Dinamikusan fejlődnek a kárpát-medencei turisztikai szervezetek

A 2015. nyarán megalakult Kárpát-medencei Turizmus Egyesület vezetőségének tagjai a magyarkanizsai ülésen beszámoltak az elmúlt két hónap tevékenységéről és a kárpát-medencei magyar desztinációkat érintő eseményekről. A mozgalmas időszakban 2015. október 16-án megalakult a Székelyföldi TDM Szövetség, Kárpátalján pedig ugyanezen a napon a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács szervezett szakmai konferenciát, amin többek között Dr. Ruszinkó Ádám turisztikai helyettes államtitkár is részt vett.

A Felvidéken Komárom – Párkány térségében a hetekben megalakul a Duna-menti TDM szervezet, amihez hasonló néven a Vajdaság nyugati részén szintén TDM szervezet jött létre a közelmúltban. Az egyesület magyarországi tevékenységének keretében fejlesztés alatt vannak a kárpát-medencei turisztikai kínálat egy platformon való megjelenítésének a felületei, beleértve az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban kialakítandó 'kárpát-medencei bolt' megvalósíthatóságának vizsgálatát is.

A szervezet a tagok igényei szerint a tapasztalatcsere-képzés-legjobb gyakorlatok megosztása, a termékfejlesztés, illetve a promóció területén tervezi a 2016-os tevékenységét. Figyelembe véve az egyesületi célokat, azaz a magyarlakta térségek és magyar hátterű turisztikai vállalkozások fejlesztését a Kárpát-medencében és a célcsoportokat (magyarok, szomszédos országok többségi társadalma és harmadik országbeli turisták), a termékfejlesztés és a promóció különösen nagy körültekintéssel kerül megtervezésre.

Ennek szükségességét jól alátámasztja, hogy míg a 'magyarság turisztikai zarándokhelyei' között magyar történelmi vonatkozású helyszínek kapnak kiemelt helyet és elsősorban természetesen a magyarok érdeklődésére tarthatnak számot, addig pl. a magyar gasztronómia vagy a magyarlakta térségek aktív turisztikai kínálata a többségi társadalom potenciális turistái körében is népszerű.

A résztvevők megismerkedtek továbbá a vajdasági kormányzat 2020-ig tartó turizmusfejlesztési koncepciójával és finanszírozási rendszerével, továbbá délvidéki magyar turisztikai vállalkozók bevonásával vitatták meg a folyamatban lévő projektek tapasztalatait és az elkövetkezendő időszak feladatait. A fórumon az is kiderült, hogy a külhoni térségekben jellemzően a falusi turizmusban és a vendéglátásban a legmagasabb a magyar turisztikai szolgáltatók aránya.