Utasbiztosítás és terrorizmus

A hazai biztosítási piacon a New York-i ikertornyok elleni 2001-es támadás indította el a változásokat, korábban ugyanis a biztosítók szabályozásukból teljesen kizárták a terrorizmust és a háborús helyzetet mint kockázatot a rizikófaktor kiszámíthatatlansága miatt – mondta el az Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége utasbiztosítási tagozatának elnöke. A 2004-es madridi és a 2005-ös londoni merényletek után ezen a korlátozáson már enyhítettek, de a biztosítási szerződések ebből a szempontból még napjainkban sem teljesen egységesek. Jelenleg már a MABISZ összes tagja – és általában a magyar piacon tevékenykedő biztosítók többsége – vállalja, hogy fizeti ügyfele baleseti-kórházi ellátását, ha terrortámadás áldozat lesz. Ez alól egyetlen kivétel, ha az elutazás pillanatában a célországot van annak adott régióját a külügy konzuli szolgálata szerepelteti az utazásra nem javasolt országok és térségek listáján (I-es kategória). Ide tartozik például Afganisztán, Szudán, Libanon, Líbia vagy a Fülöp-szigetek egyes részei. A MABISZ-tagok többsége még általános egészségügyi ellátást sem finanszíroz ezeken a helyeken, csupán egy-két biztosító nyújt ilyen szolgáltatást.

A fokozott biztonsági kockázatot rejtő – a konzuli szolgálat által II-es kategóriába sorolt – országokat és térségek azonban a biztosítók manapság már „bevállalják", ezek között olyan népszerű turistadesztinációk szerepelnek, mint Izrael, Kenya, Tunézia, vagy Egyiptom és Törökország  legnagyobb része. Az útra kelők a listán szereplő országok felől tájékozódjanak elutazás előtt, és mindig alaposan tanulmányozzák át a biztosítási szerződésük feltételeit is – tanácsolja Horváth Péter.

Elhangzott, hogy 2014-ben a magyarországi utasbiztosítási piac díjbevétele – a megelőző évhez képest 4,5 százalékos növekedéssel –10,8 milliárd forintot tett ki, s bár a tavalyi esztendőről még nincs meg az összesítés, bizonyos, hogy folytatódott a növekedés, a vezető biztosítóknál elérheti a 10-15 százalékot is az utas- és stornóbiztosítások árbevétel-emelkedése. Idén ugyanakkor a szakember szerint megtörhet a lendület, többek között azért, mert a terrorfenyegetettség miatt átalakul a kereslet, ez érzékelhető például a tavaly majdnem 50 ezer magyar látogatót fogadó Törökország esetében, s Egyiptomtól is elfordulhatnak az utazók a legutóbbi repülőgép-szerencsétlenség miatt.

2014-ben a külföldre utazók 40 százaléka kötött biztosítást, 2015-ben ezt a mutatót már 50 százalékra becsüli a szakember, a többnapos utaknál pedig ennél jóval magasabb az arány, Ázsiában megközelíti a 100 százalékot. A biztosítók ugyanakkor az egynapos külföldi utak piacán gyakorlatilag nem rúgnak labdába, pedig egyetlen nap alatt ugyanúgy bekövetkezhet sérülés vagy betegség, még a szomszédos országokban is – mutatott rá Horváth Péter. A távolsággal arányosan nő a biztosításkötési hajlandóság, a szakember tudomása szerint még nem fordult elő olyan eset, hogy Európán kívüli káreseménynél egy magyar utasnak ne lett volna biztosítása.

A sajtótájékoztatón részt vett Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is, aki többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztonságról alkotott képünket a szenzációéhség hajtotta média és érdekek vezérelte politikai közbeszéd alakítja, ily módon mindkettő torzít. A valóság és a percepció nagyon eltérő lehet, ezért mindig érdemes utánanézni annak az országnak, ahova utazni készülünk. A statisztikák szerint a turizmust nem a terrorizmus, hanem nagyon régóta a gazdasági helyzet befolyásolja, s egy-egy merénylet után jellemzően csak időszakos a visszaesés. Hosszú távon az egészségügyi kockázat (pl. madárinfluenza) jobban elriasztja az utazókat – fejtette ki.

Tálas Péter számokkal is alátámasztotta, hogy ma Európa (ezen belül különösen Kelet-Közép-Európa és a Balkán) és Észak-Amerika a világ legbiztonságosabb részei közé tartozik. Európában a 70-es, 80-as években, de még a 90-es években is sokkal nagyobb volt a terrorfenyegetettség, több támadás történt és az áldozatok száma is magasabb volt, mint manapság. Kontinensünkön 35 támadást regisztráltak 2015-ben, ami a legalacsonyabb a világ egyéb térségeivel összevetve. A terrortámadások célpontjai pedig a legritkább esetben turisták. A közelgő franciaországi foci-Eb és a riói olimpia miatt sem kell aggódnunk, mert a biztonságot egy lehatárolt részen egy hónapon át tudják garantálni a biztonsági szervek, másfelől a sportesemények megtámadását nem preferálják a terroristák – fogalmazott a szakértő. Figyelemre méltó az is, hogy a gépeltérítést a '70-es évek óta a légi közlekedésből lényegében sikerült kiszorítani, a terrorizmus szempontjából a metró és a vonat jóval veszélyeztetettebb közlekedési eszközök.

Hogy mindenezek ellenére most mégis nagyobb terrorfenyegetettséget érzünk, annak az az oka, hogy a stratégiai támadások közül (jellemzői: sok áldozatot követelnek, nagy médiafigyelem kíséri őket és céljuk a félelemkeltés) a három utolsó másfél éven belül történt Európában.