Az elpusztult koronázó bazilika is megelevenedett Dinnyésen

Alekszi Zoltán elmondta, miután elkészítette a kor legjelentősebb világi épületének makettjét, nevezetesen Szent István király fehérvári várát, szerette volna megépíteni annak egyházi párját is. A koronázó bazilikában 38 magyar uralkodót koronáztak meg, emellett 15 uralkodót temettek ide, köztük Szent István királyt és Szent Imre herceget is. 1601-ben robbanás történt, és az épület pusztulásnak indult, maradványait ma nemzeti emlékhely őrzi. A 11. századi épület háromhajós bazilika volt (65 méter hosszú és 37,5 méter széles).

Az elpusztult fehérvári koronázó bazilika makettje

Fotó: Dinnyési Várpark

A másik alkotásra áttérve az alkotó elmondta, a dinnyési elfeledett templomot két éve talajradarral határozták meg a szakemberek. Ekkor kiderült, hogy szintén az Árpád-korban épült. A templomra vonatkozóan a legkorábbi forrás 1484-ből származik. Dinnyés ebben az időben valószínűleg tíz falunak volt a vallási központja és ezért épült ide a templom.

Az alkotó hónapokig, párhuzamosan dolgozott a két maketten. Mindkét templomnál vasbeton alapra épült a kőfalazat, az pedig a park specialitása, hogy anyaghűen építi az épületeket. A rekonstrukciós kísérletnek számító épületeket a keddi átadón Spányi Antal megyés püspök áldotta meg.

A 20 ezer négyzetméteren elterülő Dinnyési Várpark fő célkitűzése, hogy megelevenítse és megmentse a régi kor emlékeit, amelyek mára már romosak, vagy elfeledettek; a makettek mérete a kisebbektől egészen a két és fél méteres magasságig terjed.

Az alkotások anyaghűek, tehát a kővárak kőből, a téglavárak téglából, míg a favárak fából készültek el. A várak érdekessége még, hogy elhelyezésük az eredeti topográfiai viszonyokkal is hozzávetőlegesen megegyezik. Az Árpád-kori falu 1:1 méretben készült, a szintén nagy népszerűségnek örvendő Szentek fala pedig 300 méter hosszú és összesen 614 szobor látható rajta.