Az MT Zrt.-ben lesz a kínai turisztikai koordinációs központ

A 16 ország (a három balti állam, a visegrádi négyek, 7 balkáni ország – Görögország kivételével -, valamint Bulgária és Románia) hat helyen, hat különböző témában üzemeltet majd kínai koordinációs központot. Az egyik ilyen, a ma felavatott budapesti központ, amely a turizmusért felel. Gyakorlatilag az MT Zrt. turisztikai vezérigazgatósága látja majd el a koordinációs központ feladatait. Erre az évre, a koordinációs központ feladataival kapcsolatos rendezvények szervezésére 31 millió forint elkülönített forrást kapott a Zrt.

A 16 ország együttműködésének elsődleges célja, hogy a közép-kelet-európai régió egységes desztinációként jelenjen meg az egyre jelentősebbé váló kínai küldő-piacon.

A koordinációs központ jelképes felavatására május 22-én, a Budai Várban, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került sor.

A magyar delegációt Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos vezette, kínai részről Shao Qiwei, a Kínai Népköztársaság Nemzeti Turisztikai Hivatalának (CNTA) miniszteri rangban lévő elnöke állt a népes küldöttség élén. A többi, kelet-közép-európai országot a turizmusért és a marketingért felelős miniszterek, államtitkárok és vezérigazgatók képviselték.

Köszöntőjében Szijjártó Péter többek között elmondta, hogy a világgazdaságban gyors átrendeződés figyelhető meg, erőteljesen növekszik Kína szerepe, s, ha nem elszenvedői, hanem haszonélvezői akarunk lenni a változásoknak, akkor Magyarországnak, valamint az egész térségnek aktívan kell alakítania kapcsolatait az ázsiai nagyhatalommal.

Az államtitkár javaslatot tett adatbázisok cseréjére, rendszeres, miniszteri szintű megbeszélések megtartására, a vízumkiadás egyszerűsítésére, illetve gyorsítására, valamint, a Peking és Budapest közötti közvetlen légi járat újraindítására.

Szijjártó Péter a 16 ország számára az elérendő célt 3,7 – 3,8 millió kínai turista érkeztetésében jelölte meg, 2018-ra, szemben a 2013. évi 2,5 millióval.

A CNTA elnöke többek között javasolta, hogy a LOT mellett más közép-európai országok is indítsanak közvetlen járatokat Kínába. Szólt arról is, hogy nagyon pozitív hatása lenne, ha a kínai turisták vízummentesen tartózkodhatnának a régióban, legalábbis rövid időre, úgy, ahogyan azt számos európai ország állampolgárai élvezhetik az ázsiai országban.

Felkérte az érintett országokat, hogy a hajdani Selyem út nyomvonalára felfűzve hozzanak létre tematikus csomagajánlatokat, amelyek 2-3 országot érintenének.

Shao Qiwei felajánlotta a 16 érintett országnak, hogy térítésmentesen vegyenek részt, novemberben, a sanghaji turisztikai vásáron.

Az ünnepélyes aláírást megelőző napi tárgyaláson, illetve díszvacsorán részt vett Somogyi Zoltán, az ENSZ Turisztikai Világszervezetének főtitkár-helyettese is, aki a UNWTO határozott támogatásáról biztosította a kínai felet a Közép-kelet Európával kapcsolatos terveket illetően.

A protokolláris eseményt követte a kínai delegáció és a közép-kelet európai küldöttségek szakmai konzultációja, amelyen a magyar tárgyalófelet Horváth Viktória turisztikai helyettes államtitkár, valamint Horváth Gergely MT Zrt. vezérigazgató-helyettes vezette.

Az ünnepélyes aláírás kapcsán kiadott közös sajtóközleményében az NGM és az MT Zrt. arról írt, hogy a nemzetközi turisztikai szervezetek Kína kiutazó forgalmának dinamikus növekedésére számítanak a következő években. 2013-ban mintegy 59 millió kínai turista tett nemzetközi utazást, közülük mintegy 24 millióan utaztak Észak-kelet Ázsián kívülre. Utóbbiaknak közel a a harmada, 7,5 millió fő utazott Európába.

A most létrejött egyesülés 16 országa közül a legtöbbnek nincs önálló turisztikai képviselete Kínában, így közös érdek, hogy kihasználják a regionális koordinációs központ működésében rejlő lehetőségeket. Elsődleges szempont a források koncentrálása, tekintettel arra, hogy a partnerországok többségének korlátozott költségvetés áll rendelkezésére országmarketingre. A 16 ország együttes megjelenítése sokkal hatásosabb, mintha egyenként próbálnának kitűnni a Kínában is hatalmas reklámzajból.

Az összehangolt marketingtevékenység és a közös megjelenések legfontosabb eszközei:

-          közös turisztikai termékcsomagok kidolgozása és promóciója (kulturális örökség, gasztronómia, egészség- és aktív turizmus területén);

-          közös tematikus utak kidolgozása;

-          közös weboldal létrehozása és működtetése;

-          közös online promóció és közösségi média kampányok;

-          közös tanulmányutak szervezése a KKE régióba Kínából a turisztikai szakma és a sajtó részére;

-          közös kiállítási megjelenések Kínában;

-          e-learning tanfolyamok és webinárok szervezése;

-          közös adatbázisok létrehozása;

-          turisztikai szakmai fórumok szervezése a tagországok számára.

A fenti célok eléréséhez nélkülözhetetlen az érintett országok piaci szereplőinek hatékony bevonása.

Hosszú távon fontos cél a másik irányba történő közvetítés is, azaz Kína és a kínai turisztikai termékek megismertetése a közép-kelet-európai régió országaival, tekintettel arra, hogy hosszú távú, bizalomra épülő turisztikai és üzleti kapcsolatokat csak egymás kölcsönös megismerésével lehet megalapozni.