónapban érkezett Budapestre, az április inkább már visszaesést hozott a belföldi forgalomban.

Növekvő szállásdíj-bevételek, kiugróan jó foglaltság áprilisban

A kereskedelmi szálláshelyek összesített bruttó szállásdíj-bevétele kiemelkedő mértékben (+6,4%) növekedett az első négy hónapban — és az ütemesen zajló szállodaátadások, a régóta nem látott mértékben élénkülő hotelpiac további bővülésre enged következtetni. A kedvező trendet árnyalja, hogy a mintegy 38,6 milliárd forintnyi szállásdíj-bevétel 90%-ban a külföldi vendégeknek köszönhető: minden korábbi, bizakodásra okot adó jel ellenére sem sikerül áthidalni a külföldi és a belföldi vendégkör fizetőképessége közötti anomáliát.

A kereskedelmi szálláshelyek 60 milliárd Ft-ot meghaladó összes bruttó árbevétele (+4,8%) is hasonló (90/10) arányban oszlik meg a külföldi és a hazai vendégek között. A szállodai szobák bruttó átlagára (22.857 Ft) és a RevPAR (14.782 Ft) a január-áprilisi időszakban számottevően, 5% körüli mértékben növekedett, ami tovább erősíti Budapest turisztikai versenyképességét a régióban és globálisan is.

A kapacitás-kihasználtság terén is sikerült javítani: a kereskedelmi szálláshelyeknél a január-áprilisi időszakban 64,7%, a szállodáknál 66,2% volt a szobák kihasználtsága, ami nem kis mértékben az április havi, 80%-ot is meghaladó töltöttségnek köszönhető.

A legnépszerűbb szállodai kategória a 4 csillagos volt, ahol a teljes I–IV. havi időszakban 72,4%-os, áprilisban pedig rekordmagas, 86,3%-os foglaltságot sikerült realizálni!

Töretlen brit dominancia, 10% feletti növekedés a francia és az ír piacon

A küldőpiacok rangsorában január óta megfigyelhető, lassú átrendeződés a tavaszi hónapokban is folytatódott. Az első négy hónap összesített adatai alapján Budapest legnagyobb nemzetközi küldőpiaca továbbra is az Egyesült Királyság (107.281 vendég, 282.521 vendégéjszaka).

A képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán Olaszország (69.497 vendég, 201.097 vendégéjszaka), illetve Németország (76.694 vendég,183.374 vendégéjszaka). Az Egyesült Államok a 4. helyen áll (67.350 vendég, 157.598 vendégéjszaka).

Az erős áprilisi forgalom jelentősen javította az első negyedévi eredményt a fővárosban

Fotó: Photo by Skitterphoto from Pexels

A további rangsor így alakul: ötödik Oroszország (41.460 vendég, 135.896 vendégéjszaka), mögötte Franciaország (44.979 vendég, 121.777 vendégéjszaka), a hetedik Izrael (33.717 vendég, 113.471 vendégéjszaka), míg a 2018. évi bravúr után némileg visszaszorulva, nyolcadik helyen zárt Spanyolország (36.991 vendég, 99.010 vendégéjszaka).

A tízes lista végén ismét a két domináns ázsiai küldőpiac: a Koreai Köztársaság (48.839 vendég, 75.245 vendégéjszaka) és szorosan mögötte Kína (43.624 vendég, 71.194 vendégéjszaka) áll.

Ha az egyes piacok budapesti vendégéjszakáinak dinamikáját nézzük, a kiemelt stratégiai és feltörekvő piacok között első helyen az a Koreai Köztársaság végzett, (+34,4 %-kal), amely az utóbbi hetekben nap mint nap szerepelt a híradásokban, az elmúlt hét évtized legnagyobb belföldi turistahajó-katasztrófája kapcsán.

Ma szinte megjósolhatatlan, hogy a Hableány utasainak tragikus balesete milyen mértékben fogja meghatározni nem csupán a tragédiában közvetlenül érintett dél-koreai, de akár a teljes nemzetközi beutazó turizmus alakulását Budapesten.

Mindettől függetlenül, némi meglepetés már az áprilisi számok után is tapasztalható, főként Ázsiát tekintve: a BFTK részéről is kiemelt feltörekvő piacunknak tekintett Indiából jelentős visszaesést mértek áprilisban, de ettől még a teljes I–IV. havi időszak mérlege egyértelműen pozitív (köszönhetően India január–február havi „szárnyalásának”). A 22.340 indiai vendégéjszaka +4,8%-os növekedéshez volt elegendő a januártól áprilisig terjedő időszakban – nem beszélve a vendégérkezések 11,3%-os bővüléséről.

Ez jócskán felülmúlja azt a növekedést, ami a szakma részéről kitüntetett figyelemmel kísért kínai piacon tapasztalható az év eleje óta (+4,2-4,3%-os növekedés mind a vendégérkezések, mind a vendégéjszakák dimenziójában).

Az április legnagyobb nyertese Ázsiából egyébként a japán piac, ahonnan mintegy 40%-kal több vendég érkezett ebben a hónapban – nem függetlenül a szabadságolási csúcsszezontól, amit a japánok hagyományosan április-májusra időzítenek.

Mindent összevetve, Budapest kulcsfontosságú (elsődleges) és főbb feltörekvő (másodlagos) piacai közül az első négy hónapban a legerőteljesebb növekedést – a vendégéjszakák tekintetében – az alábbi piacok mutatták:

Koreai Köztársaság (+34,4%)

Ukrajna (+16,9%)

Írország (+16,1%)

Csehország (+10,4%)

USA (+10,3%)

Franciaország (+10,2%)

Egyesült Királyság (+7,5%)

Japán (+7,5%)

Egyértelmű stratégiai kulcsszereplőnek tekinthető Budapest piacán az Egyesült Királyság – Egyesült Államok – Franciaország trió, hiszen ezek a piacok mind a vendégforgalom abszolút számait, mind pedig azok hosszabb távú dinamikáját tekintve az élvonalba sorolhatók.

Örvendetes a cseh vendégforgalom év eleji dinamikája is, hiszen a csehek eddig jellemzően a vidéki régiókat (Nyugat-és Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Balaton) keresték fel, az utóbbi időben ugyanakkor elkezdték felfedezni Budapestet is.

A dublini Holiday World Show-n megvalósult, intenzív budapesti jelenlét kapcsán beigazolódni látszanak a BFTK várakozásai, hiszen az ír piacon az utóbbi időben komoly áttörés tapasztalható: a január-áprilisi 11.205 ír vendégérkezés (+15,2%) és a 31.015 ír vendégéjszaka (+16,1%) lényegesen több, mint amekkora érdeklődés mutatkozott a főváros iránt néhány közelebbi, szomszédos piacunkon.

A 2019-es év egyik nagy ígérete lett Görögország, ahonnan az év első négy hónapjában csaknem 17 ezren érkeztek Budapestre, és több mint 44 ezer vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban: mindezzel Görögország fölkerült Budapest küldőpiaci térképére, méghozzá a holland, a lengyel, a cseh és a svéd piaccal azonos súlycsoportban.

A nyári hónapokban mindamellett számítani lehet még további, jelentős átrendeződésekre a főváros turizmusának küldőpiaci szerkezetében – adta hírül a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ.