Petőfi nyomába eredtünk a 21. századi „Petőfivel" a Kiskunságon

Vélhetően sokfordulós csapatmunka és megbeszélés öntötte végleges formába az alapgondolatot, hogy Petőfit el kell hozni a 21. századba – hangzott el a sajtóút első állomásán, Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának kecskeméti székhelyén, ahol azt is megtudtuk, hogy a „Fi200” Petőfi márka az egész vármegyére kiterjed. A logóval ellátott, márkázott termékek megyei szállodákban, turisztikai helyszíneken, vendéglátóhelyeken egyaránt elérhetőek.

Barátunk, Petőfi

És valóban, a nagyteremben már ott várt bennünket „Petőfi”, aki barátságosan kezet fogott mindannyiunkkal. Bánföldi Szilárd színművész, az emlékév arca innentől kezdve hol civilben, hol korabeli zsinóros mentében, fehér ingben bajuszosan vagy civilben kísért bennünket végig a három nap során, miközben profi színészi kvalitásait bevetve ezernyi apró információt csepegtetett Petőfi Sándor hétköznapjairól, életviteléről, szokásairól és a családjáról.

Bánföldi Szilárd színművész Petőfiként kísért bennünket

Fotó: Irházi János/turizmus.com

Ezért aztán mindannyian elmondhatjuk, akik részt vettünk a háromnapos kiránduláson, hogy neki köszönhetően Petőfi valóban a barátunk lett. Akárcsak azoknak a döbbent kecskeméti autósoknak, akiket – mint hallottuk – valamikor húsvét tájékán, a rendőrséggel közös akció során állított meg...

Kiskőrös: szülőház és János Vitéz Látogatóközpont

Bács-Kiskunban a Petőfi-kultusz alapja a kiskőrösi szülőház, amely 1880 óta folyamatosan látogatható. Ez Magyarország első irodalmi emlékháza, melynek kialakítását Jókai Mór kezdeményezte, akivel egyébként Petőfi korábban összeveszett. Évente körülbelül 20 ezer vendég járja körbe a házat, ahol egészen kis területen rengeteg emléket, látnivalót találhatunk. Megtekinthetőek például hírességek aláírásai a falon, vagy a Petőfi verseit fordítók szoborparkja, amely egyedülálló a világon – 19 műfordító mellszobra látható itt. Ha új nyelvre fordítják híres költőnk műveit, Kiskőrös önkormányzata finanszírozza a talapzat költségét, az érintett ország pedig a szobrot.

A szülőház körüli legjelentősebb program minden esztendőben az egész napos Petőfi Szilveszter, amely során megmutatják a költő keresztlevelét is. Természetesen házigazdáink nem rejtették véka alá, hogy a mai napig zajlik, és újra meg újra fellángol – az emlékév során természetesen hatványozottan – az irodalmi csörte Petőfi szülőhelyéről, az anyakönyvi bejegyzésről, ám ennek részleteiről majd látogatóként többet megtudhatnak a helyszínen.

A kiskőrösi emlékház

Fotó: Irházi János/turizmus.com

Ahogy arról is, hogy a Petrovics Sándorként született költő mikor írta alá első versét Petőfiként és melyik helység szerepel a vers születési helyeként. A dunavecsi Petőfi Múzeumban – az épületben volt annak idején apjának mészárszéke – sok kérdésre lehet választ kapni, vagy éppen további kérdőjeleket gyűjteni.

A Petőfihez köthető emlékhelyek csillagtúraszerű bejárásának központjaként érdemes Kiskőröst választani – mi például a Hotel Imperialban szálltunk meg, amelynek közvetlen szomszédságában gyógyfürdő is van, így az irodalmi tudásunk gyarapítása mellett a kikapcsolódásra is maradt idő.

A János Vitéz Látogatóközpont egyre népszerűbb

Fotó: Irházi János/turizmus.com

Kiskőrösön kihagyhatatlan a János Vitéz Látogatóközpont, amely házigazdáink elmondása alapján vendégszám tekintetében már meghaladja a szülőházét. Ami nem véletlen, hiszen itt a gyerekektől az idősekig mindenki korának megfelelő szórakozást találhat az interaktív, fényeffektusokkal, hangokkal, mozgó képekkel tarkított, szűk, néha félelmetesen pici terekkel kialakított labirintusban, ahol megismerhetjük a János vitéz történetét.

Így járhatjuk be a Kiskunságot

Ugyan a szeszélyes júniusi időjárás elmosta a mindenki által várt négyökrös szekerezést, kárpótlásként azonban Izsákon bepillanthattunk a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) hétköznapjaiba, munkájába. Tóth Endre ökoturisztikai szakreferenstől és Morvai Edinától, a KNP környezeti nevelőjétől részletes tájékoztatást kaptunk arról, hogy az esős idő miatt miből maradtunk ki. Elmondták, náluk a meghatározó tájelem a homokhátság, így nagyon fontosak a tájértékek, amelyek megjelennek Petőfi költészetében is.

A Kiskunság változatos és nyugalmat árasztó tájai a maguk különleges növény- és állatvilágával ma már nem csupán a tudomány vagy az amatőr botanikusok, madarászok titkokkal teli övezete, hanem a természetkedvelők célterülete is, így aztán Petőfi nyomdokaiban járva kihagyhatatlan. A KNP területén látható a Kolon-tó, a Turján-vidék legnagyobb édesvízi mocsara, amely a közel 3000 hektáros védett terület egyharmadát foglalja el, Szabadszállás és Akasztó között pedig a Felső-Kiskunsági tavak terülnek el. Érdemes egy-egy tanösvényt is bejárni, ezek 3-8 kilométer hosszúak, szakvezetéssel tekinthetők meg.

A terület „emberemlékezet előtti”, többek között találtak 27 ezer éves mamutfogat is a környéken. A túrasorozatok idén is folytatódnak, érdemes nyomon követni ezeket a KNP honlapján.

Szalkszentmárton 112-szer

Petőfi Sándor édesapjának, Petrovics Istvánnak 1845 Szent György napjától nyílt módja arra, hogy kibérelje a településen lévő vendégfogadót és mészárszéket, valamint hasznosítsa a három vendégszobát. Petőfi a felvidéki utazása után, 1845. július 12-én érkezett először a szülei házához. Ekkor született a szép Fekete kenyér című, első szalkszentmártoni verse.

Költeményei alatt 112-szer olvasható keletkezési helyként Szalkszentmárton, de itt írta két drámáját (Zöld Marci, Tigris és hiéna) és egy regényét (A hóhér kötele) is.

Emlékszoba a dunavecsei Petőfi Múzeumban

Fotó: Irházi János/turizmus.com

Amikor a szülők egyéves bérlete megszűnt, a családnak távoznia kellett. A távozás előtti napon a vendégfogadó udvarán árverést tartottak a Petrovics család ingóságai fölött, hogy kifizethessék az adósságaikat.

Az emlékház június 25-től felújítás alá kerül, zárva lesz egy ideig a látogatók előtt.

Pörkölt savanyúkáposzta-főzelékkel

És hogy mi volt a kedvenc étele-itala Petőfinek? Többek között erre is kerestük a választ a háromnapos barangolás közben.

Kedvenc ételének a székelykáposzta levest nevezték meg vendéglátóink, amit már az első napon, a Kecskeméti Csárdában megkóstolhattunk. A levesnek semmi köze a székelyekhez, a legenda szerint Székely József barátjától kapta a nevét az étel, természetesen Petőfi Sándornak köszönhetően.

Állítólag a székelykáposzta leves volt Petőfi kedvence

Fotó: Irházi János/turizmus.com

A történet szerint 1846-ban, a Gránátos utcai Komló-kertben ebédeltek, ám mikor megérkeztek, nem sok választék maradt a konyhán. Székely kérésére a kocsmáros a maradék pörköltet összeöntötte a maradék savanyúkáposzta-főzelékkel, így született meg a leves. Petőfi később rendre visszatért, és mindig ezt az ételt rendelte. Amíg Szalkszentmártonban éltek, édesanyja kenyérlángost is tett az asztalra, amit a Petőfi Sándor Emlékkiállítás épületében tejföllel, lila hagymával kóstolhattunk.

Nagyjából tehát tudjuk, melyek voltak a kedvenc ételei a költőnek, ám hogy milyen italokat kért a poharába, azt homály fedi. A bort például nem igazán kedvelte, így írt róla:

„Hej, pedig dehogy sejtettem, hogy a majdan legnagyobb magyar borvidék poétájaként dicsérem ezt a nemes nedűt. Pedig ha tudnátok, hogy nem is vagyok annyira oda ezért a becses italért. Nem mondom, hogy eszem ágában sem volt kortyintani olykor-olykor, de mértékletes maradtam mindenkor, ezt barátaim is tudják rólam. Tompa Mihályhoz írt versemben el is oszlatom azon kételyeket, miszerint szeretném a lármás mulatságot.”

Ezen kívül azonban más feljegyzés nem található az italfogyásztási szokásairól. Ha nincs történelmi adat, elő a legendával: az emlékév szervezői egy kávélikőrt választottak Petőfi kedvenceként, melyet állítólag Pesten is szívesen fogyasztott. Ennek gyártását a Kunság-Szesz Zrt. vállalta, és meg is kóstolhattunk a gyárban.

Hiába tartott némi távolságot a bortól Petőfi, azért Kiskőrösön a Szentpéteri Borpincében több tételt is megmutattak nekünk a neves borászat nedűiből, miközben ifj. Szentpéteri Attila ritka nyíltsággal beszélt a boraikról, munkájukról és a családi vállalkozásról.

ifj. Szentpéteri Attila borait is megkóstolhattuk, habár a költő inkább más italokat kedvelt

Fotó: Irházi János/turizmus.com

Miután (majdnem) megtudtuk, mi volt Petőfi kedvenc étele, itala, természetesen az édesség sem maradhatott ki: záróakkordként vendéglátónk, Supka Éva, a vármegyei önkormányzat sajtóreferense a soltvadkerti, messze földön híres Szent Korona Cukrászdába vitt fagyizni bennünket.