Digitalizáció-mobilizáció-turizmus - konferencia a Corvinuson

Vissza a jövőbe

Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese múltidézéssel kezdte előadását. Anno 1899-ben, amikor a Közlekedési Múzeum megnyitotta kapuit, nem muzeális darabokat állítottak ki, hanem kortárs, jövőbe mutató találmányok számára hozták létre. A hely teret adott az innovációnak, és szárnybontogatásra bátorította látogatóit. Napjainkban, amikor a 4. ipari forradalom idejét, a digitalizáció és a hálózatok korát éljük, pontosan ugyanez a kihívás a kortárs múzeumok számára. A négy év múlva megnyíló Magyar Innováció Háza interaktív, inspiráló módon mutatja majd be, hogy a közlekedés mindennapi életünk szerves része, és a találmányok nemcsak műszaki élményt nyújtanak, hanem keveredik bennük a formatervezés, a dizájn és a művészet is.

Ilyen lesz a Magyar Innováció Háza

Fotó: Liget Projekt

Digitális mámorban élünk

A digitalizáció szó szerint betölti a teret. Az IoT eszközök, webkamerák segítségével valós időben érezhetjük magunkat távoli helyeken. Egyre nagyobb az igény a közösségi és a mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatásokra (Airbnb, chatbot...). A közlekedés digitalizációjáról és a felhasználói élményt érintő digitális megoldásokról Miskolczi Márk és Munkácsy András tartott előadást.

A vasúti közlekedésben is megjelent az individualista utazói attitűd. Az utas pontos információt vár és ez alapján maga akar döntést hozni. Ennek természetesen a stabil internet lefedettség az előfeltétele. Miskolczi Márk kutatási eredménye egy olyan javaslatcsomag, melynek lényege, hogy a digitális szolgáltatásokat úgy kell bővíteni, hogy (1) valós idejű menetrendi információk alapján, (2) az applikációban tudjon jegyet venni az utas, miután (3) önállóan tervezte meg az online felületen a teljes utazást.

Versenyelőny a hálózat által

Ma már egy-egy turisztikai desztináció márkaerőssége a szakmai és civil közösségek együttműködésén és a networkingen áll vagy bukik – mondta előadásában Bódis Gábor. A digitális márkakommunikáció különböző felületei is más-más lehetőséget kínálnak. A Facebook projektképet kínál, az Instagram vizuális világot teremt, a Twitter szöveges üzenetet nyújt át, a Linkedin pedig szakmai kontextust ad.

Kökény László előadásában Jászberényi Melindával közösen végzett kutatási eredményeit mutatta be. Azt vizsgálták, miképpen értelmezik marketingkommunikációjukban a 21. század digitalizációs kihívásait a megkérdezett utazásközvetítők, utazásszervezők. A legfontosabbak online és digitális eszközök között az e-mail marketinget, a közösségi média használatát, a kereső hirdetéseket, a reszponzív design-t és a display reklámokat sorolták fel.

Több a lehetőség az online eszközökkel a targetálásra

Az online marketing előnyének tartják, hogy olcsó, gyorsan elérhető az ügyfél, egyszerű a megvalósítása, és pontosabb targetálásra ad lehetőséget, ezáltal jobban visszamérhető az eredményessége is. Hátrányként az ügyféllel való kommunikáció elszemélytelenedését  említették meg.