Munkáltató, munkaerő és fogyasztó a vendéglátóiparban

A BKIK megbízásából készített kutatás részben az éttermek és cukrászdák vezetői, részben pedig a vendégek körében készült felmérésből áll. A megkérdezettek a legfőbb problémának továbbra is a munkaerőhiányt tartják a vendéglátóiparban.

„A megújult kamara legfőbb stratégiai célja, hogy a tagjai által befizetett önkéntes tagdíj valamint a kötelező regisztrációs díj többszörösen megtérüljön a vállalkozások számára” – mondta Nagy Elek, a BKIK elnöke. A felmerült igények alapján a BKIK megkezdte az iparági felméréseket, első körben a budapesti vendéglátóipari szektort vizsgálta.

Szányi Gabriella, a BKIK kommunikációs igazgatója elmondta: „a szegmensekre bontott, kétfázisú piackutatás során először mélyinterjúkban éttermek, streetfood-helyek, cukrászdák, kávézók, sörözők, borozók és romkocsmák tulajdonosait kérdeztük meg, mit gondolnak a szektorukról. Ezután az ő kérdésfelvetéseik és a számukra hiányzó releváns információk alapján 2000, vendéglátóhelyekre járó budapesti lakost – mint fogyasztót – kérdeztünk meg a vendéglátóipari egységekről”.

A tulajdonosok szerint az újoncok betanítása időigényes, ráadásul jó tapasztalataik sincsenek az Y és Z generációval

Fotó: pixabay

Túl sok bért akarnak a fiatalok

A vendéglátóhelyek típustól függetlenül a munkaerőhiányra panaszkodtak. Mint mondták, alig találnak dolgozót, mivel a szakemberek külföldre vándoroltak. Az álláshirdetésekre jelentkezők többsége képzetlen, alulbecsüli a szakmát, úgy vélik, vendéglátózni mindenki tud.

A tulajdonosok szerint nem igazán oldja meg ezt a helyzetet a fiatalok bevonása sem, mivel az újoncok betanítása időigényes, ráadásul jó tapasztalataik sincsenek az Y és Z generációról.

Ahogy éttermesek, cukrászdák és kávézók üzemeltetői látják, a fiatalok munkához való hozzáállása nem megfelelő: a fizetési elvárásaik magasak, nincsenek tisztában a munka és saját munkájuk értékével, illetve ha már betanultak, akkor továbbállnak magasabb elvárásokkal. (A leendő szakemberek motiválására a közelmúltban indult pályázat - a szerk.)

A mélyinterjús kutatásból az is kiderült, hogy a munkaerőhiány miatt az üzletvezetők és tulajdonosok maguk is több munkakört látnak el, ami miatt számos fontos feladatra nem marad idejük. Így például a pályázatfigyelésre, a jogszabályi változások értelmezésére.

Az éttermesek szerint a paleodiéta korszaka lecsengőben van

Fotó: paleokozpont.hu

Igyekeznek ráhangolódni a mentes trendre

A vendéglátóhelyeket a kutatás során az aktuális táplálkozási trendekről is kérdezték. Az éttermesek szerint a paleodiéta korszaka lecsengőben van, viszont az ételintolerancia miatt most a „mentes táplálkozás” hódít, a gluténmentes étkezés mögött egyfajta divatot is érzékelnek, a laktózmentességet az orvostudományi álláspotok miatt jobban elfogadják.

A mentes kínálat biztosítása azonban nem egyszerű: a gluténmentességnek komoly szabályozási követelményei is vannak, másrészt kevés a beszállító, nincsenek vendéglátóipari kiszerelések, az alapanyagok nagyon drágák, amit a vendégekre nem háríthatnak át.

A cukrászdák is érzékelik a mentes kínálat térhódítását, bár hosszú ideig ellenálltak a trendnek.

Egy főételért a vendégek többsége átlagosan maximum 4000 forintot hajlandó kifizetni

Fotó: pixabay

4000 forint a lélektani határ

A BKIK-kutatás második fázisaként a budapesti vendégkört kérdezték. A 2000 fős kutatásból kiderült, hogy az étkezőhely kiválasztását az ár vezérli, a megkérdezettek ötödének ez az elsődleges szempont és összességében 80 százalékuk említette meg spontán. Emellett a széles választék, a kellemes atmoszféra, a megközelíthetőség befolyásolja még jelentősen a választást. Érdekesség, hogy a finom ételt csak a hetedik helyen említették.

Ugyanakkor kedvenc étteremmé az a hely válik, ahol udvarias, kedves a személyzet, ezt a válaszadók 54 százaléka jelölte meg elsődleges szempontnak, majd ezt követi a finom étel (41%), a családias hangulat (39%).

A budapesti étterembe járók zöme ragaszkodik a magyar ízekhez, második helyen az olasz konyha, harmadik helyen a görög konyha szerepel.

A válaszadók árelfogadása nagyon széles skálán mozog. Egy főételért a többség átlagosan maximum 4000 forintot hajlandó kifizetni. Egyharmaduk ennél jelentősen magasabb árat is elfogad, 4 százalék akár 10 ezer forint felettit is. A megkérdezettek negyedének azonban csak a 3000 Ft alatti ár elfogadható. A sörözőkben a korsó sörért átlagosan maximum 779 forintot, egy deci borért pedig átlagosan legfeljebb 494 forintot hajlandóak kifizetni a vendégek.