Szárnyaló és lábadozó repülőterek Kelet-Közép-Európában
A kelet-közép-európai régiót és Magyarország szomszédjait figyelve elmondható, hogy Szerbia fővárosában, Belgrádban már csak egy rossz emlék, amikor leálltak a járatok és üresen kongtak a reptéri kiszolgálóegységek.
Ezzel szemben Prágában olyannyira komoly nyomot hagyott a repülőtéri forgalomban a koronavírus, hogy még idén sem várható, hogy elérik a szinte mindenhol rekordokat hozó 2019-es év adatait.
A budapesti forgalom-visszaépülés mértéke a középmezőnybe tehető, a repülőtéren megforduló utasok száma alapján viszont a dobogóra is felférünk.Kezdjük is a budapesti repülőtér forgalmi adataival!
Az elmúlt évben 14,7 millió utas fordult meg a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami azt jelenti, hogy a turisták száma elérte a 2019-es rekordév 91 százalékát. A schengeni övezeten kívüli utasok száma 30 százalékkal, a térségen belülieké 15 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest. A legnépszerűbb úti cél London és Isztambul volt. A hosszú távú járatok palettája folyamatosan bővül Budapesten, főleg a Kínába tartó közvetlen járatok számának megugrása szembetűnő, idén nyáron már hét dél-kínai város lesz elérhető Budapestről, ami másfélszer annyi, mint a covid előtti időszakban volt.
A távol-keleti országba irányuló utazási kedvet a kínálat bővülése mellett az is segítheti, hogy Kína 2025 végéig meghosszabbította a vízummentességet a magyar turisták számára. Összességében tavaly 131 célpontot lehetett közvetlenül elérni a budapesti repülőtérről 39 légitársaság jóvoltából, ami még alatta maradt a 2019-esnek, amikor 49 légitársasággal 153 repülőtérre lehetett eljutni. A menetrend szerint közlekedő utasszállító járatok 85 százalékos kihasználtsága viszont már enyhén felülmúlja a covid előtti szintet, ami valamivel több mint 83 százalékot jelentett.
 |
|
A Budapest Airport cargóban már Bécset közelíti |
|
Fotó: 123rf.com |
A koronavírus előtti forgalmi adatok elérésére, sőt meghaladására sem kell már sokat várni. A repülőteret üzemeltető cég, a Budapest Airport várakozásai szerint ugyanis már ebben az évben megdőlhet a 2019-es rekord, ami 16,2 millió turistát jelent.
Az optimista forgatókönyvet az idei első negyedéves forgalmi mutatók is alátámasztják: 3,4 millió utas fordult meg a budapesti légikikötőben, ami 10 százaléknál is nagyobb bővülés a járvány előtti év januártól márciusig tartó időszakához képest.
Utasforgalomban dobogó, cargóban már Bécset közelítjük
Az utasforgalomnál is kedvezőbb képet mutatnak az áruszállítási adatok. A budapesti repülőtér cargoforgalma az elmúlt évben meghaladta a 201 ezer tonnát, ami abszolút új csúcsnak számít. A Bud Cargo City 48,5 százalékkal több légi árut kezelt, mint 2019-ben. A legerősebb hónap a november volt, de nem kellett sokat várni arra sem, hogy ez a rekord is megdőljön: idén márciusban több mint 23 ezer tonna áru fordult meg a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, amire egy hónap leforgása alatt még nem volt példa.
Ebben a tekintetben is nagy szerepet játszott a növekvő kínai hozzájárulás. A cargo felfutása ugyanis jelentős részben a tavaly visszatérő közvetlen kínai utasjáratok alsó fedélzetén szállított áruk, valamint a távol-keleti országból érkező e-kereskedelmi szállítmányok növekedésének köszönhető. Emellett a folyamatosan bővülő cargo-infrastruktúrát és integrátorforgalmat, valamint természetesen Magyarország stratégiai elhelyezkedését kell megemlíteni – írja a Budapest Airport.
A régióban a nagyobb repülőterek, a bécsi, a varsói, a budapesti és a bukaresti is több mint 90 százalékban visszadolgozták már a járvány előtti, 2019-es utasforgalmi szintet. A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér több mint 93 százalékon áll, a Varsó-Chopin repülőtér 98 százalékon, míg a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtér több mint 99 százalékon. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ugyan a 91 százalékos eredményével némiképp elmarad ettől a dinamikától, de az utasok számát tekintve már betört a legjobb három közé.
A 14,7 millió turistánál csak a lengyel és az osztrák fővárosban fordultak meg többen. Varsóban csaknem 18,5 millióan, míg Bécsben 29,5 millióan. Bukarest hajszállal maradt el a magyar fővárostól a maga 14,6 millió utasával. Sőt, a cargo tekintetében már-már egy ligában versenyzünk a bécsi repülőtérrel, ahol az elmúlt évben enyhén csökkent az áruforgalom, 245 ezer tonnára, szemben a budapesti 201 ezer tonnával. Varsó és Bukarest messze lemaradók ezen a soron.
 |
|
A belgrádi reptéren a turisták száma már 29 százalékkal haladja meg a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szintet |
|
Fotó: 123rf.com |
Ha a régió legdinamikusabban visszapattanó repülőterét keressük, akkor déli szomszédunk, Szerbia fővárosáig kell tekintenünk. A belgrádi Nikola Tesla repülőtér – bár összességében kevesebb mint 8 millió utast fogadott, amivel egy közepes légikikötőnek számít Kelet-Közép-Európában – a forgalom visszaépülése szempontjából köröket ver a többiekre. A turisták száma már 29 százalékkal meghaladja a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szintet, ami óriási rekordnak számít a belgrádi repülőtér történetében. A közvetlen légi járatok száma meghaladta a 83 ezret, ami 18 százalékos bővülésnek felel meg.
A fejlődés töretlennek tűnik, ugyanis az idei első negyedévben 1,6 millió utast kezelt a repülőtér, ami 56 százalékos bővülés a covid előtti utolsó évhez viszonyítva. A szerb légikikötő berobbanása nagyrészt az ország 2013-ban újjáalakult légitársaságának, az Air Serbiának a felfutásával magyarázható. Idén mindenkori áprilisi rekordot ért el a vállalat, amely több mint 303 ezer utast szállított, és az év első négy hónapjában több mint egymillió turista választotta a járatait. Ha csak az utasforgalom visszaépülését nézzük, akkor a prágai repülőtér számít sereghajtónak a régióban.
A 13,8 millió utas még igencsak jól néz ki, pláne, ha hozzátesszük, hogy ez a térség legnagyobb, 29 százalékos növekedését jelenti éves alapon. Ugyanakkor a covid előtti rekordévhez, 2019-hez viszonyítva még csak 78 százalékon áll a turisták száma, ami borítékolható, hogy idén sem fog teljesen visszatérni a korábbi csúcsokhoz. Idén 15,5 millió utasra számítanak a cseh fővárosban.
Azt a legtöbb szakértő megjegyzi, hogy robbanásszerűen indult ismét növekedésnek a globális repülőtéri utasforgalom, főleg a leisure szegmensben, vagyis a szabadidős, nyaralási céllal utazók körében. Az üzleti turizmus tekintetében inkább csak tavaly nyár óta látható egy felpattanás.
 |
|
Utasforgalom visszaépülése terén a prágai repülőtér számít sereghajtónak a régióban |
|
Fotó: 123rf.com |
A 2022-es és a tavalyi év dinamikája azonban tarthatatlannak tűnik idén, amit a bécsi repülőtér várakozásai is megerősítenek. A Bécs–Schwechat légikikötőt üzemeltető társaság, a Flughafen Wien AG egyik vezetője, Julian Jäger szerint az elmúlt két év erőteljes visszarendeződése le fog lassulni ebben az évben, a tavalyi 29,5 millió utas után csak nagyjából 30 milliót várnak 2024-ben, ami gyakorlatilag stagnálásnak, nagyon enyhe növekedésnek felelne meg.
Más a helyzet a repülőterek és a légitársaságok gazdasági helyzetével. A bécsi repülőtér üzemeltetője például jelentős javulást vár az éves nettó nyereséget tekintve, ami elérheti a 210 millió eurót, nagyjából 970 millió eurós árbevétel mellett.
Az elmúlt két év magas inflációja mindenütt jelentősen emelte a reptéri kiszolgáló egységek díjait, valamint a légitársaságok jegy- és egyéb szolgáltatásárait, ami nagymértékben hatott a pénzügyi adatokra.
Azért Ázsiától még lenne mit tanulni
Persze nemcsak az utasforgalom és a pénzügyi mutatók alapján alkothatunk összképet egy adott repülőtérről, hanem akár a szolgáltatások minősége szempontjából is. A Skytrax minden évben megválasztja az adott esztendő száz legjobb repülőterét az utasok visszajelzései, szavazatai alapján. Tavaly a Szingapúr-Changi nemzetközi repülőtér végzett az első helyen, megelőzve a dohai és a tokiói légikikötőt. Európából a legelőkelőbb, ötödik helyen a párizsi Charles de Gaulle repülőtér végzett, majd a top tízben még ott található az isztambuli, a müncheni, a zürichi és a madridi légikikötő.
A kelet-közép-európai régiót és Magyarország szomszédjait tekintve a bécsi végzett a legjobb, tizenegyedik helyen.
A térség ezüstérmét pedig Budapest hozta el, amely a 77. helyen szerepel a Skytrax listáján. A Budapest Airport ugyanakkor egy közleményében megjegyzi, hogy amennyiben csak a kelet-európai térséget nézzük, akkor az utasok véleménye alapján a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér immár tizedik alkalommal szerezte meg az első helyet, megelőzve Tallinnt és Rigát. Szomszédaink közül Bukarest szerepel a legelőkelőbb, hatodik helyen ezen a listán, majd a nyolcadikon Belgrád, a tizediken Zágráb található.
Lassul a tempó
Az idei évtől tehát jelentősen befékező utasforgalmi növekedést várhatunk a régió repterein, ugyanakkor a legtöbb esetben a koronavírus előtti rekordértékek meghaladására számíthatunk.
Az egyik slágertéma pedig egyértelműen a repülőterek zöldítése, a károsanyag-kibocsátási szintek csökkentése lesz. Ebben a tekintetben a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kifejezetten jól áll: az üzemeltető Budapest Airport az Airports Council International (ACI) értékelése szerint egy ötös skálán 4+-os eredményt ért el, ami azt jelenti, hogy a régióban elsőként teljes mértékben ellensúlyozza a működéséből származó közvetlen szén-dioxid-kibocsátást.
A budapesti repülőtérrel kapcsolatban persze a legfontosabb és legérdekesebb kérdés, ami a közvéleményt is leginkább foglalkoztatja, természetesen az, hogy megtörténik-e, és ha igen, mikor és milyen formában, a repülőtér állami felvásárlása, ami már jó ideje a levegőben lóg.
(A cikk a Turizmus.com magazin júniusi számában jelent meg.)
