Hiába a kibírhatatlan hőség, nyaraláskor ragaszkodunk a mediterrán térséghez

Szerző: Imre Lőrinc

Forrás: turizmus.com

 2024. június 25. 11:31

Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a mediterrán térségben nyaranta sokszor elviselhetetlen hőség tombol, azonban nem valószínű, hogy ezek a régiók rövid-, vagy akár középtávon jelentősen veszíteni fognak vonzerejükből.

Erdőtüzek, turistalátványosságok lezárása, aszály, vízhiány. Nem éppen ezekre a jelenségekre számítunk akkor, amikor a nyári vakációnkat tervezzük valamely földközi-tengeri turistaparadicsomba. Szakértők szerint a klímaváltozás következtében sajnos egyre inkább fel kell készülnünk az ehhez hasonló esetekre. Bár az utazási döntéseinkben egyre meghatározóbb szerepet tölt be a sokszor elviselhetetlen hőség, rövid- és középtávon sem valószínű, hogy akár az olasz, a spanyol, vagy a görög tengerpart jelentősen veszítene a nyári vonzerejéből. Az alkalmazkodás viszont elkerülhetetlen.

 

Hőhullám, erdőtűz a legnépszerűbb úti célokban

Nem kímélte a pusztító hőség Európa legnépszerűbb turistacélpontjait a nyári főszezon kezdetén. Főként Görögországból érkeztek rémisztő hírek, ahol szokatlan hőhullám söpört végig június elején, elsősorban az Észak-Afrikából érkező forró légtömegek hatására. A 43-45 Celsius-fok körüli hőmérséklet miatt több napra le kellett zárni az athéni Akropoliszt a turisták előtt, emellett ideiglenesen az oktatást is szüneteltették. Azonban hiába az óvintézkedések, így is több sajnálatos haláleset történt az egyedül a rekkenő hőségben kirándulni induló turisták körében.A mostani tendenciák azért is riasztóak, mert az elmúlt évhez hasonlóan nemcsak Görögországban, hanem Cipruson is jóval hamarabb csapott le a tikkasztó forróság. Tavaly főleg a júliusi és az augusztusi hónap volt kibírhatatlan több szempontból is: Görögország-szerte több mint 54 ezer hektárnyi erdő égett le, de a spanyol vagy olasz szigetvilág (Kanári-szigetek, Szardína, Szicília) egy része is lángokba borult. A kataklizmikus események következményei közé taroznak az aszály miatt kiszáradt portugál területek, vagy a francia Riviéra partjaira kivetett medúzák tömkelege.

Hivatalos adatok egyelőre a 2022-es nyári szezonról állnak rendelkezésre, akkor több mint 70 ezer halálaesetet lehetett a pokoli hőség számlájára írni – számol be róla a nature.com.

Erdőtűz Görögországban 2021 nyarán

Fotó: 123rf.com

A hőség lesz az új norma

A szakértők egyvalamiben egyetértenek: a Földközi-tenger térségét sújtó hőhullámok a jövőben egyre intenzívebbek lehetnek. „Egyelőre nehéz megjósolni, hogy pontosan mire számíthatunk, de a legrosszabbra kell felkészülnünk" – mondta a BBC-nek a hollandiai Wageningeni Egyetem adjunktusa, Bas Amelung.

Az Európai Turisztikai Bizottság felmérése szerint ennek ellenére továbbra is a mediterrán országok számítanak a legnépszerűbb célpontoknak a júniustól novemberig tartó időszakban. Spanyolország a legkeresettebb desztináció, majd Franciaország, Olaszország, Görögország és Horvátország következnek. Ugyanakkor már láthatók lassú elmozdulások az utazók preferenciáiban. Az elmúlt évben tíz százalékkal esett az érdeklődések száma 2022-höz képest ebbe a térségbe, míg öt százalékkal nőtt azoké, akik októberre vagy novemberre, tehát az utószezon legvégére időzítenék inkább az utazásukatderül ki a turisztikai intézmény kutatásából.

Az Európai Bizottság jelentése pedig arról árulkodik, hogy amennyiben a legrosszabb, felmelegedéssel kapcsolatos forgatókönyvek valósulnak meg, úgy a dél-európai régiók átlagosan tíz százalékos turistaszám-csökkenést szenvedhetnek el évről évre a legmelegebb nyári hónapokban. Ebből a mérsékeltebb égövön fekvő országok, így Csehország, Bulgária, Írország vagy Dánia profitálhatnak igazán, a nyugat-walesi turizmus pedig például évi 16 százalékos növekedést érhetne el a klímaváltozás hatására – számol be róla a BBC már említett cikke.

 

Klímakérdés vs. turisztikai kínálat

„A felmelegedés miatt az utazásaink megtervezésekor egyre fontosabb szempont lesz a klímakérdés" – ezt már a madridi Complutense Egyetem Földrajz Tanszékének professzora mondta. Carmen Mínguez szerint Spanyolországban már nincs igazán nagy különbség a főszezon és az év többi része között. A vendéglátó szektor is érzi, hogy fel kell készülnie arra, hogy négyévszakossá váljon, és főleg a téli utazási szezonban bővítse kínálatát akár a téli sportok, a túrázási lehetőségek, vagy egyéb gasztroélmények területén – olvasható az rtve.es cikkében.

Az adott régió turisztikai kínálata ugyanis alapvetően határozza meg, hogy melyik külföldi desztinációt keressük fel. Carmen szerint ez az egyik fő magyarázata annak, hogy az egyre nagyobb hőség, a sokszor kibírhatatlan hőhullámok ellenére augusztus közepén is még mindig előszeretettel utazunk el Rómába, Kairóba vagy Isztambulba.

„Minél szélesebb az adott helyszín kínálata, annál nagyobb a verseny a szolgáltatók között, ami az árakat is lejjebb szoríthatja" – ezt már a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke tette hozzá a Trend FM-nek adott interjújában. Molnár Judit szerint rövid- és középtávon sem valószínű, hogy a perzselő hőhullámok ellenére tömegesen fordulnának el a turisták a mediterrán térségtől a legmelegebb hónapokban.Ennek oka egyrészt az a jelentős turisztikai infrastruktúra, amivel a dél-európai tengerparti desztinációk már hosszú ideje rendelkeznek, és ami egyértelmű versenyelőnyt jelent számukra például az északi országokkal szemben. A másik ok már jóval prózaibb: a gyermekes családok az iskolai szünet ideje alatt, vagyis júniustól augusztusig tudják megoldani a közös pihenést. Ettől függetlenül az elő- és utószezon megerősödése egy abszolút látható tendencia, de inkább az egyedülálló utazók, vagy a párok körében.

Összességében megállapítható, hogy bár a hőség valószínűleg egyre elviselhetetlenebb lesz a Földközi-tenger térségében, mégsem valószínű, hogy ez a közeljövőben jelentős turistaforgalom-visszaesést eredményezne egy-egy dél-európai ország esetében. Az már sokkal inkább várható, hogy az év egészében egyenletesebben oszlanak majd el a vendégéjszakák, és megnő az elő-, valamint utószezon forgalma.Az pedig biztosra vehető, hogy az érintett régióknak, városoknak fel kell készülniük az éghajlatváltozás miatti felmelegedésre, akár a zöld övezetek fejlesztésével, akár a klimatizált terek számának növelésével. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy olyan intézkedéseket kell majd meghozniuk a turizmus irányítóinak, ami a vendégek kényelmét csorbíthatja: ilyen például a turisták vízfogyasztásának korlátozása, ami kimutathatóan magasabb szintet ér el, mint a helyi lakosságé.