Megszületett a Turizmus Konjunktúra Index: enyhe fellendülést vár a szakma a nyárra

A turisztikai ágazat régóta küzd a kevésbé reprezentatív felmérések eredményeiből adódó információhiánnyal, ami részben abból fakad, hogy a szakmában túlnyomó többségben levő kis- és középvállalatok kevés hajlandóságot mutatnak az adatszolgáltatásra, miközben a KSH sem méri az ötnél kevesebb dolgozót foglalkoztatók adatait – ismertette Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke az új mutató megszületésének előzményeit a frissen nyitott Oktogon Hotelben tartott sajtótájékoztatón.

Eddig idehaza nem létezett olyan felmérés, amely valós képet adott volna a turisztikai piac szereplőinek várakozásairól, holott más iparágak rendszeresen használják a konjunktúra indexet saját tevékenységük előrejelzésére. Az elmúlt két évben, a Covid kapcsán látszott különösen, hogy itthon nem volt egy előrejelző rendszer, amely számos országban segítette a gazdaság irányítását és turisztikai cégeket is a döntéshozatal során – tette hozzá. Ezt a hiányt hivatott pótolni Turizmus Konjunktúra Index, amelyet a VIMOSZ a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal és a GKI Gazdaságkutatóval közösen dolgozott ki, de a minél szélesebb reprezentativitás érdekében a kérdőív kialakításába bevonták a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét, a Magyar Utazási Irodák Szövetségét és a vendéglátóipar szakmai képviselőit is.

Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke bemutatja a Turizmus Konjunktúra Indexet

Fotó: turizmus.com

Áprilisban tesztjelleggel zajlott az első felmérés, a májusban végzett első éles kutatás eredményeit most osztják meg, ezentúl pedig havi rendszerességgel, minden hónap közepén publikálják a konjunktúraindexet – hangzott el. Gál Pál Zoltán jelezte, hogy német társszövetségük, a DEHOGA szintén havonta készít konjunktúraindexet, az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) pedig negyedévente.A TKI célja, hogy a piaci szereplők, a gazdaságirányítás és a közvélemény számára hiteles információt nyújtson a közeljövőben várható trendekről, a pandémia utáni időkben az ágazat iránti kereslet változásairól. Kiemelt törekvésük a kkv-szektor súlyának megfelelő bevonása, véleményének megjelenítése a felmérésben. „A rendszeres havi megjelenéssel a szakma szereplőit kívánjuk segíteni, hogy döntéseiket tényszerű számok alapján hozhassák meg, ne pedig a közelmúltban jellemző egy-egy szakmainak mondott (de valójában partvonalon kívülről történő) bekiabálás kreálta hangulatban. Mivel a foglalási időablak nagyon lerövidült a szakmában, ez megnehezíti a kis- és középvállalkozások számára a tervezést, a konjunktúraindex azonban segítséget nyújthat, hogy a piaci hangulat egészének ismeretében dönthessenek például az árazási kérdésekben, vagy hogy mikor időszerű egy fejlesztést elindítani” – fejtette ki Gál Pál Zoltán. A Covid után van egy pozitív restart hangulat, de az ukrajnai háború és a makrogazdasági hatások árnyalják a jövőképet – összegezte a TKI első havi felmérésének eredményét a VIMOSZ elnöke.

Így készül a Turisztikai Konjunktúra Index

A sajtótájékoztatón Udvardi Attila, a GKI igazgatója részletesen ismertette a Turisztikai Konjunktúra Index készítésnek módszertanát, amely az uniós mintát követi.

Udvardi Attila, a GKI igazgatója ismerteti az első felmérés eredményeit

Fotó: turizmus.com

A tágabb értelemben vett turisztikai ágazatot alkotó szálláshely-szolgáltatók (29%-os részesedéssel), vendéglátók (43%), valamint egyéb turisztikai szolgáltatók (28%; ide tartoznak az utazásszervezők- és közvetítők, konferencia- és rendezvényszervezők, fürdők) várakozásait mérik az úgynevezett kompozit mutatóval, amelyet öt különböző alindex:

• foglalkoztatás – az elmúlt 3 hónapban és a következő 3 hónapban,
• teljesítmény – üzleti helyzet az elmúlt 3 hónapban és eredményesség a következő 3 hónapban,
• működési költségek a következő 3 hónapban

átlagából számítanak.

Az alindexek egyformán 20 százalékos aránnyal szerepelnek, míg az egyes alágazatok adatait a foglalkoztatottak létszáma és a nemzetgazdasági súlyuk alapján veszi figyelembe.

Tavaszi helyzetkép és nyári várakozások

Az első felmérés szerint a TKI májusban plusz 12 ponton állt a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán, ami az ágazat szereplőinek enyhe konjunktúraérzetét fejezi ki. A vendéglátásban és a szálláshely-szolgáltatásban ennél valamivel optimistábbak a cégek, míg az egyéb turisztikai szektorokban az átlagosnál kissé kevésbé. A 15 főnél többet alkalmazó cégek esetében a legmagasabb az index értéke, míg az alacsonyabb létszámmal működő kategóriákban inkább a stagnálás közeli állapot a jellemző. (A szálláshelyek a járványügyi korlátozások miatt 2021. április végéig nem fogadhattak szabadidős vendégeket, így a TKI számai is ennek figyelembevételével kell értelmezni – a szerk.)

A foglalkoztatotti létszám alakulása az elmúlt három hónapban lassú ütemben növekvő munkaerő-keresletet mutat (8 pont) az előző év hasonló időszakához képest. Ez a következő három hónapban erősödni fog, leginkább a vendéglátásban, ágazati szinten 22 ponton áll, ami közepesen erős munkaerő-keresletet fejez ki, és a nemzetgazdasági átlag kétszerese.A vállalkozások átlagos üzleti helyzete az elmúlt három hónapban az előző év hasonló időszakához képest javult, ezen belül leginkább a vendéglátásban, ágazati szinte plusz 30 ponton áll. Létszám kategóriák szerint a 15 főnél többet foglalkoztató cégek üzleti helyzete sokkal jobban javult, mint a többi kategóriába tartozó cégé. A következő három hónapban a szállásadók 49 százaléka vár növekedést a vendégéjszakák számában, míg a vendéglátásban 62 százalék számít forgalomnövekedésre az előző év hasonló időszakához képest.Az üzleti tevékenység eredménye a következő három hónapban a jelenlegihez képest plusz 26 ponton áll, ez közepesen erős javulást jelent, a mutató mindhárom szektorban az átlaghoz közeli értéket mutat.A működési költségek átlagosan 20 százalékos növekedéséről számolt be a turisztikai cégek 77 százaléka (ezen belül a vendéglátósok 85 százaléka) az elmúlt három hónap vonatkozásában.

A cégek a működési költségeik további emelkedésére számítanak

Fotó: turizmus.com

A szolgáltatók 74 százaléka emelt árat, átlagosan 11 százalékos mértékűt, amit főként a működési költségek drasztikus emelkedése generált. A működési költségek indexe a következő három hónapban mínusz 25 ponton áll. Májusban a vállalkozások 40 százaléka jelezte, hogy a következő három hónapban emelni fogja az árait. Mindössze 11 százalékot tesz ki azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a közelmúltban nem emeltek árat és a közeljövőben sem fognak.

Fejlesztésben a megkérdezett cégek 45 százaléka gondolkodik a következő egy évben, ezek 64 százalékánál a fejlesztések a szezonális alkalmazkodás miatt már el is kezdődtek, a fejlesztést tervezők aránya a vendéglátásban a legmagasabb - sorolta az igazgató.

A júniusi ágazati konjunktúra kutatás eredményeit összegző adatsort július 15-én hozzák nyilvánosságra.